Back to top

Élelmiszer vs. üzemanyag

Az ukrajnai háború következtében megugrott az élelmiszerek ára, ami világszerte növeli az éhínség veszélyét. A válság még nagyobb nyomás alá helyezi a növényi eredetű, kis szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok gyártóit, és újra fellángolt az „élelmiszer kontra bioüzemanyag” vita.

Fotó: Pixabay

A globális gabona- és növényolajkészlet növelése érdekében egyre több élelmiszeripari vállalat és politikus követeli, hogy a világ országai lazítsanak a bioüzemanyagok benzinbe és gázolajba keverésére vonatkozó előírásokon.

A washingtoni székhelyű Nemzetközi Élelmiszerpolitikai Kutatóintézet közleménye szerint nem most van itt az ideje, hogy a kormányok mesterséges szabályokkal vagy kötelező keverési célokkal ösztönözzék az élelmiszer-növények energiává történő átalakítását.

Oroszország és Ukrajna termelik a Földön termő összes kukorica közel egyötödét és a napraforgóolaj több mint felét, de a háború kitörése óta mindkét ország kivitele a korábbi töredékére esett. “Emberek százmillióit fenyegeti éhínség a háború okozta élelmiszerhiány miatt” – figyelmeztetett az ENSZ főtitkára.

A Gro Intelligence szakértői szerint az évente bioüzemanyagként felhasznált termények 1,9 milliárd ember kalóriafogyasztását fedeznék.

Okoznak-e problémát a bioüzemanyagok az élelmiszerpiacokon?

Az EU-ban körülbelül napi 10 ezer tonna búzát égetnek el etanolként az autókban, ami 15 millió kenyérnek felel meg
Az EU-ban körülbelül napi 10 ezer tonna búzát égetnek el etanolként az autókban, ami 15 millió kenyérnek felel meg
Fotó: stock.adobe.com
A kukoricából és cukornádból előállított etanolt és a növényi olajokból - többek közt szójababolajból és pálmaolajból - készített biodízelt a 2000-es évek eleje óta keverik üzemanyagokba, hogy az energiaellátás javítása és a fosszilis tüzelőanyagok környezeti hatásának csökkentése érdekében.

A legutóbbi, 2007–2008-as élelmiszerválságért részben a bioüzemanyagokat teszi felelőssé sok szakértő. A Világbank és az IMF tanulmányai szerint a bioüzemanyagok elterjedése annak idején 20-50 százalékos mértékben járult hozzá a kukorica árának az emelkedéséhez. Az ENSZ táplálkozáshoz való joggal foglalkozó akkori referense „emberiség elleni bűnnek” minősítette a használatukat.

A bioüzemanyag-gyártók azzal érvelnek, hogy ezúttal minimális szerepük van az élelmiszerhiányban.

Egy iparági lobbiszervezet, az Ethanol Europe munkatársa, James Cogan szerint ezt a válságot nem a bioüzemanyagok okozták, sem az árak emelkedését, sem a kínálat szűkülését. A magas árak nem a keresletről szólnak, hanem a nemzetközi kereskedelmi viszonyokat és az energia magas árát tükrözik. A bioüzemanyag-termelés visszaszorítása nem enyhítené az árválságot, mert szerinte a spekulatív tőke jelent meg az árutőzsdéken, és az hajtottafel az árakat.

A bioüzemanyagok korlátozása csökkentené a világ éhezését?

Maik Marahrens, a brüsszeli székhelyű Transport & Environment környezetvédelmi kampánycsoport munkatársa szerint az EU-ban körülbelül napi 10 ezer tonna búzát égetnek el etanolként az autókban, ami 15 millió kenyérnek felel meg.

A World Resources Institute szakértői szerint a bioüzemanyagként felhasznált gabonamennyiség 50 százalékos csökkentése Európában és az Egyesült Államokban kompenzálná az ukrán búza, kukorica, árpa és rozs teljes exportkiesését. Bár a növénytermesztés a bioüzemanyag-kibocsátással együtt nőtt, vagyis az élelmiszer-ellátásra fordítható mennyiség nem csökkent, a bioüzemanyag-felhasználás nem emelkedhet exponenciálisan a környezet károsodása nélkül.

„Egy olyan világban, amelyben bizonytalan az élelmezés, nagyon kritikusan kell gondolkodnunk a korlátozottan rendelkezésünkre álló erőforrásokról, ha élelemmel akarjuk ellátni a világot és meg kívánjuk oldani a klímaválságot”

– mondta Oliver James, a Princeton Egyetem kutatója, aki részt vett a World Resources Institute adatainak elemzésében.

