Back to top

Beláthatatlanul drágul a hűtés

Az alma hűtőtárolása energiaigényes tevékenység, hiszen a gyümölcsöt nagy mennyiségben, több hónapon át tárolják. Ezen kívül az öntözés költségének tetemes része is az áramfogyasztásból adódik. A megugró energiaköltségek meggondolásra késztetik a termelőket. Azt kérdeztük meg tőlük, hogyan tudnak megbirkózni a helyzettel, milyen kilátásaik vannak.

Nagy átlagban az almatárolás során egy kilogramm almára 6-10 forint energiaköltség jut, ez emelkedik a többszörösére, mondta kérdésünkre Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke, a Debreceni Egyetem docense. Ebből a leginkább energiaigényes folyamat a beszállított alma lehűtése a tárolási hőmérsékletre, később már csak azt kell tartani.

A betároláskor pedig a szüreti időtől, a beszállított mennyiségtől függ elsősorban az energiaigény.

Családi gazdálkodóként Csizmadia György máris szembesült azzal, hogy az eddigi energiakereskedője nem vállalta a szerződésben megadott áron az áramellátást, új szerződést kellett kötnie. Amúgy nem kiemelkedően magasak a nagyvenyimi gazdaság energiaköltségei, jóformán csak az öntözésre vonatkoznak. Jelenleg 50-60 ezer forintba kerül hektáronként az energia, és ez a jövőben a kétszeresére fog emelkedni. A közös hűtőházban a napelemek a nyári hónapokban fedezik a fogyasztást, de csak azért, mert kevés árut kellett hűteni. Ez az almára már nem igaz, de meglehet, csak a legszükségesebbet tárolja be. A továbbiakban úgy takarékoskodik a termelő, ahogy lehet, vagyis minél rövidebb ideig akar gyümölcsöt tárolni, inkább gyorsan földolgozza vagy értékesíti a termést. Almában egyébként nem nagyon látni a kiutat, mindenki a fogyasztás csökkenésére számít Európában, ahol már így is túltermelés van almából, de más gyümölcsökből is.

A jelenlegi helyzet megadja a kegyelemdöfést sok kisebb termelőnek, véli Csizmadia György, akiknek hamar elfogy a forgatható tőkéjük, és elgondolkodnak azon, hogy tűzifának ér-e többet az almásuk, vagy termő ültetvényként.

A lehűtés, ami eddig egy kilo­gramm almára 5 forint volt, most lesz 8, és ez csak a tiszta energiaköltség többlete, a munkabér és az üzemanyag nem tartozik bele. Ugyanakkor a beszállítói ár nyomott, a fogyasztói árak viszont magasak. Éppen ezért az almaültetvényéből már két hektárt kivágott és a megmaradó 3,5 hektáron is csak a legszükségesebb munkákra fog gondot fordítani. Összesen 100-120 tonna almája terem, és az összes kieső léalmát föl se dolgozza az idén. Eddigi tapasztalatai szerint ugyanis a 100%-os, dobozos almalé iránt sincs elég kereslet és Szedd magad akcióban is csak a termés nem egészen egyharmadát tudja értékesíteni.

Meghúzzák a nadrágszíjat

A tavalyinál jóval kevesebb termést várnak Washington állam almatermelői, ezért csökkenti költségvetését a szakmai szervezetük. A termésbecslés 100 és 115 millió láda (1,8-2,1 millió tonna) között ingadozik.

A Washingtoni Alma Bizottság költségvetése körülbelül 128 millió láda (2,3 millió tonna) termésnél van egyensúlyban, és már az utóbbi két évben is veszélybe került. Az USA legnagyobb almatermesztő államában ugyanis a korábbi 130 millió ládás termés inkább 120 millió körül alakult, az idén pedig még kevesebb lesz.

A szervezet 4,7 millió dolláros költségvetésének jelentős részét az amerikai alma exportjának támogatására fordítják, vagyis a termelőktől származó 2 millió dollárral kiegészítik az USA mezőgazdasági minisztériuma (USDA) által finanszírozott marketingalapot. A bizottság ezen kívül hozzájárul az Északnyugati Kertészeti Társaság és az egész almaágazatot képviselő USApple működéséhez. Utóbbi kiadásainak 60%-át állják a washingtoni termelők.

