Back to top

Biztatónak ígérkezik a hajtatás őszi fordulója

A kárpátaljai piacokon a tavalyi ár öt-hatszorosáért sikerült értékesíteni a salátának való uborkát, a paradicsomot szintén, így nem csoda, hogy a fóliás zöldségtermesztők közül aki él és mozog, az már nyár közepén megkezdte az őszi forduló munkálatait. Az ügyesebbek első tételei már augusztus végén, szeptember elején a fogyasztókhoz kerültek.

– Ilyen magas vegyszerárak mellett nincs mit tépelődni azon, hogy július végén kitakarítsuk-e a fóliaházból a letermett uborkatöveket vagy sem. A fertőtlenítés után oda is új növényeket telepítünk – magyarázza Horváth Attila verbőci gazda, aki két nagy légterű fóliaházban termeszti idén ezt a növényt. – Jellemző az egész szezonra, hogy inkább a saláta méretű uborkára nagy a kereslet. Ezt sokan azzal hozzák összefüggésbe, hogy több tízezerre tehető a Kárpátaljára menekültek száma, akik elsősorban nem befőzésben gondolkodnak. No és hogy mivel magyarázható az árrobbanás? Elsősorban azzal, hogy mind az üzemanyag, mind a vegyszerek és a műtrágyák jelentősen drágultak.

Tény és való, ilyen bizonytalan körülmények közepette a termelő megkéri az árát az előállított portékának.

Az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a megyében csak azok folytatták ezt a munkát, akik képesek kiváló minőségű termény előállítására. Rajtunk kívül ez vonatkozik a paradicsom- és a paprikatermesztőkre egyaránt.

A beregszászi piacon most is jó áron kel el mind a saláta-, mind a konzervuborka
A beregszászi piacon most is jó áron kel el mind a saláta-, mind a konzervuborka

Hogyan látja, jutott a megyében termelt konyhai alapanyagokból a hágón túlra?

– Meggyőződésem, hogy jóval kevesebb került oda, mint más években. Gondoljunk bele! Nyár elején több héten át országos volt az üzemanyaghiány. Akkor mindenféle ilyen jellegű szállítás leállt. Inkább arra hívnám fel a figyelmet, hogy az ismert okokból az ország déli-délkeleti megyéiből nem jött ilyen jellegű áru. Más években például a Herszon környéki agrár­vállalatok árasztottak el bennünket olcsó, nagyüzemileg termesztett, géppel betakarított paradicsommal. Velük egyszerűen nem tudtunk versenyezni. Jellemző a mostani idényre, hogy a dömpingidőszakon szinte észrevétlenül túljutottunk, most meg már minden alapvető zöldségfélének emelkedik az ára.

Összeszámolták-e, hogy mennyire kifizetődő mostanság hajtatott zöldség termesztésével foglalkozni? – Ezt a kérdést már Baksa András csongori gazdának tettem fel.

– Nyilvánvaló, hogy addig hozzá nem kezdünk semmihez, amíg az alapvető számításokat el nem végezzük – hangzik a válasz. – Ha csak a szükséges inputanyagok árának a változását néztük volna, akkor bizony elmegy a kedvünk az egésztől. Például

az uborka tápoldatozásához szükséges káliumnitrát ára két év alatt két és félszeresére, a palántaneveléshez használt tőzegé a duplájára emelkedett, akárcsak az alapvető növényvédő szereké.

Igazából az tartotta bennünk a lelket, hogy már a tavalyi esztendőt is eredményesen zártuk, és az idei szezonnyitás is jól sikerült. Mind a fóliaházakban, mind a szabadföldön nevelt hónapos retket folyamatosan keresték, minden tételt jó áron sikerült eladni.

Marad-e ebből az optimizmusból a jövő esztendőre is?

– Kell, hogy lelkileg megerősödjünk, és egyben szakmailag is fel kell készülnünk a következő idényre. Néhány gazdatársammal arról beszélgettünk a minap, hogy kora tavasszal mi módon tudnánk megfelelő hőmérsékletet biztosítani a palántanevelőben áramszünet esetén. A hajtatóközeget ugyan fával fűtjük, ám a forró vizet keringető szivattyú mégiscsak árammal működik. Van köztünk, aki a benzinmotorral hajtott áramfejlesztőre esküszik, de olyan is akad, aki azt állítja, hogy mindez egy akkumulátorral is megoldható, méghozzá úgy, hogy a szivattyú és az akku közé beiktatnak egy berendezést, ami az egyenáramot átalakítja váltóárammá.

Már erjesztőtartályban a korai borszőlő

Ahogy a Kárpát-medence más szőlőtermő tájain, úgy Kárpátalján is javában tart a korai borszőlők betakarítása. Bár a hűvös tavasz miatt a szőlő a szokásosnál két-három héttel később kezdett rügyet fakasztani, ám mostanra, úgymond, helyreállt a természet rendje. Némelyik családi pincészetben már forr a Csabagyöngyéből, a Favoritból, a Cserszegi fűszeresből szűrt must. Hamarosan követi őket a többi, sorrendben az errefelé igencsak népszerű Néró, illetve – „lánykori nevén” – az Oportó.

A Varga családi pincészetben az először leszüretelt Csabagyöngye zajos erjedése már befejeződött
A Varga családi pincészetben az először leszüretelt Csabagyöngye zajos erjedése már befejeződött

Milyennek ígérkezik az idei évjárat?

