Back to top

A változatos nagylevelű hárs

Az Országos Erdészeti Egyesület 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját. Elsősorban azokat a fajokat helyezik előtérbe, amelyeknek erdészeti jelentősége is van, de az utóbbi időszakban elterelődött róluk a figyelem. A novemberi online szavazáson a három jelölt közül kedvelt díszfáink egyike, a nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) kapta a legtöbb voksot, így az akár több száz évig is élő, jól mézelő faj lett 2022 fája.

A tudományos Tilia nemzetségnév eredete vitatott. Általában az ógörög „ptelea” (szil), „ptilon” (szárny) vagy „tilós” (rost, szál) szavakra vezetik vissza, de létezik magyarázat óörmény gyökerekre is. A platyphyllos fajnév viszont egyértelműen széles levelűt jelent.

A tudományos nevekhez hasonlóan, bonyolult és vitatott a magyar hárs szó eredete is.

Feltevések szerint finnugor eredetű, és fakéregre vagy háncsra utal, ami összefügghet azzal, hogy a hársak szalagosan leválasztható kérgét sokáig kötözésre használták.

A hársnemzetség megközelítőleg 20-30 fajt számlál, ám az alacsony fajszám mögött rendkívüli alakgazdagság és a fajok közötti erős hibridizációs képesség áll. Az eredetileg izolált elterjedésű alakokat kertészeti célból sokfelé elterjesztették, és a kultúrában is számos köztes alak jött létre.

Számára kedvező körülmények között a nagylevelű hárs hosszú (200-300 év) életű fa, és jó termőhelyen 35-40 méter magasra is nőhet, hosszú, ágtiszta törzset nevelve. Sziklás talajokon viszont gyakran csak 10-15 méter magas, növekedése pedig szabálytalanabb.

A többi hársfajhoz hasonlóan tuskóról kimeríthetetlenül sarjadzó növény, akár a földet érő ágai is legyökeresedhetnek.

Síkvidéken és a településeken általában ültetett példányait láthatjuk
Síkvidéken és a településeken általában ültetett példányait láthatjuk
Kérge sokáig sima, majd idősebb korára hosszirányban repedezett, szürkés- vagy feketésbarna. A vessző kissé zegzugos, váltakozó állású rügyekkel, a hajtás felszíne olajzöld, barnás, egyes alakokon vöröses, kezdetben általában egyszerű szőrökkel borított, amely gyakran tartósan megmarad. A kerekded levelek kissé részaránytalanok, szíves vállúak, hosszú nyelűek, a levéllemez 6-12 centiméter hosszú. A levélfonákon a harmadrendű erek erőteljesek, feltűnően kiemelkednek, az érzugok szőrösek. A levélszél élesen fűrészes. A virágok 2-5, esetenként 7 tagú álernyőkben nyílnak, amelyek virágzati tengelye a hosszának kb. felén összenőtt a kapcsolódó murvalevéllel, ami később a terméságazat repítőkészülékeként szolgál.

Kiváló méhlegelő

A virágok 2-7 tagú álernyőkben nyílnak
A virágok 2-7 tagú álernyőkben nyílnak
A hársak ültetéséről már a középkori kolostorkerteket bemutató krónikákban említést tettek. Mátyás király korában kifejezetten díszfaként ültették templomkertekbe, udvarházakba, kastélyparkokba is, illetve utak mentén fásítás céljából. A fa szépsége főként szabad állásban érvényesül, a nagyvárosok páraszegény, szennyezett levegőjét nem viseli el. A fafaj kiváló méhlegelő. A hársméz intenzív illatú, flavonoidokban gazdag, emiatt alkalmas felső légúti betegségek, alvászavar enyhítésére, illetve görcsoldó hatása is van. A hárs a középkor szent fája volt, jól faragható puha fájából templomi szobrokat is készítettek.

A lágyan illatos, sárgásfehér virágok június elején nyílnak, bennük a porzók hosszabbak a szirmoknál, amelyek tövében nincs mézfejtő. A termés 7-10 milliméter átmérőjű, molyhos, vastag falú, felületén négy-öt feltűnő bordával.

Molyhos, vastag falú termése bordázott
Molyhos, vastag falú termése bordázott
A nagylevelű hárs szubmediterrán-szub-atlanti jellegű közép-európai faj. Magyarországon főleg a középhegységekben él, a dombvidékeken csak elszórtan, míg a síkságokon többnyire ültetett példányait láthatjuk. Ahogy az elterjedési terület egészére, hazánkra is igaz a megállapítás, hogy a széles körű erdészeti-kertészeti alkalmazás miatt aligha tisztázható pontosan az eredeti elterjedése.

Viszonylag szárazságtűrő, inkább mészkedvelő faj, a legnedvesebb és legszárazabb szélsőségek kivételével gyakorlatilag bármilyen erdőtársulásban előfordulhat.