Washingtonban az idén különösen hideg tavasz hátráltatta a virágzást és megtermékenyülést. Mindig is voltak fagyos éjszakák és védekezni kellett a hideg ellen, de az idén egy héten át volt fagypont alatt a hőmérséklet és esett a hó almavirágzás idején. Hidegrekordok dőltek meg áprilisban, és amikor nem fagyott, akkor sem melegedett fel az idő annyira, hogy kirepüljenek a méhek. Termőhelytől függően 8-12 napon át folyamatosan túl hideg volt a méhek számára. Szakértők szerint ez nagyobb termésveszteséget okozott, mint maga a fagy, ráadásul az idei virágzás a tavalyi forróság következtében gyengébb volt a szokásosnál.

(Forrás: Good Fruit Grower)

Ördögi kör ez, mondja a termelő, a kisgazdaságok mennyiségben nem tudnak bejutni az áruházláncokba, viszont a közvetlen értékesítés nem elég a termés levezetéséhez. Csökken a hazai gyümölcsfogyasztás, szűkülnek a piacok, miközben minden költség rohamtempóban emelkedik. Ennek következtében a kevésbé energiaigényes és munkaigényes kultúrák felé érdemes fordulni.

Szakszerű művelésre csak ott fog költeni, ahol meg is térül a kiadás, a gyengébb ültetvényrészekre kevesebb figyelmet fordít és megválik néhány dolgozójától is.

Úgy gondolja, hogy azok a termelők tudnak megmaradni, akik több lábon állnak, költséghatékonyabban dolgoznak, jobban tudnak takarékoskodni vagy több közvetlen piacuk van.

A derecskei Bold Agro kft. ügyvezetője, Szabó Viktor arról számolt be, hogy az áramot tőzsdén vásárolják, így még nem tud mit mondani a költségek alakulásáról. A tőzsdén amúgy is napi szinten ugrál az áramár a 80 és 200 forint között egy kilowattórára, egyelőre nem fordítanak energiát a „tőzsdézésre”. A hűtőházukban évente 3600 tonna almát tárolnak, és előrelátóan nemrégiben korszerűsítették. Minden gépészetet kicseréltek, csak a falak maradtak, így reményei szerint feleannyi áramot fogyaszt majd a hűtőház, mint korábban. Sokat költöttek viszont az öntözésre, ami ugyancsak sok áramot fogyaszt, viszont nélkülözhetetlen a megfelelő mérethez. Túlvannak a fajtaváltáson is, szépen színeződő almát tudnak betakarítani, ami megfelel a mai követelményeknek.

Véleménye szerint az idén sok lesz a léalma, mert ahol nem öntöztek vagy nem volt elég víz, ott nem nő meg eléggé a gyümölcs, hogy étkezési alma legyen belőle.

Azt reméli viszont, hogy az üzemanyagár-emelkedés és a konténerhiány, meg a többi szállítási nehézség miatt kevesebb déligyümölcs érkezik az országba és előtérbe kerül a helyi ellátás. A derecskei ültetvényben lesz annyi alma, hogy teljesen feltöltsék a tárolót.

Csengerben Apáti Ferenc, az Almarégió Kft. termelői szervezet vezetője szerint is teljesen kiszámíthatatlan, mennyit kell költeniük üzemanyagra, energiára a továbbiakban. Ők is évente, tőzsdén veszik az áramot. Az idén a víztakarékos csepegtetőöntözés ellenére köze­pes terméssel számol, hektáronként 40 tonna lehet az átlag. Augusztus közepéig nem volt 250 milliméter csapadék a környéken, és most a légköri aszály is rátett egy lapáttal. Az alma nem nő olyan mértékben, mint kellene, hiába öntözik, ez viszont az önköltségi árak emelkedését jelenti.

