Back to top

Szimbólummá vált szobor

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (Food and Agriculture Organisation, FAO) 1970-ben Budapesten tartotta VII. Regionális Konferenciáját. Erre az alkalomra id. Szabó István Kossuth-díjas szobrász egyetlen fatörzsből kifaragta Kenyér című, 100 centiméteres alkotását.

A körtefa törzsének körkörösségét megtartó mű középterében kendős asszony magaslik fel, aki a kezében tartott kenyérből szeleteket vág a körülötte várakozóknak. A budapesti konferencia szimbólumává vált szobormű részletét felhasználva Vertel József (1922–1993) grafikusművész bélyeget tervezett, amelyet a Magyar Posta 1970-ben jelentetett meg. A szobor Magyarország ajándékaként a FAO római székházába került, amit id. Szabó István, 1972-ben tett római útja alkalmával, láthatott is.

A művész hazatértét követően újrafaragta nevezetes szobrát, amelyet a 70. születésnapja alkalmából a Műcsarnokban rendezett egyéni kiállításán mutatott be.

Id. Szabó István benczúrfalvi műtermében, 1980-as évek
Id. Szabó István benczúrfalvi műtermében, 1980-as évek
Fotó: Dr. Matits Ferenc
Az alkotást Romány Pál akkori mezőgazdasági miniszter a kiállítás nyitóünnepségén megvásárolta, így került a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményébe.

A Nógrád megyei Cereden 1903-ban született és 30 éve, Benczúrfalván elhunyt őstehetség 1969-ben megjelent Fába faragott esztendők című könyvében a következő szavakkal foglalja össze életét: „Szegény uradalmi kerékgyártó fiának születtem, sok viszontagság után magam is uradalmi kerékgyártó mester lettem. Megbecsült és irigyelt ember ugyan végül ott, a nógrádi szegény cselédemberek, bányászok világában – nekem ez mégsem volt „jó”. Többre, másra törekedtem. Művész akartam lenni mindenáron. Most, visszatekintve elmúlt életemre, szinte alig hihető, hogy az a hajdani szándék valóra vált. Művész lettem. Évtizedek óta faragom a fát, embereket formálok a lelketlen fatömbökből.”

A Kossuth-díjas szobrászművésztől a Magyar Mezőgazdasági Múzeum több alkotást is őriz, amelyek közül témaválasztása, művészi megfogalmazása miatt a Kenyér című többalakos műve méltán emelkedik ki.

Pátzay Pál, Kovács Margit és mások is megmintázták a kenyérszelés pillanatát, de id. Szabó István alkotása egyedi kisugárzás, hatásosság tekintetében felülmúlja ezeket. Id. Szabó István a kenyér utáni vágyakozás hiteles ábrázolása során szobrának szereplőit a magyar népművészet elemeivel ruházta fel.

A művész műhelyében készültek állattartással, szőlőműveléssel, betakarítással és más egyéb munkavégzéssel például bányászkodással kapcsolatos sorozatok is. Id. Szabó István művészetét a kezdetektől fogva a munka becsületének kifejezése jellemezte, akár kicsiny figurákkal, akár nagyszabású ciklusokkal jelentkezett. 1934-től – amikor először találkozhattunk nevével – mintegy hat évtizeden keresztül faragta fába és kőbe, valamint alkotta bronzba műveit. A nógrádi népviselet, a paraszti és a bányászvilág plasztikai megörökítésével egy azóta átalakulóban lévő, eltűnő létformának néprajzi hitelességű megjelenítése fűződik id. Szabó István nevéhez.

Dr. Matits Ferenc

művészettörténész

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/33 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az omega-3 zsírsavak összefüggésbe hozhatók a serdülők figyelmi teljesítményével

A dokozahexaénsav (DHA) a serdülők nagyobb szelektív és tartós figyelemre való képességével, míg az alfa-linolénsav (ALA) az alacsonyabb impulzivitással hozható összefüggésbe - derül ki az ISGlobal, a "la Caixa" Alapítvány és a Pere Virgili Egészségkutató Intézet (ISPV) által támogatott központ által közösen vezetett tanulmányból.

Őszi munkák a zöldségeskertben: van ami most vethető!

Ősszel a konyhakertben már a következő évre is készülünk. Ennek az időszaknak legjelentősebb munkái a veteményesben a betakarítás, a termények szakszerű tárolása, és a tavaszi előkészületek.

Erdőgazdálkodás a Kelet-Nyírségben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben, az ország egyik legnagyobb homokvidékén gazdálkodik a NYÍRERDŐ Zrt. Nyírbátori Erdészete. A térségben meghatározó fafaj a Nyírség aranyaként számon tartott akác, ami az erdészet tevékenységében, eredményességében is kiemelt szerepet játszik. A homoki területekre jellemző természeti értékeken kívül számtalan kulturális érdekesség várja a környékre látogatókat.

Vasárnap kóstolóval ünneplik a kávé világnapját

Kávékóstolóval, latte art bajnoksággal, kávégép-bemutatóval és szakmai beszélgetésekkel ünnepli a kávé világnapját vasárnap a budapesti Akvárium Klubban A Kávé Napja elnevezésű rendezvény.

Keresik Magyarország ételét - főszerepben a hazai alapanyagok

A minőségi magyar élelmiszerekre hívja föl a figyelmet a Magyarország étele 2023 szakács- és főzőverseny - mondta az Agrárminisztérium (AM) élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten, az esemény sajtótájékoztatóján.

Hogyan épített fel az új brit király egy kiváló bioélelmiszer-márkát

III. Károly, az Egyesült Királyság királya évekig készült arra, hogy az uralkodó szerepébe lépjen II. Erzsébet királynő történelemformáló uralkodása után. Közben egy másik "állást" is betöltött: egy jövedelmező vállalkozás tulajdonosa volt.

Feléledhet a háztáji sertéstartás?

2001-ben az ország vágósertés-termelésének közel 60 százalékát a kisüzemek, a háztáji és kisegítő gazdaságok állították elő. Tevékenységükre annak ellenére szükség volt, hogy termelésük szintje és az előállított sertések minősége rendkívüli módon ingadozott, ami nem mellesleg zavarta a piaci egyensúlyt.

Háromszázezer tonna ételt pazarlunk el évente

Magyarországon a teljes élelmiszerhulladék mennyisége a becslések szerint 1,8 millió tonna évente – tájékoztatott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), amely a háztartási élelmiszerhulladékok vonatkozásában végez felméréseket.

Dióliget nem csak diófákkal

„Fiatal vállalkozók lévén abban hiszünk, hogy meg kell találni a saját utunkat, amit követve sikeresek lehetünk, ha tanulunk, és ha emellett tartani tudjuk a minőséget” – vallja Szabó Dániel és felesége, Szabó-Hajós Tímea. Ők álmodták meg és hozták létre a magyar falusi élet régmúltját, az agrárium szépségeit és hagyományait felidéző Dióligetet Óhídon.

Különleges almás sütemény lett Budapest desszertje

A Veranda Cukiműhely Budapest aranyalmája elnevezésű süteménye lett idén Budapest desszertje. A linzer lapra helyezett giandujás-almás édesség először az Édes Napok Budapest csokoládé- és édességünnepen kóstolható meg a péntektől vasárnapig a Szent István-bazilika előtt.