Back to top

Történelmi lehetőség, történelmi felelősség

Országos tisztújító közgyűlést tartott a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége szeptember 19-én Gödöllőn. A közgyűlés résztvevői – a tisztújítás mellett – értékelték az elmúlt 4 év munkáját és meghatározták az elkövetkező időszak feladatait is.

Szimbolikusnak nevezte a helyszínválasztást Nagy István, aki arra figyelmeztetett, hogy a megváltozott éghajlati viszonyok között hagyományos eszközökkel és módszerekkel már nem folytatható eredményes és biztonságos gazdálkodás.

Fotó: Fekete István

„Szükség van új kutatási eredményekre, olyan új lehetőségekre, amelyeknek a bölcsője itt van az egyetemen”

– fogalmazott a miniszter, aki beszédében arra az összefogásra emlékeztetett, amit a magyar kormány és a magyar gazdatársadalom kötött egymással.

Összefogás

Ennek az együttműködésnek az egyik legnagyobb eredményeként a vidékfejlesztési támogatások nemzeti társfinanszírozásának háromszorosára növelését, mint a jövőképünket alapvetően befolyásoló történelmi lehetőséget említette. A közös munkának azonban ezzel nincs vége a miniszter szerint, hiszen a magyar mezőgazdaság több súlyos kihívással kell szembenézzen. „Az összefogásra tehát minden eddiginél nagyobb szükség van” – jelentette ki Nagy István, hozzátéve, hogy a magyar gazdák továbbra is számíthatnak a kormány támogatására, igyekeznek gyors és hatékony intézkedésekkel segíteni őket.

A történelmi léptékű nehézségek mellett történelmi lehetőségeinkre is felhívta a figyelmet, hiszen a 2027-ig tartó költségvetési időszakban soha nem látott mértékű forrás áll rendelkezésre a gazdaságok fejlesztésére.

„Ezek a pénzek azonban nem jönnek automatikusan, azokért kemény tárgyalásokat kell folytatni az Európai Bizottsággal” – emelte ki a miniszter, miért fontos, hogy a rendezvényen részt vett Hidvéghi Balázs európai parlamenti képviselő.

Ilyen tárgyalásokat folytatnak hónapok óta hazánk KAP Stratégiai Tervéről, amit a miniszter szerint hamarosan elfogadhatnak. Céljuk, hogy csak olyan, a fenntarthatóság irányába mutató gazdálkodási gyakorlatok váljanak kötelezővé, amelyek nemcsak terhet jelentenek a gazdáknak, hanem még a mostani nehéz körülmények között is valóban és jelentősen hozzájárulnak talajaink, vizeink és biodiverzitásunk védelméhez.

Hosszas tárgyalás során sikerült elérniük azt is, hogy a kis és közepes méretű gazdálkodók új és emelt szintű támogatást kaphassanak.

Az úgynevezett redisztributív (újraelosztási) támogatással a kis és közepes gazdaságokhoz csoportosítanak át forrásokat, ez a hektár alapú kiegészítő kifizetés az alaptámogatáson felül biztosít többletforrást. „Ez azt jelenti, hogy a kötelező 10 százalék helyett az új támogatási forma keretösszege a teljes évi közvetlen támogatási keretünk 14 százaléka lesz, ami mintegy 189 millió eurót jelent évente” – mondta a miniszter, hogy ezzel hazánk az EU-n belül az egyik legnagyobb arányban csoportosít át forrásokat a kistermelőknek.

Fotó: Fekete István

Szólt a generációváltásról is, amire a jelenleginél nagyobb hangsúlyt fektetnek, azt több forrással és rugalmasabb szabályokkal segítik 2023-tól, a közvetlen támogatások keretében e célra fordítható uniós források összege csaknem másfélszeresére emelkedik.

A történelmi léptékű nehézségek és a történelmi lehetőségek mellett történelmi felelősségünkről is szót ejtett Nagy István.

„Ha mi mindannyian, akik az agráriumért dolgozunk, nem tudunk élni ezzel a történelmi lehetőséggel, ha nem tudjuk a magyar mezőgazdaságot modernizálni, akkor semmivel sem. Ez egy olyan esély, ami generációk óta nem adatott meg a gazdálkodóknak.

Ha ezt az esélyt nem ragadjuk meg, akkor a versenytársaink elhúznak mellettünk, és véglegesen lemaradunk” – hangsúlyozta, hogy együtt, közösen azonban minden esélyünk megvan rá, hogy elérjük céljainkat. Ehhez viszont szükség van a gazdák legnagyobb érdekvédelmi szervezetére, a több száz helyi gazdakör és a 19 megyei Gazdaköri Szövetség alkotta a Magoszra, zárta beszédét Nagy István.

