Back to top

Erdésznemzedékek: a nagy Kiss család

Erdészgenerációk egyik jeles képviselője a pilismaróti Kiss család, hiszen számos elhunyt és élő tagja a hazai erdőgazdálkodásban találta meg számítását. Nemzedékeken átívelő hivatástudatuk a mai napig sem kopott meg, sőt, a legifjabbak érdeklődését látva, várhatóan még sokáig fennmaradhat.

A család történetét Kiss Balázs erdőmérnök mesélte el pilismaróti otthonában, ami voltaképpen a család bázisa. A hatalmas udvarban számos háziállat között játszik a családfő tizenhárom unokája – soha nem lehet túl korán megszerettetni a gyerekekkel az állatokat és a természetet. Kell is a tágas tér, hiszen a Kiss család igencsak népes, jelenleg huszonhárom tagot számlál.

Fotó: Csatlós Norbert

„A sok gyerek mindig is jellemző volt a családra; nekem is négy testvérem van, igaz, csak én lettem erdész. Pedig anyai ágon dédapám, id. Dittert Gyula még Selmecbányán végzett erdőmérnökként. Nagyapám szintén ezt a szakmát választotta, ahogyan édesapám is” – meséli Kiss Balázs, akinek nagyapja, ifj. Dittert Gyula már Sopronban tanulta a szakmát, de a történelem viharai miatt diplomáját csak később vehette át Budapesten.

Mindkét világháborúban részt vett, bár az utóbbit itthon vészelte át annak a frappáns ötletnek köszönhetően, hogy szakállat növesztett, így 50 éves koránál idősebbnek nézték.

Fotó: Csatlós Norbert
Mivel három idegen nyelven beszélt, frontvonal helyett a tiszteknek fordított. A viszontagságos időkben elveszítette felvidéki birtokát és Kárpátaljára kényszerült. Később az állam csolnoki földbirtokkal kártalanította, a kommunista rendszer azonban döntéskényszer elé állította: megválik földjétől vagy kirúgják erdőfelügyelői állásából. Szakmájához való elkötelezettségét mutatja, hogy inkább feladta birtokát, azonban így is elbocsátották. A nehéz időszakot végül úgy tudta átvészelni, hogy sikerült szolgálatba állnia Dömösön egy közbirtokosságnál, majd nyugalmazása után állattartással és kertészkedéssel foglalkozott.

Kiss Balázs édesapját sem kímélte a történelem. Kiss József a II. világháborúban fogságba esett Kijevben, a hadifogságból pedig csak 1947-ben térhetett haza, nagy nehézségek árán. Esztergomban erdész technikusként végzett, egy ideig Baranyában erdészkedett, majd a Pilisi Parkerdő elődjének fafeldolgozó üzemében helyezkedett el, amit nyugdíjazásáig vezetett.

„Nem mondhatnám, hogy sokat láttam otthon édesapámat. Gyermekként gyakran jártuk vele az erdőt testvéreimmel. Gombásztunk, forrásból hoztuk a vizet, és megtanította, hogyan kell a természetben viselkedni. Ezeket az emlékeket a mai napig őrzöm” – gondolt vissza arra az időszakra Kiss Balázs. A család katolikus neveltetése révén a ferenceseknél végzett iskolát Esztergomban, azonban az érettségit követően bizonytalan volt a pályaválasztása.

„Nem tudtam eldönteni, hogy pap legyek vagy erdész. A felvételi lap kitöltésekor valami isteni gondviselés vezérelhette kezemet, mert mindent kitöltöttem, csak a jelentkezés helyét nem. A döntés így a prefektusomra maradt, ő pedig az erdészeti szakirányt jelölte meg.”

