Back to top

A Csatai-völgy mondája

Győr és a környékbeli települések lakóinak kedvelt kirándulóhelye a Nyúl és Győrújbarát községek határán álló Lila-hegyi kilátó. A messzebbről érkezők közül kevesen, a helyiek többsége azonban ismeri azt a kedves és megmosolyogtató történetet, mely a szomszédos hegyesmagasi csúcs és a Lila-hegy között húzódó Csatai-völgyről szól.

A Lila-hegy csúcsán 2017 előtt, mondhatni, életveszélyes állapotok uralkodtak, mivel a 1977-ben odaépített vasbeton geodéziai mérőtoronyra vezető létrák foghíjasak voltak, a tetején a labilisan rögzített korlátok jobb sorsukat várták, a szerencsének volt köszönhető, hogy a felkapaszkodók közül senki sem sérült meg. Negyvenöt éve az épület az Egységes Országos Vízszintes Alapponthálózat része volt, egyike a 106 hasonló építménynek, melyről napjainkban már alig végeznek méréseket.

Fotó: Bene Zsolt

A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. 2018-ban adta át a kirándulók számára a felújított és kilátóvá alakított tornyot, amely összehasonlíthatatlanul szebb a korábbi állapotánál. Ha pedig felmászunk a tetejére, a viszonylag szerény tengerszint feletti magasság ellenére (326,2 méter, melyből 312,9 a hegy, 11,7 a kilátó és kb. 1,6 méter a felnőtt ember szemmagassága) meghökkentő panoráma tárul elénk.

A Föld görbületéből adódó, nagyjából 70 kilométeres elvi látóhatár itt kibővül, mivel a Kisalföldet körbeölelő magasabb hegyvonulatok a horizont fölé tornyosulnak. Ez annak köszönhető, hogy a dombvidék mélyen benyúlik a Kisalföld síkjába.

A számítások szerint, az elméleti 10 ezer négyzetkilométer helyett, a Lila-hegyi kilátóról 18 ezret lehet belátni, ezért onnét a táj nagyon sok nevezetes pontja azonosítható. A legszerencsésebbek – tiszta légköri viszonyok esetén, évente csupán néhány alkalommal – megpillanthatják az Alpok csúcsait, a Schneeberget és a Raxot is, amelyek nagyjából 140 kilométerre vannak légvonalban.

Az építmény Győrújbarát felől egy hosszabb, Nyúl felől egy rövidebb, de meredekebb sétával érhető el: a Szent Jakab-úton a Kisalföldi Piros, vagy a nyúli zöld háromszög jelzésű útvonalon. A Sokorói Tájegységi Értéktár Bizottság 2020-ban nagy elismerésben részesítette a kilátót és az üzemeltető KAEG Zrt.-t, ugyanis nemzeti értékké és az értéktár tagjává fogadta. A körpanoráma egyik meghatározó eleme – természetesen a Pannonhalmi Apátság mellett – a szomszédos Hegyesmagasnak nevezett csúcs, a tetején elhelyezkedő URH adótoronnyal.

A két hegy – a Lila és a Hegyes – között húzódik a Csatai-völgy, melynek megmosolyogtató történetét dr. Ábrahám Imre nyelvész, helytörténész jegyezte le a helyiek elbeszélése alapján. Mi pedig a régies szóhasználatot mellőzve, de a történet ízes voltát megőrizve igyekszünk azt közölni:

A Lila-hegy lábánál összeér két falu. Az utca egyik oldala Nyúlhoz tartozik, a másik Barátihoz. A határszélen közös legelőt használt a két falu, melynek libái minden reggel kitotyogtak a hegy alatt húzódó hajlatba. Ott legelésztek napestig, majd a nap végén teli beggyel hazaballagtak Nyúlra vagy Barátiba, ki-ki a saját portájára. Egy szép kora nyári napon az egyik baráti asszonynak elvitte a héja a kislibáját. A hiány csak este derült ki, amikor megszámolta az állatokat. Mivel az esetnek tanúja nem volt, a szomszédjaival megtárgyalva az ügyet arra a következtetésre jutottak, hogy csakis a nyúliak lophatták el azt.

Egyre több sérelem került elő, melyeket mind a nyúliak számlájára írtak. Nosza, át is mentek hozzájuk és jól összevitatkoztak velük. Szó szót követett, a barátiak azt kiabálták a nyúliaknak, hogy az utca túloldalán lakók rongyemberek, galád az egész falu! Lám, a természettől is csak annyit kaptak, amennyit megérdemelnek! Elég ránézni a híres hegyükre, a Lilára, ott szégyenkezik alacsonyságával az ő Hegyesmagasuk mögött.

Ebbe a sértésbe a nyúliak nem törődhettek bele. Szaladtak a bíróhoz, elpanaszolták, mi történt. A bíró elrendelte, hogy minden épkézláb ember gyülekezzen éjszaka a Lila és Hegyesmagas közötti völgybe.

