Back to top

Miért ne ültessünk özönnövényeket?

A jellemzően más kontinensekről származó özönfajok sok galibát okoznak a természetvédelemben, ezért nem ajánlott őket a kertünkbe vagy a természetbe ültetni – sőt, egyes növényeknél ezt a törvény is tiltja. Szerencsére ezek a fajok kerti felhasználásra könnyen helyettesíthetők hazánkban őshonos vagy „ártalmatlan” idegenhonos dísznövényekkel.

Az évmilliók óta zajló evolúció során a Föld minden térségének kialakult a saját, őshonos élővilága. Az állatok, növények, gombák, egysejtűek elter­jedési területét – latin szóval areáját – régebben komoly, nehezen átjárható természetes akadályok választották el egymástól. Így például Európa és Észak-Amerika legtöbb élőlénye számára az Atlanti-óceán hatalmas kiterjedésű víztömege átjárhatatlan volt.

TUDTA, HOGY…

…minden régiónak vannak őshonos fajai, amelyek csak ott fordulnak elő; és hogy a pilisi len például az egész világon csak a Pilisszentiván közelében lévő mintegy 10 hektáros területen él

Az egykori természetes viszonyokba szól bele egyre erőteljesebben az ember.

A globalizációval felerősödik a turizmus, a közlekedés és az áruszállítás – ezek során direkt betelepítéssel és véletlen behurcolással is rengeteg egyed kerül el szülőhelyétől távol eső vidékekre, ahol kikerülhet a természetes környezetbe, veszélyeztetve ezzel az őshonos élővilágot.

A távoli tájakra utazó turisták számos élőlény „utaztatásában” vehetnek részt szándékosan vagy akaratlanul. A külföldről behozott, a kertekben kiültetett különleges dísznövények egyes fajai is kiszabadulhatnak – ahogy erre volt is több példa –, és elterjedhetnek az adott országban.

Egyes özönfajok – főként az őshonos fajok kiszorításával – jelentős természetvédelmi károkat okozhatnak. A magas, illetve kanadai aranyvessző (Solidago gigantea, S. canadensis) eredetileg Észak-Amerikában élt, ahonnan dísznövénynek és gyógynövénynek hozták be hazánkba a 19. században. Ma már Magyarország számos területén kiterjedt állományokat alkotnak, az eredeti növénytakaró pusztulását, őshonos fajok visszaszorulását okozva. Az ily módon átalakult élőhelyek egyes állatfajok, például a földön fészkelő madarak számára is kedvezőtlenné válnak.

Mi az özönfaj?

Idegenhonos fajoknak nevezzük azon növényeket és állatokat, más élőlényeket, amelyek a szóban forgó területen (országban, régióban) nem fordulnak elő természetes módon, nem őshonosak, hanem emberi közvetítéssel kerültek új élőhelyükre. Általában más kontinens hasonló klímájú területéről érkeznek. Magyarországon sok az Észak- Amerika mérsékelt égövi, a miénkhez hasonló adottságokkal rendelkező régióiból származó növény és állat. Inváziós fajjá, magyarosabb nevén özönfajjá akkor válik egy élőlény, ha új élőhelyén rohamosan terjed.

Bálványfa
Bálványfa

A bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera) a Nyugat-Himalájából származik. A 19. század első felében hozták be Európába dísz- és mézelő növényként. Hazánkban először Nyugat-Magyarország egyes vízfolyásai mellett jelent meg, és a nagyobb folyók, ritkábban hegyi, dombvidéki patakok mentén terjed. Sűrű állományokat képez, így föléje nőve elnyomja az eredetileg ott élő növényzetet; nehezen bomló avarja pedig gátolhatja a honos fajok felújulását. A folyó menti természetes növénytársulások ember általi tönkretétele elősegíti a terjedését: terjedőképessége fokozódik a vízrendezési munkák vagy nemesnyár-ültetvények céljából tarvágott ártéri ligetek helyén.

Az özönfajok térnyerése erdő- vagy mezőgazdasági, humánegészségügyi és gazdasági problémákkal is járhat. Hazánkban a legismertebb, betegséget okozó özönnövény az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), amely pollenallergiát okoz – ez a probléma ma már minden ötödik embert érint Magyarországon.