A Sopronban töltött évek, ahogy oly sok erdész diáknak, számára is meghatározóak voltak. Már csak azért is, mert egy balekoktatáson megismerkedett Szabó Gabriellával, aki 1982-ben kezdte meg erdőmérnöki tanulmányait. Kiss Balázs egy év múlva diplomázott, és a Pilismaróti Erdészetnél lett gyakornok, így az 1985-ben kötött házasságuk Gabriella végzéséig amolyan távházasság volt. Első két gyermekük még Sopronban nevelkedett, miközben édesapjuk a gyakornoki idő után is az erdészetnél dolgozott.

Fotó: Csatlós Norbert

„Az első felkínált munkakör elfogadásával az a furcsa helyzet állt volna elő, hogy a mentorom lett volna a beosztottam. A vezetőség nemtetszése ellenére úgy döntöttem, visszautasítom az ajánlatot. Szerencsémre, hamarosan üresedés támadt a Parkerdő központjában, a csemeteágazatban, amit végül 17 évig irányítottam.”

Az erdőgazdaságnál 2000-ben történt átszervezést követően Kiss Balázs családi vállalkozást alapított, és jelenleg évente átlagosan 200-300 ezer csemetét forgalmaz. A csemetekert mellett állatokat is tart, hogy a népes család mindig jóllakjon, ha Pilismarótra látogatnak, mondta viccesen. És mi az, ami ennyi év után is a szakmában tartja?

Fotó: Csatlós Norbert

„Az életnek a megindulása. Valami szenzációs. Mikor látom, ahogy a növény napról napra fejlődik és élni akar. Ez kellene legyen az emberek célja is, hogy az életet képviseljék.”

A soproni évek és a négy gyermek nevelésével töltött főállású anyaság után Kissné Szabó Gabriella szintén a Pilisi Parkerdő kötelékébe került. 1994-től a közjóléti tevékenységért volt felelős: felügyelte a parkok karbantartását, szakmai programokat, rendezvényeket szervezett. Jelenleg ökoturisztikával foglalkozik, kapcsolatot tart a civil egyesületekkel és nagy gondot fordít az Országos Erdészeti Egyesület helyi csoportjaira, az erdőgazdaság dolgozóira, különösképp a nyugdíjas kollégák sorsára.

„Nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy az egykori, mára 70-80-90 éves kollégákkal tarthatom a kapcsolatot. Nálunk a szakma idősebb képviselői a mai napig szoros közösséget alkotnak, aminek köszönhetően nyugdíjazásuk ellenére is szerves részét képezik a Pilisi Parkerdő életének” – meséli Kissné Szabó Gabriella, akinek közösségi munkájáért az Egyesület Bedő Albert Emlékérmet adományozott 2016-ban, Sepsiszentgyörgyön.

A mondás szerint az alma nem esik messze a fájától. A Kiss család esetében ez valóban így van, hiszen a 4 gyermekből három is a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának padjait koptatta, mi több, mindegyikük ott találta meg élete párját. Az elsőszülött Boglárka a Budakeszi Vadasparkban dolgozott mint erdőmérnök és mérnök tanár, jelenleg 5 gyermeket nevelnek férjével, Mészáros Péterrel, a Pilisi Parkerdő szóvivőjével. Péter nagypapája egyébként erdész volt a Bakonyban. A két középső fiúgyermek szintén a Parkerdőnél találta meg számításait: Balázs a Visegrádi Erdészetnél műszaki vezető, feleségével, Németh Bea környezetmérnökkel Pilismaróton él, míg Bence a Valkói Erdészetnél erdőgondok és itt is lakik a szintén környezetmérnök Kissné Badáczy Lucával és két gyermekükkel. Bernadett, a legkisebb lány ugyan nem lett erdész, férje, Benei Zsolt viszont erdőmérnök és hat gyermekük van. Zsolt egy magánerdészetnél dolgozik, felelős beosztásban – és ő maga is erdészcsalád sarja.

„Az erdészek, az erdész családok – ahogy a miénk is – összetartó közösség”

– mondja végül Kiss Balázs, ahogy büszkén végigtekint népes családján. „Legyen szó bármilyen munkáról, tevékenységről, a család többi tagja közös erővel segít a másiknak. Azt hiszem, hogy ez a legnagyobb ajándék, amit az ember a Jóistentől kaphat.”