A szárazság miatt valamivel kevesebbet kellett permetezni, de ez elenyésző mértékű megtakarítás a kiadások növekedéséhez képest.

Az Almarégió Kft. 8-10 ezer tonna almát forgalmaz, folyamatosan egész évben, ezzel a hűtőházi kapacitásuk 80%-os kihasználtságú, azonban a hűtőházi tárolás a kieső időben sem szünetel, hiszen meggy és szilva időszakos hűtését is megoldja tagjainak. Így elmondható, hogy körülbelül 95%-os a hűtőházi üzemelés, ez viszont az energiaköltségek drasztikus emelkedését is előrevetíti. A megnövekedett energia- és üzemanyag­árak, az emelkedő munkabér miatt az idén az alma önköltsége – óvatos becslések szerint is – 80-100 forint körül alakul kilogrammonként, ami csupán a termelő önköltsége, és nem tartalmazza a hűtőházi betárolás, logisztika, csomagolás árát, ami majd az áruházlánci beszállítás hozzáadott értékében fog szerepelni.

Almatermés Európában

Mindössze egy százalékkal emelkedik az európai almatermés a 2022–23-as idényben, állapították meg az augusztus elején Belgrádban rendezett Prognosfruit tanácskozáson. Két év kihagyás után az idén ismét személyesen tanácskoztak a világ alma- és körtetermesztéséről a 23 országból érkezett küldöttek. Összesen 200 szakember vett részt a tanácskozáson.

Almából az EU 27-ek és Nagy-Britannia az idén 12,168 millió tonnára számít, ami 1%-kal meghaladja az előző évi termést, és 9%-kal több a 2019-2021-es átlagnál. A kínálat mind jobban közelít a fogyasztói igényekhez, ami a fajtákat és a minőséget illeti.

Körtéből sokkal nagyobb a növekedés, a várható 2,077 millió tonnás termés 20%-kal felülmúlja az előző évi mélypontot, de továbbra is a lehetséges hozam alatt marad.

A küldöttek összességében biztatónak ítélték az almaidényt, annak ellenére, hogy számos nehézséggel kell megküzdeni. Emelkednek a költségek, ami befolyásolja az európai almatermesztés versenyképességét, emellett szélsőséges időjárási hatások, szállítási nehézségek és infláció sújtja az ágazatot. Nehéz szedőket találni és az almafogyasztás megcélzott növelésére is figyelmet kell fordítani, összegezte a tapasztalatokat Dominik Wozniak, az Alma és Körte Világszövetség (WAPA) elnöke.

A szerbiai helyszín arra is jó alkalmat adott, hogy megismerkedjenek a közeli harmadik országok alma- és körtetermesztésével, elemezték Szerbia, Moldova, Ukrajna, Törökország, Közép-Ázsia és a Kaukázus termelését. Kínából, Indiából és az USA-ból is érkeztek küldöttek a tanácskozásra, ezáltal a teljes északi félteke képviseltette magát.

(Forrás: fruitnet.com, usaid.gov)

A keceli Fresh Fruit Tész gyors forgásra használja a hűtőházát, tudtuk meg Juhos Csaba elnöktől. Egy évben 6000 tonna áru fordul meg ott, nagyrészt szilva, meggy és paprika, valamint jóval kisebb mennyiségben káposzta, kínai kel és burgonya.

Az áramfogyasztás java tehát a legmelegebb nyári hónapokra esik, amikor a hűtési igény nagyon magas.