A gazdák nélkül nem megy

„Eddig is nyitottak voltunk, ma is nyitottak vagyunk, és a jövőben is nyitottak leszünk a szövetségre” – reagált Jakab István a miniszter szavaira, hogy csak és kizárólag a szoros együttműködés, az egymásra figyelés, az egy irányba húzás, az egyet akarás, a legjobb tudás szerinti munkavégzés az, ami a nehéz helyzetéből kimozdíthatja az ágazatot. Ennek az összefogásnak példáját látta abban is, hogy Hidvéghi Balázs mellett részt vett a közgyűlésen Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő, miniszterelnöki megbízott is.

A Magosz elmúlt 4 évének munkáját értékelve Jakab István elmondta, hogy azt a legjobb tudásuk szerint, elkötelezetten, tisztességgel, együttműködve dolgozták végig.

Szervezeteik száma annak ellenére nőtt, hogy több kisebb összeolvadt és térségi gazdakörök jöttek létre. Az összefogást erősíti, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara keretén belül tizenhét szövetséges szakmai szervezettel dolgoznak együtt, amelyek a saját szakterületük tudását és kapcsolatrendszerét adják hozzá az együttműködés sikeréhez. A határon túli magyar gazdatársakkal való együttműködésről szólva is a kapcsolatok fontosságát, valamint az információ- és tudásátadást emelte ki.

Fotó: Fekete István

Kiemelten foglalkozott beszédében a fiatal gazdákkal, akiket az egyik legjobb ötletnek tartott évekkel ezelőtt bevonni a munkájukba. Nélkülük ugyanis ma nem lennének annak a tudásnak a birtokában, amivel a XXI. századi információkat a maguk javára fordíthatják. Ugyanilyen fontosnak nevezte a gazdasszonyok munkáját is, akik a családi gazdaságokban a könyvelést, adminisztrációt végzik, és az ő tagozatukon keresztül az uniós női szervezetek munkájába is be tudtak csatlakozni.

A kormánnyal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, illetve a határon inneni és túli szövetséges szervezetekkel közösen elért eredmények között Jakab István a gazdák érdekében kezdeményezett jogszabály-módosításokat említette.

A legfontosabbnak a földtörvényt tekinti, amit az Európai Unió egyik legkorszerűbb termőföldforgalmi jogszabályának nevezett, felidézte a Földet a gazdáknak programot, az osztatlan közös tulajdonok rendezését, a kisebb földterületű birtoktestek helyben lakó gazdák általi megvásárlásának lehetőségét és az Európai Unió egyik leggazdabarátabb adórendszerét. „Ezeket az elért eredményeket természetesen nem sajátítja ki a Magosz, mert a legtöbb a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiváló szakértőinek volt köszönhető” – tette hozzá.

Fotó: Fekete István
Napjaink egyik legnagyobb kérdéséről, a vízgazdálkodásról szólva Jakab István arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdák nélkül nem lehet olyan fejlesztési programot megvalósítani, ami ilyen nagy mértékben érinti a vidéki infrastruktúrát. A döntéshozók figyelmébe ajánlotta a gazdák meglévő – jelentős – erőgépparkját, amihez szükségük lenne olyan munkagépekre, amikkel a csatornákat rendbe tehetnék. Ehhez kért támogatást, „mert most arra van szükség, hogy a vizet tároljuk, és amikor kell, a megfelelő helyre juttassuk”.

Végül utalást tett arra, hogy a környezetvédőkkel is egyezségre kellene jutni, mert jelenleg a belvárosból kívánják sokan megmondani a gazdáknak, hogyan kell a földet művelni, hogyan kell gazdálkodni és helyes vízgazdálkodást folytatni.

Célba ért javaslatok

Feladatból tehát továbbra is van bőven, Győrffy Balázs szerint is. Időjárási szélsőségek, erősen vitatható uniós szabályok, humán- és állatjárványok, háború, emelkedő inputköltségek, energiaválság – sorolta azokat a körülményeket, amikből egy is elég lenne, és amikkel meg kell birkóznunk, és ami miatt továbbra is erős szövetségekre van szükség. Ilyen erős szövetségre van szükség a kormánnyal is, olyanra, ami eddig is jellemezte a kapcsolatukat. Mint az elnök is emlékeztetett, számos javaslatuk célba ért, a 2018-ban, általuk készített javaslatcsomagból sok minden megvalósult, több program ma már jogszabály formájában megjelent. A legnagyobb eredménynek azt tartja, hogy a támogatáspolitika „a gazdák számára elképesztően jó fordulatot vett”, óriási közös sikernek nevezte a támogatási rendszer 80 százalékos hazai társfinanszírozását.