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A dobogó tetején

Az erdő mélyének csöndje a tanyája, ahová csak a vad talál, sűrű lombú fák alatt ballag, mert az erdőben leli nyugalmát. Ez az érzés él azokban, akik lelkükben őrzik a természet iránti tiszteletet és vonzalmat, és e belső késztetésüktől vezérelve döntenek majdani hivatásukról.

Fontos a származás

Hiánypótló összeállítást készített a Bajor Erdészeti Igazgatóság, amellyel a jövőben a klímabarát erdők telepítését kívánják könnyebbé tenni, jelentette be Michaela Kaniber tartományi agrárminiszter.

Mindenki zöld városokra vágyik

A klímaváltozás rekkenő kánikulákat eredményez minden évben, lassan nincs 40 Celsius-fok alatti nyár… Hatványozódik a hőérzet a nagyvárosok betondzsungeljeiben, ahol az egyre csökkenő zöld területek száma miatt már-már keresni kell némi árnyékot. A városi klímát ráadásul nemcsak az emberek viselik nehezen, hanem a növények is, ezért koránt sem mindegy, milyen fajokkal igyekszünk zöldíteni a nagyvárosok betontengereiben.

KITE Zrt.: a jubiláló integrátor

Ellentmondásos év, kirívó szélsőségekkel. Röviden így jellemezhető 2022, s ebbe ugyanúgy beletartozik az irtózatos pusztító aszály, mint a féktelen drágulás vagy a szomszédunkban zajló háború következményei. Vajon ebben a helyzetben miként tudott helytállni az idén 50 éves integrátor, tudott-e élni a piaci lehetőségekkel, mennyire volt képes a bajba jutott termelőkön különböző megoldásokkal segíteni?

A virágrügyek áttelelése a bő termés feltétele

A gyümölcsfákon a friss hajtásokon nyár közepén kezdenek el kialakulni a virágrügyek, amelyekből a következő évben lesz majd termés. Az almatermésűeknél és egyes héjas fajoknál valójában vegyes rügyek, más néven vegyes virágrügyek vannak, de az egyszerűség kedvéért ezeket is virágrügyeknek fogjuk nevezni.

Sikerrel hasznosíthatók a MATE vezette konzorcium agrárinformatikai fejlesztései

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és konzorciumi partnerei Agrárinformatikai Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központot hoztak létre Gödöllőn. Az NKFI Alap 1,482 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatásával megvalósított fejlesztések, prototípusok már most hasznosítható eredményt jelentenek.

Folyamatosan növekszik erdeink területe és élőfakészlete

Az enyhe időjárás miatt idén előbb kezdődtek meg az Országfásítási Program keretében megvalósuló faültetések – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Ültessünk méhlegelőt! Ültessünk méhlegelőt?

Ez az írás az emlékezés szándékával, és nem a siránkozásért íródott.

Tölgybe álmodott hordók

Amikor tüzelik a hordót és meleg a fa, olyan az illata, mint a frissen kisült kenyér héja. A hordóba töltött bor kioldja ezeket az alkotóelemeket a fából, ettől lesz egyedi az aromája. Éppen ezért fontos, hogy hol nőtt fel a fa, honnan szerezték be a rönköt a kádárok. A Baranya megyei Palotabozsokon működő Európai Kádárok Kft. zömmel a mecseki Zengő és a Zemplén erdeiből származó tölgyből készít hordókat.

Február 6-ig lehet jelentkezni a MATE gyümölcs- és zöldségfeldolgozó képzésére

Naprakész piaci ismeretekkel indít gyümölcs- és zöldségfeldolgozó szakirányú továbbképzést a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Budai Campusa 2023. márciusában. A megújult tananyag egyedülálló módon foglalja össze az ágazatban szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket a nyersanyagoktól a feldolgozás-technológiákon át egészen a kereskedelemig.