Emiatt szerettek volna napelemre pályázni két évvel ezelőtt, de nem tudták benyújtani a pályázatukat, mert néhány perc alatt lezárult a lehetőség. Így marad az áramszolgáltató, aki az idén 26 forintért adott egy kilowattóra áramot, a jövő évi ajánlata pedig 170 forintról szól. Ez annyit jelent, hogy 50-60 millió forinttal többet kell költeni jövőre a hűtésre, amit nem lehet kigazdálkodni. Akkora áremeléssel lehetne beépíteni a gyümölcsárakba, amit nem fogadnak el a fogyasztók, mondja Juhos Csaba. Egyelőre nem is írta alá a szerződést, már csak azért sem, mert januártól kellene több millió forintot fizetni havonta, amikor még nincs bevétele a cégnek. Ha októberig nem normalizálódnak az árak, le kell kapcsolni a hűtőgépeket, és csak akkor szabad elindítani őket újra, ha érvényesíthetők a termékek árában a megnövekedett energiaköltségek. A termelők nem tudnak már ennél alacsonyabb áron termelni és nincsenek tartalékaik sem. Az idén a meggyért sem fizettek többet a konzerv­gyárak, mint tavaly, pedig a költségek jócskán megugrottak. Ha ez így megy tovább, sokan abbahagyják a termesztését.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/33 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újdonság a napelemek között

Egy londoni nanotechnológiák kutatásával foglalkozó vállalat, a NextGen Nano, megalkototta azt az átlátszó, organikus fotovoltaikus napelemet, amellyel úgy állítható elő villamos energia az üvegházak tetején, hogy közben a panel nem folyásolja be a növények fényellátottságát és fejlődését.

Gondolkodj úgy, mint egy méhecske!

A mesebeli szóló szőlős, csengő barackos édenkertre emlékeztet Reith János és felesége, Marika sombereki gazdasága. Illatozik a japán lonc, teli fürtöket dajkál a szőlő, sok-sok zöld szem pislog a sárgabarackról, ami alatt még látszanak a füstölés nyomai.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Sok haláleset elkerülhető lenne

Egy új tanulmány szerint évente több millió ember haláláért lehet felelős a túl kevés gyümölcs- és zöldségfogyasztás. A kutatók szerint hétből egy szív- és érrendszeri betegségben elhunyt ember halálát a túl kevés gyümölcsfogyasztás okozza, míg tizenkettőből egy ember a túl kevés zöldségfogyasztása miatt hal meg idő előtt.

Áfonyafarm a napelem alatt

Az USA legészakibb tagállamában, Maine területén termő vadáfonyát nem lehet magról vetni, az alacsonyra növő bokrok különleges ápolást igényelnek, az apró, édes bogyókat pedig csak a környéken értékesíthetik, mert túl sérülékenyek ahhoz, hogy a hosszú szállítást kibírják.

A szőlő nyári növényvédelme

A lisztharmat kórokozója a meleg nyári hónapokban tetemes károkat képes okozni, ilyenkor a betegség robbanásszerűen terjed, 25-28 °C-os hőmérsékleti optimum esetén a lappangási ideje (a fertőzéstől az első érzékelhető tünetek megjelenéséig tartó időszak) csak 5 nap. Nyáron a fertőzés következtében a levelek felszínén és fonákján lisztszerű bevonat keletkezik, amely később megbarnul.

Kezdhetők az őszi lemosópermetezések – növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Érnek a gyümölcsök és a szőlő, így a betegségek elleni kémiai védekezésre már alig van lehetőség, pedig a több csapadék miatt erősen terjed néhány kórokozó. Az őszi lemosópermetezés 50%-os levélhullás elérésekor kezdhető. Ügyeljünk a poloskákra is, már keresik a telelőhelyet.

Barlangokba szállítják az almát, így csökkentik a rezsiköltséget az olaszok

Hegyoldalba vájt barlangokban, természetes hűtőházakban tárolják a termés egy részét az észak-olaszországi almatermesztők, ezzel is csökkentve áramszámlát.

A szilva az őszi gyümölcsök szupersztárja

Az Európai Friss Csapat – az ízek ereje! program őszi workshopján Bernáth József séf egy izgalmas szilvás receptet mutatott be, de mellette kiderült az is, melyek azok a szuper tulajdonságok, amelyek miatt a szilva igazi szupersztárnak számít a gyümölcsök között.

Sivatagból farm a napelemek árnyékában

Kína legnagyobb gojibogyó farmja a Góbi-sivatag szélén található. A létrejöttét az árnyékolást biztosító gigantikus napelempark tette lehetővé, ami egy informatikai vállalat beruházásaként valósult meg, 2000 hektáros területen.