Jelentős (természetes) elegyarányt, vagy akár uralkodó szerepet főleg hegyvidéki, sziklai élőhelyeken (szurdok-, törmeléklejtő és sziklaerdők) érhet el, ahol társulást alkothat hasonló ökológiai stratégiájú fajokkal (pl. virágos és magas kőris, korai, hegyi és mezei juhar, mezei és hegyi szil). A faj kitűnően alkalmazható árnyaló szint létrehozására másodlagos erdőkben. Települések környezetében gyakran a városi fásításokból kivadulva jelenik meg, sokszor olyan területeken is, ahol egyébként nem őshonos.

A faj nagyon változatos, a közép-európai területeken általában öt alfaját különböztetik meg, amelyek két nagyobb csoportra bonthatók. Az alfajokat nehéz megkülönböztetni, meghatározásukra csak a nagyobb fák virágzó-termő hajtásai alkalmasak.

A kerekded levelek szíves vállúak, hosszú nyelűek
A kerekded levelek szíves vállúak, hosszú nyelűek

Fotók: Korda Márton és Vigh Ilona

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Idén a borzas len kap figyelmet

Az Év Vadvirága kezdeményezés célja a hazánkban honos, ritka vagy ritkulóban levő növényfajok megismertetése, védelme és a hozzájuk kötődő problémák feltárása, bemutatása. A szavazásra jelölt fajok ezúttal a szárazabb, sztyeppi élőhelyekhez kötődtek, így a szervezők ezen élőhelyek fontosságára és megőrzésük lehetőségeire kívánják felhívni idén a figyelmet.

Ezúttal facebookos tűzifacsalót kaptak el

A Nógrád Vármegyei fogyasztóvédelmi hatóság és a Nébih EUTR ellenőrei közös akcióban értek tetten egy facebookos tűzifacsalót. Az eladó a próbavásárláskor a kifizetett mennyiségnél lényegesen kevesebb fát adott át, amelynek a származását sem tudta igazolni, így a Nébih hatósági zár alá vette a tűzifát.

Ismét összemérhetik tudásukat a természet iránt érdeklődő tanulók

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a madarak és fák napja alkalmából újra meghirdeti országos természetismereti versenyét az általános iskola felső tagozatos tanulói számára.

Erdészeti és vadgazdálkodási kérdésekről tárgyalt a magyar és a szlovén agrárminiszter

Magyarország és Szlovénia kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszik az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás területén, továbbá a két ország egyaránt fontosnak tartja az állategészségügyi megelőző lépések összehangolását - jelentette ki Nagy István agrárminiszter szombaton a Vas megyei Felsőszölnökön, ahol megbeszélést folytatott Irena Sinko szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezési miniszterrel.

Mókás kinézetű tamarin érkezett Debrecenbe

Társat kapott a tavaly Debrecenbe érkezett fehérajkú tamarin hím: egy másik fiatal hím a csehországi Ústí nad Labem állatkertjéből került a Nagyerdőbe - közölte az állatkert vezetője az MTI-vel csütörtökön.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő - 5. hét

Február 1-től 28-ig nyújtható be a csatlakozási kérelem a Mezőgazdasági Krízisbiztosítási Rendszerhez (MKR).

A dobogó tetején

Az erdő mélyének csöndje a tanyája, ahová csak a vad talál, sűrű lombú fák alatt ballag, mert az erdőben leli nyugalmát. Ez az érzés él azokban, akik lelkükben őrzik a természet iránti tiszteletet és vonzalmat, és e belső késztetésüktől vezérelve döntenek majdani hivatásukról.

Kiemelten fontos hazánk vizes élőhelyeinek védelme

A vizes élőhelyek védelmének érdekében 1971. február 2-án Iránban írták alá a Ramsari Egyezményt, hazánk 1979-es csatlakozása óta már az ország 2,6 %-a, 29 vizes élőhely, több mint 240 ezer hektáron képezi részét - jelentette ki Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a Vizes Élőhelyek Világnapja alkalmából, Dömsödön.

Fontos a származás

Hiánypótló összeállítást készített a Bajor Erdészeti Igazgatóság, amellyel a jövőben a klímabarát erdők telepítését kívánják könnyebbé tenni, jelentette be Michaela Kaniber tartományi agrárminiszter.

Február 2.: a vizes élőhelyek világnapja

Bár kevesen tudják, de február másodika a vizes élőhelyek világnapja. Ez 1971. óta van így, annak emlékére, hogy ezen a napon kötöttek nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek, elsősorban az ott élő madárvilág védelméért. Idén, 2023-ban ráadásul, pont egy vízi élőhelyi madár, a nádasokban, gyékényesekben élő barkós cinege lett az év madara.