Az etanolipar képviselői igazságtalannak tartják az ilyen összehasonlításokat. Az üzemanyag-előállításra használt gabona nagy része takarmánybúza, amiből állati takarmány készül, nem pedig malmi búza, amiből a kenyér, érvelnek az iparág érdekében. A bioüzemanyag-ágazat vezetői szerint a bioüzemanyagnak használt búza mennyisége elhanyagolható, az UFOP iparági szövetség szerint a teljes termés körülbelül 2 százaléka.

A gyártás során a kukoricaszemet alkotóelemeire bontják, vagyis keményítőre, fehérjére, olajokra és rostokra.
A gyártás során a kukoricaszemet alkotóelemeire bontják, vagyis keményítőre, fehérjére, olajokra és rostokra.
Fotó: Pixabay
Továbbá azzal érvelnek, hogy

a bioüzemanyag-gyártók nagy része egyben jelentős takarmánygyártó is,

hiszen a gabona etanollá alakítása során nagy fehérje- és zsírtartalmú melléktermékek keletkeznek, amit baromfi, szarvasmarha- és sertéstakarmányozásra használnak fel.

„Ebben az összefüggésben kissé szürreális, hogy a jelenlegi kenyérválságban a búzaetanolt egyáltalán szóba hozzák” – válaszolta a Financial Times kérdésére Eric Sievers, a ClonBio vállalat befektetési igazgatója, amely Európa legnagyobb, Magyarországon található biofinomítójának a tulajdonosa.

A Pannonia Biónál a helyben termesztett takarmánykukoricát először is megőrlik. A gyártás során a kukoricaszemet alkotóelemeire bontják, vagyis keményítőre, fehérjére, olajokra és rostokra. A vállalat fehérjében gazdag takarmánya 3 százalék keményítőt, 7 százalék rostot, 30 százalék fehérjét és 9 százalék zsírt tartalmaz, amivel jelentősen csökkenti az EU fehérjehiányát, mert ki lehet váltani vele a szójalisztimportot. A szárított kukoricatörköly (DDGS, Dried Distillers Grain with Solubles) fehérjedús állatitakarmány-összetevő, és több mint 27 európai, közel-keleti, afrikai és ázsiai országban forgalmazzák.

A német UFOP adatai szerint 2021-ban 1,4 milliárd hektáron termesztettek gabonaféléket, olajos magvakat, fehérje-, cukor- és rostnövényeket, gyümölcsöket, zöldségeket és dióféléket a világon, és nagy részüket közvetlenül a lakosság élelmezésére használták.

Fotó: MMG diagram, Union zur Förderung von Oel- und Proteinpflanzen e.V.

A bioüzemanyag-előállítás alapanyagait a művelt terület mindössze 7 százalékán termelték meg.

Eleve többnyire ott gyártanak bioüzemanyagot, ahol többlet van nyersanyagból, főleg kukoricából vagy szójából. Bioüzemanyagok nélkül e területek termésének a világpiacon keresnének vevőt, ami erősen lenyomná a terményárakat. A bioüzemanyag használata csökkenti a termelési többletet, többletértéket teremt és csökkenti a kőolaj vagy más fosszilis tüzelőanyag importjához szükséges devizamennyiséget.

James Cogan, az Ethanol Europe munkatársa az EU-ra gyakorolt hatásról azt nyilatkozta a Financial Times-nak, hogy a bioüzemanyag-gyártás korlátozása

„a megújuló energiaforrások, az energiafüggetlenség, a mezőgazdasági üzemek jövedelmének, biztonságának és ezáltal munkahelyek elvesztését eredményezné. Egyúttal a fosszilis tüzelőanyagok importjának, a szén-dioxid-kibocsátásnak és a szójaliszt behozatalának növekedését eredményezné”.

Változó bioüzemanyag-politika

A Nemzetközi Energiaügynökség 20 százalékkal csökkentette a 2022-re vonatkozó bioüzemanyag-növekedési előrejelzését, de számításuk szerint a globális kereslet még így is 5 százalékkal meghaladja a 2021-est, és eléri az 8,5 milliárd litert.

Az Egyesült Államokban, ahol az olcsóbb kukorica alapú etanol a fő bioüzemanyag, a kormány azzal próbálta megfékezni a benzin árának az emelkedését, hogy átmenetileg lehetővé tette az etanol nagyobb arányú bekeverését, amelyet egyébként a nyári hónapokban csökkenteni szoktak környezetvédelmi okból.

