0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Mit tartalmaz a legjobban teljesítő méhtakarmány? (2.)

Ebben a cikksorozatban a Méhészet olvasói számára már ismert Randy Oliver méhészkutató méhtakarmányokra vonatkozó tanulmányát és kísérletét szemlézzük. Ebben a cikkben a kezdetekről, nevezetesen Antonius de Groot tanulmányáról és megállapításairól lesz szó.

(A cikksorozat első részét, melyben a méhtakarmányozás lehetséges befolyását a méhészeti technológiára és azt, hogy aszállyal sújtott időszakokban, miért fontos virágporpótlást biztosítani a méheknek, ezen a linken olvashatja: kattintson ide!)

Azt, hogy milyen aminosavakra van szüksége a méheknek a zavartalan fejlődéshez még Antonius de Groot vizsgálta a múlt század 50-es éveiben (1). Vizsgálatainak értéke azóta sem évült el, viszont Randy Oliver szavaival élve, eljött az idő, hogy újra értelmezzük a kutató megállapításait. Tehát de Groot vaskos tanulmányában először is összefoglalja korának ismereteit a méhek takarmányozásáról és megállapítja, hogy vajmi keveset tudunk a rovarok aminosav szükségletéről.

Az biztos, hogy a méhészek korábbi időszakokban is éltek a virágpor pótlásának lehetőségével és a különböző korai receptekben már olyan összetevőket használtak, mint a sörélesztő, a szójaliszt, a tehéntej vagy éppen a tojás,

de Groot azt is taglalja tanulmányában, hogyan vizsgálható, hogy melyik aminosav, milyen hatással van a méhek fejlődésére.

Antonius de Groot egyik fontos megállapítása e vonatkozásban, hogy a méhek élettartamának vizsgálata nem árul el semmit arról, hogy melyik fehérje, hogyan hat a pete, az álca, a báb fejlődésére. Ideális esetben a bábozódás folyamatát kellene vizsgálni, de sajnos még senki nem talált olyan módszert, mellyel az álcákat mesterséges pempővel lehetne táplálni és a fejlődésüket vizsgálni.

De Groot a kikelő méhek testrészeinek (fej, tor potroh) nitrogéntartalom növekedését vizsgálta Haydak, M 1934-es (2.) mérése nyomán, miután azok bizonyos virágporfélét fogyasztottak. A súlynövekedés főleg a garatmirigy fejlődésének a fejben, a zsírtest növekedésének a potrohban és a tor szárnyizmainak növekedésének köszönhető.

 

A gyarapodás bámulatos: például a tor súlya az 1. napon 0,1 mg és az 5. napon ennek 4,5-szerese: 0,45 mg körüli.

 

De Groot előzetes tanulmánya azt mutatta, hogy egyedül a kazein (tejfehérje) és a szacharóz keveréke megfelelően biztosította a kikelő méhek testsúlyának a gyarapodását.

Meglepő, hogy de Groot a kísérletek során nem találta szükségesnek a fejlődéshez a lipidek, szterolok, vitaminok vagy ásványi anyagok jelenlétét a beadott méhtakarmányban. Feltehetően azért, mert a kikelő méh testében elegendő tartalék volt ezekből a további fejlődéshez és így csak az aminosavak (a kazeinben találhatóak) és a cukor pótlására volt szükség a maradéktalan fejlődéshez.

Ebből adódott a kérdés de Groot számára, hogy pusztán a kikelő méheknek adott kiegészítők tesztelése a legjobb módszer-e a legfontosabb összetevők meghatározására.

Tanulmányában de Groot ezen a ponton tér rá a fejlődéshez szükséges aminosavak arányára. Ebből a célból megmérte a frissen kikelt méhek száraz súlyának és nitrogéntartalmának (fehérjemutató) változását, majd ugyanezt a változást vizsgálta a meghatározott összetevőkkel táplált méhek esetében is. Bár a méhek leginkább természetes virágporon fejlődtek a legjobban, de majdnem olyan jól fejlődtek „vitaminmentes” kazein segítségével is.

Érdekes módon a nitrogén tartalom több volt a mesterségesen táplált méhekben, mint a természetes virágport fogyasztókéban.

De Groot azt figyelte meg, hogy virágporból egyazon változáshoz nagyobb mennyiséget kellet fogyasztaniuk a méheknek, mint a mesterséges táplálékból. A mesterséges táplálékot úgy tűnik, a méhek hatékonyabban emésztik meg vagy használják fel.

Hamarosan folytatjuk!

Figyelem: a virágporpótlás egyik problémája, hogy az alakos elemek (takarmányból származó liszt, élesztőmaradvány) a mézbe bekerülhetnek, ha a mézkinyerési technológia során a méhészek a fészekből is pörgetnek kereteket, melyekben a méhek virágport illetve egyéb méhtakarmányt tárolnak. A virágpor nyilván nem okoz problémát, viszont az egyéb alakos elemek kizáró okok lehetnek a forgalomba hozatalhoz. Erre különösen a „kopaszra” pörgetőknek kell odafigyelniük.

[1.] de Groot, A. (1953) Protein and amino acid requirements of the honey bee. Physiol. Comp. Oecol. 3, 197–285.

[2.] Haydak, M (1934) Changes in total nitrogen content during the life of the imago of the worker honeybee. J. Agr. Research 49: 21-28

Ajánljuk még:

A mézkultúra megalapozása

A háziméhek táplálkozásában kiemelt szerepe van a zsírsavaknak

Forrás: magyarmezogazdasag.hu