A kormányzattal való jó együttműködést meghatározónak nevezte, és továbbra is a támogatását szeretnék elérni az agrárium számára fontos ügyekben.

Fotó: Lévai Zsolt/NAK
Mint emlékeztetett, a kamara alakuló ülésen két dologban kérte Orbán Viktor miniszterelnök segítségét. Az egyik a fenntarthatósági követelmények rendszere, a másik pedig a vízkormányzással kapcsolatos feladatok elvégzése. Győrffy Balázs szerint ezekkel megbirkózni kormányzati segítség nélkül nem lehet, ezek megoldása szükséges ahhoz, hogy a magyar gazdatársadalom lehetőségei megmaradjanak. Mint mondta, ehhez az is szükséges, hogy elérhetőek legyenek az inputanyagok, hogy a gazdák tudjanak termelni, hogy el tudják látni az országot élelmiszerrel. „Ennek érdekében, ahogy eddig, ezután is nyitottak vagyunk minden értelmes, új gyakorlatra, ami a fenntarthatóság irányába visz, már csak azért is, mert a gazdálkodók a legnagyobb környezetvédők és a legelhivatottabb állatvédők, hisz mi itt élünk a Jóisten által teremtett környezetben, és mi talán még értjük is a működését azokkal szemben, akik éles kritikával illetnek bennünket” – utalt a Jakab István által elmondottakra is.

Győrffy Balázs sürgetőnek nevezte a vízgazdálkodás reformját.

Bár történt elmozdulás az ügyben, de szerinte további erőfeszítésekre van szükség. Az aszálykárosultak megsegítése ügyében pedig egy fontos bejelentést tett: a kamarai küldöttgyűlés elé olyan javaslatot kívánnak beterjeszteni, amely az aszálykár által sújtott gazdálkodóknak tagdíjkedvezményt biztosít.

Fotó: Lévai Zsolt/NAK

A jövő elkezdődött

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem ma már sokkal több, mint egy gödöllői intézmény. Országos hálózattá állt össze, és nemcsak az agrár-felsőoktatásban, hanem a kutatásban és az innovációban, mondta Gyuricza Csaba, a MATE rektora a rendezvényt köszöntő beszédében. Ezt az erőforrást ajánlotta fel a továbbiakban is a Magosznak és az agrárkamarának, egyúttal azt a kérést fogalmazta meg, hogy az egyetemmel közösen még az eddigieknél is jobban népszerűsítsék „a világ legszebb hivatását”.

Meglátása szerint ugyanis két kulcsfontosságú, stratégiai ágazata lesz a gazdaságnak az elkövetkezendő évtizedekben, az energia és az élelmiszer.

„A jövőt Magyarországon a mérnökök és a mezőgazdászok fogják építeni, az agrárium ugyanis csúcstechnológiát használó ágazattá nőtte ki magát, ezért a jövő csak kiváló agrár-szakemberekkel építhető – tette hozzá a rektor, hogy ők már most ennek tudatában végzik a munkájukat.

A tisztújító közgyűlésen újabb 4 évre Jakab Istvánt választották meg a Magosz elnökének.

Elnökségi tagok: Gubán Gyula, Rittlinger József, Kozsuch Kornél, Taskó József, Szél István, Németh Gergely, Örvendi László, Kis Norbert Ivó, Szendrei László, Hubai Imre Csaba, dr. Balogh Zoltán, Varga Mihály, Kis Miklós Zsolt, Rácz Imre, Madarász Zoltán, Csike György, Pap György, Győrffy Balázs, Süle Katalin Elza

Alelnökök: dr. Balogh Zoltán, Csike György, Győrffy Balázs, Hubai Imre Csaba, Kis Miklós Zsolt, Németh Gergely, Örvendi László, Papp Zsolt György, Rácz Imre, Süle Katalin Elza, Taskó József.

Az Országos Gazdasszony Tagozat elnöke: Nagyné Legény Ildikó

Az Országos Ifjú Gazda Tagozat elnöke: Papp Zsolt György

Főtitkár: Cseh Tibor András

Etikai Bizottság: Gáspár Ferenc, Doráné Gyömrei Anita, Dr. Kovács Zoltán, Obreczán Ferenc, Zsák Győző

Felügyelőbizottság: Sövényházi Balázs, Hajdú László, Kiss Józsefné, Németh Mihály, Sain Krisztián.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elindult az NLSF Program a fogathajtó szakágban

A Magyar Lovassport Szövetség előterjesztésére Magyarország kormá­nyá­nak támogatásával 2022-ben elindult a Nemzeti Lovassport és Sport­lótenyésztési Program. Az elsődleges elképzelések szerint csak a három olimpiai szakágat érintette volna, de az eredményességeket figyelembe véve a lovastorna és a fogathajtó szakágak is részeseivé váltak a programnak.