Egyes állatok az elszaporodás mellett betegségek terjesztésével is hozzájárulnak a természetes élővilág kiszorításához: például a vörös mocsárrák úgy terjeszti a rákpestis nevű betegséget, hogy saját magán nem jelentkeznek tünetek, de a kór őshonos rokonaira halálos veszélyt jelent.

Az Európai Unió rendelete és a magyar jogszabályok tiltják, illetve engedélyhez kötik egyes fajok kereskedelmét, természetbe telepítését. A hangsúly a megelőzésen van: az újonnan megjelenő fajok korai észlelését prioritásként kezeli az unió. Közzétettek egy jegyzéket, amely tartalmazza a kontinensünkön veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajokat – ez magyarul is elérhető a termeszetvedelem.hu weboldalon. A listán jelenleg 30 állat- és 36 növényfaj található, egyebek között a közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca), a kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum) és a bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera). A lista tovább bővül.

Mi nyílik a kertemben?

Az őshonos növények kiválasztásában és az özönnövények felismerésében jó segítség lehet a WWF Magyarország által 2018-ban kiadott, az interneten is megtalálható „Mi nyílik a kertemben?” című kiadvány, amely hasznos ötleteket ad arra, hogy mely fajokat kerüljük a kertünkben, és melyeket ültessük helyette. Az említett magas, illetve kanadai aranyvessző helyett például kerti cickafarkot (Achillea filipendulina) vagy mocsári nőszirmot (Iris pseudacorus) lehet ültetni. A füzetben leírják, hogy az idegenhonos fajok miként kerültek Magyarországra, mik a jellemzőik, miért veszélyesek, és hogyan lehet védekezni ellenük. A helyettesítésként javasolt növényekről is találunk ismertetőt, illetve tanácsokat az alkalmazásukról. A Magyarországon előforduló özönnövényekről részletes leírás olvasható a Csiszár Ágnes szerkesztésében 2012-ben megjelent „Inváziós növényfajok Magyarországon” című kötetben, amely szintén ingyenesen letölthető az internetről.

A problémára a legjobb megoldás a megelőzés, hiszen az elszaporodásuk után irtani őket nemcsak munka- és időigényes, hanem sokszor igen költséges is. Ezért fontos, hogy

felelősségtudattal vállaljuk ne csak az állatok, de a növények nevelését is: még a növénybeszerzés előtt gondolja át mindenki, hogy hosszú távon is tudja-e vállalni a gondozásukat, esetlegesen meg tudja-e akadályozni a kerten kívülre terjedésüket; a természetbe pedig semmiképpen ne telepítsünk oda nem való fajokat.

Özönfajok, melyeknek az ültetése kerülendő:

• Magas, illetve kanadai aranyvessző (Solidago gigantea, S. canadensis)

• Bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera)

• Ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia)

• Közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca)

• Kaukázusi medvetalp (Heracleum man­tegazzianum)

• Bálványfa (Ailanthus altissima)

A kertünkben is kerüljük a tájidegen növényfajok ültetését, helyettük inkább őshonosakat válasszunk, vagy olyan dísznövényt, amiről biztosan tudjuk, hogy nem terjed agresszíven. Szerencsére a hazai növényvilág is bővelkedik szép, színes, látványos és egyben veszélytelen fajokban. Fontos ugyanakkor arra is figyelni, hogy a védett és fokozottan védett fajok használata általános szabályként engedélyhez kötött, és a hatóságok csak az adott védett faj fennmaradását szolgáló tevékenység esetében engedélyezik. A változatosan beültetett kert gyönyörködteti a szemet, és jobban ellenáll az idegenhonos fajok terjedésének.

Amennyiben ismeretlen növények jelennek meg a kertünkben, érdemes utánanézni, mik lehetnek azok. Nem éri meg kísérletezni külföldi útjainkról hazahozott növényekkel: nem biztos, hogy megmaradnak, viszont fennáll a veszélye, hogy egyeduralkodóvá válhatnak kertünkben.

Amennyiben már megtörtént a baj, elfoglalták a kertet a nemkívánatos jövevények, és a kaszálás, kiásás vagy kivágás sem segít, akkor a növényvédelmi szakember tudja megoldani a problémát. Érdemes figyelni a tágabb környezetünkre is, mivel a közterületen elszaporodó özönnövények bármelyik kertben is megjelenhetnek.