Viszont az EU-ban Belgium és Németország a bioüzemanyag-bekeverési arány csökkentését fontolgatja az élelmezésbiztonság megőrzése érdekében.

Kína figyelmeztette az ország etanolgyártóit, hogy „szigorúan ellenőrzi a kukoricából származó etanol üzemanyagcélú feldolgozását”. India a bekeverési arány növelését támogatja, ugyanis az ország fő bioetanol-alapanyagának számító cukornád kevésbé drágult, mint a többi növény.

Nicolas Denis, a McKinsey & Co szakérője szerint bár az élelmezésbiztonsággal kapcsolatos összehangolt fellépés hamar napirendre került, nemzetközi szinten mégis kevés vita folyik a bioüzemanyagok bekeverési határértékéről. Ennek ellenére a bioüzemanyagot használó országoknak egyensúlyba kellene hoznia az élelmezésbiztonságot és a fenntarthatóságot az energiaköltségekkel és a függetlenséggel. A kormányoknak kell eldöntenie, hogy az országukban mit tekintenek fenntartható földhasználatnak, elvégre eltérnek a prioritásaik.

Forrás: 
Financial Times / Reuters
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/33 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hogyan változott a táplálékpiramis az idők során?

Valószínűleg már mindenki számára ismert a táplálkozási piramis fogalma, vagy legalábbis láttunk már élelmiszer-piramist, ami beégett az elménkbe. Nagy valószínűséggel ezt úgy képzeljük el, mint azt az élelmiszer-piramist, amelyet az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) 1992-ben hivatalosan elfogadott.

Húsmarhát csak szeretetből nevelnek az emberek

Taskó József, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei agrárkamara elnöke jóformán a semmiből – újrakezdési, baráti, banki hitelekből, integrátori inputanyagkölcsönökből –, lépésről lépésre építette fel a családi vállalkozását. A hasznot mindig visszaforgatták, és egy-egy nehezebb időszak után – mert ilyenek is akadtak – mindig képesek voltak újrakezdeni az építkezést.

Szárazságtűrő növények a mediterrániumból

Korábbi cikkünkben a vízpartokon, vízközelben élő gyógynövényeket vettük sorra, ám szárazságtűrőből sokkal több van. Ezekkel a fajokkal egy kevésbé intenzíven gondozott, öntözés nélküli kert is benépesíthető, ráadásul díszítőértékük mellett gyógyhatással is rendelkeznek, némelyek pedig fűszerként is hasznosíthatók a konyhában.

Megkezdődött a drónos növényvédelmi szolgáltatók támogató ellenőrzési kampánya

Támogató szemlékkel segíti a Nébih a permeteződrónos növényvédelmi szolgáltatók jogszabályoknak megfelelő feladatvégzését. A nemrégiben indult ellenőrzések során a hatóság mindenekelőtt a jogszerűség érdekében elvárt feltételekről tájékoztatja a szolgáltatókat.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Áfonyafarm a napelem alatt

Az USA legészakibb tagállamában, Maine területén termő vadáfonyát nem lehet magról vetni, az alacsonyra növő bokrok különleges ápolást igényelnek, az apró, édes bogyókat pedig csak a környéken értékesíthetik, mert túl sérülékenyek ahhoz, hogy a hosszú szállítást kibírják.

Élelem a belek számára: az emberi mikrobák növényi cukrokkal táplálkoznak

Egy új kutatás szerint a bélrendszerünkben élő baktériumok számára táplálékforrásként szolgál egy olyan szénhidrát, amely általában növényi fehérjékhez kötődik.

Az egészséges öregedés újradefiniálása élelmiszerekkel

Dr. Catherine Kwik-Uribe, a Mars Edge tudományos kutatásért felelős alelnöke összefoglalta a világ népességének elöregedésével foglalkozó mélyreható tanulmány kezdeti megállapításait; kiemelve a legfontosabb tudnivalókat az étrendünkben található bioaktív anyagok egészségügyi előnyeiről.

Barlangokba szállítják az almát, így csökkentik a rezsiköltséget az olaszok

Hegyoldalba vájt barlangokban, természetes hűtőházakban tárolják a termés egy részét az észak-olaszországi almatermesztők, ezzel is csökkentve áramszámlát.

Neggst tojáshelyettesítő

A Neggst Foods GmbH kifejlesztett egy vegán tojásalternatívát, ami úgy néz ki és használható, mint a tyúktojás.