"Lenn az alföld tengersík vidékin"

Magyarország egyik legszélsőségesebb éghajlati adottságokkal rendelkező térségében gazdálkodik a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. A Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye déli részét magába foglaló működési területén az erdőgazdálkodási, faipari és vadgazdálkodási feladatok mellett nagy hangsúlyt helyez a közjóléti tevékenységre.

„Agrotechnológiával megtesszük a legjobbat, ami tőlünk telik”

Fiókba került, elhalasztott fejlesztési tervek, pályázatok is jellemzik a Talentis Agro Zrt. idei működését, ám a csoporton belüli szinergiáknak köszönhetően jó eredményt könyvelhetnek majd el. A válságban az energiahatékonyságra, illetve az öntözés fejlesztésére koncentrálnak. Minderről Makai Szabolcs vezérigazgató beszélt, aki az ágazat általános helyzetét tekintve azért optimista.

Rengeteg a kihívás, de fejlesztés nélkül nincs jövő

A FruitVeB kertészeti évértékelő konferenciáján kiemelten szóltak a tervezett támogatási rendszer és a finanszírozási környezet várható hatásairól a fejlesztésekre, valamint a megújuló energiák hasznosításával kapcsolatos szabályok változásairól. Az alágazatok beszámolójából kiderült, hogy a nehézségeken csak a további fejlesztések és a nagyobb fokú együttműködések segíthetnek túljutni.

Minden a termőtalajjal kezdődik

A századforduló és a rendszerváltás talajtani és talajvédelmi tevékenységeiben betöltött elkötelezett munkája és meghatározó szerepe elismeréseként Szabóné Kele Gabriellát, a Fejér Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának nyugalmazott igazgatóhelyettesét tüntették ki a Stefanovits Pál Életműdíjjal december 8-án a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem gödöllői kampuszán.

Állami elismerést kaphat a MATE új szárazság- és mésztűrő szőlőfajtája

A MATE cserszegtomaji telepén végzett szőlőnemesítő munka eredményeként a közeljövőben kaphat állami elismerést egy szárazság- és mésztűrő szőlő-alanyfajta, a Georgikon 10EE, a rendkívül ígéretes Bianca-Cserszegi fűszeres hibrid szőlőfajta-jelölt pedig a napokban kerül bejelentésre.

Csekk helyett tejet kaptak az érdeklődők a rendőrség székházánál

30. születésnapja alkalmából nem mindennapi akcióval hívta fel a közlekedők figyelmét a szabálykövetésre az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság. Az Alföldi Tej Kft.-vel együttműködve november végén ezer doboz, egyliteres, 1,5 százalékos UHT tejet osztottak szét azok között, akik kipróbálták a budapesti, Teve utcai Rendőrségi Igazgatási Központhoz telepített szimulátorokat.

Kiemelt jelentőségű a hazai agrártermékek népszerűsítése

Az oltalom alatt álló elnevezések rendszere az a kiemelt eszköz a Közös Agrárpolitika (KAP) keretein belül, amellyel a bejegyzett földrajzi árujelzőt viselő agrártermékeket jogszerűen lehet védeni és népszerűsíteni. Használatukkal lehetőség nyílik a hazai agrártermékek uniós és harmadik országos piacain történő megkülönböztetésére, védelmére és népszerűsítésére – jelentette ki Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára a Termelői Közösségek Napján, csütörtökön.

Jelentős szakpolitikai eszközök segítik a kertészeti ágazat modernizációját

A mostani kihívások, többek között az aszály és a drasztikusan emelkedő inputárak felhívják a figyelmet az inputhatékonyságot és a termelési biztonságot növelő fejlesztések fontosságára - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a FruitVeB Kertészeti Évzáró Konferenciáján, csütörtökön, Kecskeméten.

Vadgazdálkodás a háború árnyékában

A háborúra tekintettel a tavasz kezdetén Ukrajna egész területén, így Kárpátalján is megtiltották a hatóságok a közelben lakók és a rendszeres túrázók számára az erdőlátogatást, később pedig a soha nem tapasztalt aszály okozta vészhelyzet miatt léptettek életbe korlátozásokat.