Bajomi Bálint
Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2022/7-8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Építkezik a magyar gazdatársadalom

A délvidéki gazdaszervezeteket tömörítő Vajdasági Agráregyesületek Szövetségét (VASZ) 2006-ban alapították. Az azóta eltelt 16 évben nem kevesebb, mint 73 gazdaszervezet és mintegy 8 ezer gazdálkodó ernyőszervezetévé terebélyesedett az érdekvédelmi szervezet. A VASZ-nak sokáig nem volt saját székháza, és 2018-ban felszólították őket, hogy hagyják el addig bérelt „otthonukat”.

Ki fog sárgarépát tárolni?

Sárgarépa-termesztőknek szerveztek találkozót Zsombón, a Bálint család gazdaságában a Nunhems Hungary Kft., a BASF Hungaria Kft., a Seedplus Kft., a Koppert Hungária Kft., valamint a Carmeuse Hungária Kft. képviselői. A területbejáráson számos kérdés szóba került, a termesztett fajták, technológiai módszerek és termesztést segítő anyagok ismertetése mellett a kereskedelmi helyzetet is elemezték az előadók és a vendégek.

Törökországban is termálvízzel fűtenek

Miközben Európa-szerte sorra leállnak télre a zöldséghajtató üzemek a magas gázárak miatt, egyre több paradicsom érkezik Törökországból, mondta Fatih Kördemirci, a Kurt Group munkatársa.

Zöldfelületek - Egy falatnyi természet

Ahogy a Kertészet és Szőlészet korábbi lapszámában már beszámoltunk róla, a Magyarország Zöld Városa díj első helyezettje 2022-ben a Budapest 13. kerületében megépült Vizafogó Park lett. A tervezés projektvezetőjét, Ripszám Eszter tájépítészt kérdeztük azokról a tervezési szempontokról, melyek segítették őket az ökologikus szemléletű új közterületi park létrejöttében.

Komposztáljunk kávékapszulát

A Nestlé Nespresso kávéüzletága papír alapú, komposztálható kapszulákat dob piacra. Az élelmiszeripari óriás azt reméli, hogy a környezetkímélő megoldással új vásárlókat tud megszólítani.

Tulipánünnep és ingyen tulipán

A tulipán hazájában külön ünnepnapot szánnak a tavasz egyik legnépszerűbb virágjának. Január harmadik szombatján virágtengerré változik Amszterdam egyik híres, múzeumok ölelésében fekvő tere, hogy örömöt csempésszenek az emberek életébe.

Kárpát-medencei nyári körkép: Gyenge nyári termés, aszály, virágporhiány és nem létező mézpiac

Szlovákiában a hárs virágai megégtek, míg Szerbiában fantasztikus virágzást produkált. A legtöbb országban a napraforgó igencsak megsínylette az aszályt, azonban Romániában nem volt ilyen probléma vele. Horvátországban rejtélyes okokból elmaradt a gesztenyevirágzás, míg Szlovéniában a fenyő és az édesharmat mondott csődöt.

A gyűlölt íbisz mégis hasznot hoz

Ausztrália egyik őshonos madara, az malukui íbisz, nem túl népszerű a lakosok körében. Sokan csak "kuka-tyúknak" hívják, mivel előszeretettel túrja fel a szemeteseket élelem után kutatva, de akár az emberek kezéből is kikapja az ennivalót. Nem csoda hát, ha népszerűtlen madárnak számít hazájában.

GaLaBau 2022

A zöldfelületek és a szabad terek tervezésének, építésének, karbantartásának teljes körét lefedi Európa egyik legrangosabb szakkiállítása, a GaLaBau. A Magyar Kertépítők Országos Szövetsége által, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetével, a Magyar Tájépítészek Szövetségével és a Magyar Faápolók Egyesületével közösen szervezett őszi tanulmányúton részt vevő szakemberek a nürnbergi szakkiállítást is megtekintették.

Változóban a globális tőzeg kereskedelem

A tőzegtermékek - legyen szó kiváló minőségű adalékanyagokat tartalmazó közegekről vagy hobbi célú, otthoni felhasználásra gyártott keverékekről – a fő alapanyag energia- és üzemanyag-igényes kitermelése és gyártása miatt nagyon kitettek az utóbbi hónapok árrobbanásának.