A telehold fényénél a férfiak ásóval, kapával megbontották a Hegyesmagas oldalát, az asszonyok pedig kosarakban a fejükön áthordták a Lila tetejére, hogy magasítsák a hegyet.

Másnap a barátiak az aratásba sietve nem is vették észre a hibát. Mikor aztán a munkából hazafelé jövet rájöttek a turpisságra, mérgükben elhatározták, hogy bár a munkától alaposan elfáradtak, visszahordják a földet, sőt még többet is, mint amit a nyúliak elvittek. Az ide-oda cipekedés aztán többször megismétlődött. Az eseménynek persze híre ment a környéken, a szomszéd falubeliek kinevették, csataiaknak kezdték csúfolni a vitatkozó feleket. A végén bírósághoz fordultak a háborúskodók, hogy a törvény döntse el, kinek a hegye magasabb, melyik falu lehet büszkébb a magaslatára.

Fotó: Bene Zsolt

A döntés meglepő volt. A bíróság elrendelte, hogy a Lila csúcsát árokkal kerítsék Barátihoz, hogy azon túl mindegy legyen, hogy melyik csúcs a magasabb. Hogy miért a barátiak kapták a Lila csúcsát? Talán azért, hogy így büntessék a földelhordást kezdeményező nyúliakat. A vita ezzel aztán végleg elcsendesült. A kakaskodó erdőszélieknek a csontjaik is rég elporladtak azóta, és bár a törvény máig törvény, a nyúliak a Lilát magukénak tekintik, meg magasabbnak is. És persze büszkén őrzik a fölvonulási terep, a Csatai-völgy nevét is.

Egyébként, mint ahogy említettük, a kilátót hordozó Lila-hegy tengerszint feletti magassága 313, az URH antennával ellátott Hegyesmagasé pedig 309 méter.

Ábrahám Imre feldolgozása alapján: Bene Zsolt és Szűcs Mihály

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Téli szállásukon pihennek a hortobágyi puszta legelő állatai

Már a téli szállásukon pihennek a hortobágyi puszta legelő állatai: november utolsó napjaiban a magyar szürke szarvasmarha gulyák is a téli szálláshelyükre érkeztek - közölte Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. hétfőn az MTI-vel.

Házak szigetelése gyékénnyel, hínárral…

A phys.org több cikkben is foglalkozott az épületszigetelések újszerű, környezetverát lehetőségeivel. Az energia egyre drágább, így az energiapazarló épületek szigetelése igen sürgetővé vált, amit természetes anyagokkal is meg lehet oldani.

Rendkívüli kutatások a mohácsi csata tömegsírjai területén a természetvédelem égisze alatt

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának területén rendkívüli kutatások fejeződtek be a közelmúltban, amelyeknek bemutatása kiemelt célunk – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Mohács500 konferencián, előző hétvégén, Pécsen.

A méhészet művészet - „Elmondani a méheknek”

A méhekhez kapcsolódó legkülönösebb hiedelem és szokás az, amit úgy neveznek, hogy „elmondani a méheknek”, s elsősorban szláv, német és angol nyelvterületen maradt fenn. Az előző esszém végén említettem, hogy amikor meghalt egy méhész, a családtagok közül valaki kiment a méhesébe, és „elmondta a méheknek”, hogy gazdájuk eltávozott.

Focisztárok, mint étterem tulajdonosok

A focisták nem csak a labdáért rajonganak, sokak a gasztronómia szerelmesei is. A katari labdarúgó-világbajnokság néhány sztárja étterem tulajdonosként is híressé vált.

A turizmust is a háborúhoz igazítják Ukrajnában

A háborús pusztítások helyeit, mint például Buča és Irpin, turisztikai célpontokká szeretnék tenni Ukrajnában.

Okos megoldások az európai erdőkért

A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.

Milyen lesz 5 év múlva a vidéki turizmus?

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Magyar Mezőgazdaság Kft. közös Agrárakadémia sorozatának ötödik állomása Gyöngyös volt. A Károly Róbert Campus-on az előadók és a fórum résztvevői vidéki turizmus kérdéseivel, lehetőségeivel foglalkoztak. Bár a fórumon elhangzott, hogy az ágazat sok tekintetben egyhelyben toporog, a témában jártas szakértők szerint öt év múlva már más képet mutat majd.

A szerb sljivovica is felkerült az UNESCO szellemi világörökségi listájára

A tölgyhordóban érlelt szilvapárlat, a sljivovica csütörtökön felkerült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) szellemi világörökségi listájára.

Több fát, nagyobb területen, rosszkor vágott ki a vállalkozó - vádat emeltek ellene

Vádat emelt a Kecskeméti Járási Ügyészség három férfi ellen, aki Tiszaug és Lakitelek környékén szabálytalan fakitermeléssel számos fokozottan védett madár-, hüllő- és denevérfaj élőhelyét semmisítette meg.