Back to top

Kékfestő innováció

Talán nincs is olyan kis- és nagylány, széles e hazában, aki ne viselt volna kékfestő szoknyát. Óvodások és kisiskolások népi játékokhoz, iskolai fellépésekhez viselik az egységes képet mutató, mégis hosszában, mintájában, díszítésében egyéni ruhadarabokat.

Fotó: Nagy Mihály
Emlékszem, a kislányom kékfestő szoknyája készítésekor nem is annyira a minta kiválasztásán vitatkoztunk, hanem azon, hogy mennyire legyen bő, hány sor és fehér vagy piros farkasfog díszítse. Mert nálunk a „célszemély” a rávarrt díszítést választotta, nem a kivillanó fehér csipkét, amit Bábolnai Gazdanapokon láttunk.

A nyolckötetes Magyar Néprajz adatai szerint a lőcsei festőcéh 1715-ben rögzítette először az indigó használatát a kelmefestési eljárások között, 1737-ben pedig már megjelentek az első fehér nyomott mintás kék kelmék is.

„Az ország északi területein pedig az 1760-as években kibontakozik a harc a festők és a vászonnyomók (Leinwanddrukker), a tapétanyomók (Wasserdrucker) és az olajnyomók (Oldrucker) között a kékfestés monopolizálásáért, illetve szabad gyakorlatáért.

Hiteles adatok szólnak arról, hogy a pozsonyi festők már 1765-ben alkalmazták a kékfestést, sőt azzal vádolják őket, hogy úgy vették meg a titkot idegen legényektől. … Az új festőeljárás a már működő kelmefestő műhelyekben meghonosodott, mindenhol igyekeztek kihasználni a divatos kelmék konjunktúráját. Ezt nagyban elősegítette a sajnálatosan fejletlen magyarországi textilipar helyzete, szűk termelési kapacitása.

Fotó: Nagy Mihály

A mezővárosi és falusi műhelyek a 19. század közepén a közvetlen környékük helyi igényeit figyelembe véve állították elő termékeiket, alkalmazkodva nemzetiségi ízléshez és hagyományokhoz. A hazai piacot osztrák, cseh és morva gyárak textilei árasztották el, ami ellen a Kossuth által alapított Iparegylet a „honi” ipar támogatását hirdette meg. Sok szép tárgyi emléke maradt fenn az ún. „honi mozgalom”-nak, bár méreteiben sem az, sem a Védegylet nem érte el kitűzött célját.

Az ipari méretű termelés az óbudai Goldberger kékfestő műhelyéből nőtt ki, a céhes kereteket mellőző királyi engedély segítségével.

A kézinyomást már 1841-ben háttérbe szorította a francia Perrot által 1834-ben feltalált, szakaszosan nyomó gép munkába állítása. A nemzeti piac alakulásába is elsősorban a céhen kívüli gyárak szóltak bele, így több óbudai textilgyár.”

A falusi igényeket kiszolgáló műhelyek száma 1890-ben 414 volt, 1940 körül azonban már csak 70 önálló műhely dolgozott az országban. Mára pedig csak néhány maradt, ám ezek jórészt őrzik a dúcos nyomás hagyományait. Így készülnek az egyedi asztalterítők, de készítenek apró mintás méterárut is. Ezekből varrrják aztán a népszerű kötényeket, ruhákat, szoknyákat.

Fotó: Nagy Mihály

Manapság pedig a kékfesőket is elérte a modern kor.

A különféle újabb szabásvonalak, vagy a most divatos pöttyös minta megjelenése mellett az alapanyagok terén is innovatív megoldásra akadtunk. Már nem csak pamutvásznat, hanem hurkolt pamutanyagot is festenek, így öltöztetik a modern pólót hagyományos mintákba.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

GaLaBau 2022

A zöldfelületek és a szabad terek tervezésének, építésének, karbantartásának teljes körét lefedi Európa egyik legrangosabb szakkiállítása, a GaLaBau. A Magyar Kertépítők Országos Szövetsége által, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetével, a Magyar Tájépítészek Szövetségével és a Magyar Faápolók Egyesületével közösen szervezett őszi tanulmányúton részt vevő szakemberek a nürnbergi szakkiállítást is megtekintették.

A méhészet művészete: A varázsló méhész

Nyár közepén a szomszédok nem látnak belőlem mást, csak hogy teli van már a műhelyem mézzel, s én fehér kalapban, fehér ruhában, illatos füstpamacsok között sétálok, nézegetek, rakosgatok a méhesemben.

Víztakarékos öntözést díjaztak az Interpoma kiállításon

Hetven országból érkezett tizenhatezer látogatóval zárta háromnapos rendezvénysorozatát a 12. Interpoma kiállítás Bolzanóban. Az Interpoma Award díjakat a megnyitón adták át egy lengyel és két olasz cégnek a víztakarékos öntözési rendszerükért.

A Hálaadást ünnepli az Egyesült Államok, ötödével emelkedett az ünnepi menü ára

Az amerikai családok egyik legnagyobb, karácsony előtti ünnepét, a Hálaadást tartják csütörtökön az Egyesült Államokban, a szakértők szerint az ünnepi költségek mintegy ötödével növekedtek az elmúlt évben.

Gyógyszerszámba menő ízélmény

„A chili nem csupán csodálatos ízélményt nyújt, hanem a sok tévhit ellenére – bár természetesen mérsékletes fogyasztással – egyfajta gyógyszer is” – vallja Nagy Gergő celldömölki kistermelő. A fiatalember hat esztendeje döntött úgy, hogy Chilidise márkanéven elkezdi forgalmazni chilis termékeit. Mint elmondta, a legtöbb munkát ő maga végzi, de a családja is be-besegít.

A mamutcsontok okozhatják az elefántok vesztét

A növekvő mamutagyar kereskedelem tartja fent az elefántagyar iránti igényeket - tárta november elején a Gerinces Őslénytani Társaság (Society of Vertebrate Paleontology, SVP) elé Andy Huynh, aki az ázsiai illegális vadkereskedelmi hálózatok felgöngyölítésén dolgozik az ENSZ-el és az Interpollal.

Az erdészetnek és a vadászatnak szentelte életét

Az ezerarcú természetet úgy ismeri, akár a tenyerét. A kezdeti nehézségek után pályája egészen az Állami Gazdaságok Központjának erdészeti osztályáig vezetett, és számos technológiai újítást vezetett be a szakmába. Megingathatatlanul kiáll a gyenge minőségű talajokon való akácerdő-telepítés és -hasznosítás mellett, e véleményétől 97 éves korában sem lehet eltántorítani.

Terra-Akva Börze a Groupama Arénában

A Terra-Akva több mint 1700 négyzetméteren mutatja be a különleges állatfajtákat, terráriumi és akváriumi állatokat: pókokat, kígyókat, békákat, hüllőket és kétéltűeket - olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.

A marhahús is része az egészséges táplálkozásnak

Az NPK Charolais Kft. szakembereivel a termőföldtől az asztalig elv megvalósításáról, az általuk létrehozott különleges vágóalapanyag sajátosságairól és értékesítési láncáról, valamint a marhahúsról mint egészséges élelmiszerről beszélgetett az MMG Direkt legutóbbi adásában Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője.

Megvan, mikor készülhetett az első adag főtt étel

Az ember ősei már 780 ezer évvel ezelőtt is jól átsütve vagy megfőzve szerethették a halat - derült ki egy új régészeti kutatásból, amely egyben arra szolgál bizonyítékokkal, hogy az eddig véltnél 600 ezer évvel korábban is főzték már az ételt.