– A mostani esztendő egészen más, mint a többi – állítja Bíró Ernő benei szőlész-borász. – Elsősorban azért, mert kedvenc növényünk gyakorlatilag három hónapon át nem jutott érdemi csapadékhoz, amit hasznosítani tudott volna. Emiatt a bogyók általában kisebbek a megszokottnál. Jelenleg még nehéz megállapítani, hogy a nagy melegben mennyire égtek el a borok gerincét adó, a nedűk karakterét alapjában meghatározó savak, ám szemmel látható – és nagyon örvendetes –, hogy a fürtök egészségesek. Közel negyven esztendeje köteleztem el magam ezzel a szakmával, és ezalatt sokfélét megtapasztaltam. Legfőképpen abban bízom, hogy

a mögöttünk hagyott rendkívüli aszályos időjárás az aromák, az ízek, az illatanyagok terén a szokottnál eltérő végeredményt produkált, ami végső soron egyedivé varázsolja a mostani évjáratot

– még akkor is, ha az eddigi mérésekből, próbaszüretekből kitűnik, hogy a must cukorfoka alacsonyabb az átlagosnál. Beigazolódott a régi igazság, hogy a cukorképződéshez kellő mennyiségű vízre van szükség.

Ilyen helyzetben mi a teendő?

– Immáron az egész Kárpát-medencében általánossá vált, hogy a gazdák több menetben takarítják be a termést. Ennek köszönhetően ugyanabból a fajtából az első szüreti fordulót követően könnyű illatos bort készíthetünk, a két héttel későbbi szüretből pedig nagyobb fajsúlyú, tüzes nedűket. A kétfordulós szüret idén azért is indokolt, hogy idejekorán tehermentesítsük a tőkéket. Ne feledjük, nyár elején, a növény virágzása után még úgy nézett ki, hogy a legtöbb fajtából rekordtermésnek örvendhetünk.

Tudjuk, hogy Ukrajna hagyományos szőlőtermesztő vidékein harcok dúlnak. E körülményt figyelembe véve mennyire értékelődött fel a kárpátaljai szőlészet-borászat?

– Ukrajnában a szőlővel beültetett termőterület nagyságát – a korábban elcsatolt Krím félszigeten található ültetvényeket nem számítva – mintegy 42–45 ezer hektárra becsülik. Kárpátalja részesedése ebből a maga 6,5–7 ezer hektárjával nem túl jelentős, csupán mintegy 15 százalékos. Ám a mostani körülmények miatt ennél sokkal jelentősebb lesz a piacra gyakorolt hatásunk. Termesztési körzetünkben a csemegeszőlővel foglalkozók rendre úgy nyilatkoznak, hogy folyamatosan és jó áron kel el az árujuk, és bíznak a folytatásban. Kárpátalja a fóliás csemegeszőlő-termesztés terén is élen jár, és most ez is versenyelőnyt biztosít a mieink számára.

Ami pedig a borszőlőt illeti: gazdatársaimmal igen sok, Ukrajna különböző megyéiben tevékenykedő szőlésszel-borásszal tartjuk a kapcsolatot.

Tudjuk például, hogy Odessza megye egyes termesztőkörzeteiben a gazdaságok a háborúval járó sok-sok bizonytalanság miatt még a metszést sem szervezték meg.

Még inkább vonatkozik ez a másik két, a szőlőtermesztés terén jelentős potenciállal rendelkező megyére, Mikolajivra és Herszonra.

Ám a helyzetet mindenképpen reálisan kell értékelni. Ha a nálunk fejlettebb világ országai kifizetőnek látják, akkor rövid időn belül eláraszthatják nagyáruházainkat viszonylag olcsó külföldi borokkal.

Nekem igazából egy harmadik javaslat nyerte el a tetszésemet, ami kiiktatja a palántanevelőt, és a helyre vetést részesíti előnyben, mind az uborka, mind a paradicsom, mind a paprika esetében. Igaz, hogy így későbbre tolódik a szezonkezdés és nem a megszokott időben kerül piacra az első termés, de az elmúlt két év tapasztalata azt mutatja, hogy ez nem feltétlenül okoz jelentős bevételkiesést. A magyarázat egyszerű: a drágán kínált legkorábbi primőrt egyre kevesebben tudják megfizetni. Félő, hogy ez a tendencia a továbbiakban változatlanul érvényesül.

Hogy a gazdák körében milyen nagy az elszántság, arról Kovács Beáta, a Pro Agricultura Carpatika Alapítvány irodavezetője tájékoztatott.

– Néhány évvel ezelőtt a magyar kormány támogatásával meghirdettük az Első Lépés programot, ami főként a kezdeti nehézségek leküzdését, a családi gazdaságok modernizálását és az optimális birtokméret kialakítását célozza.

A projekt lényege, hogy a hajtatásban érintettek modern fóliaházra és a hozzájuk tartozó fűtőberendezésre, öntöző- és párásítórendszer kialakítására pályázhatnak kamatmentesen.

A megítélt összeget három éven belül, részletekben kell visszafizetni. Számunkra is meglepő módon hatalmas az érdeklődés a mostani pályázat iránt. Több mint nyolcvanan nyújtottak be kérelmet, ami 50 százalékos növekedést jelent a tavalyihoz képest. Az üzenet számunkra egyértelmű: az itthon maradottak bíznak saját munkaerejükben és szaktudásukban, abban, hogy megállják a helyüket a kárpátaljai agrárium sikerágazatában, a hajtatott zöldségtermesztésben, és ezzel továbbra is megélhetést biztosítanak családjuk számára.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/38 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Építkezik a magyar gazdatársadalom

A délvidéki gazdaszervezeteket tömörítő Vajdasági Agráregyesületek Szövetségét (VASZ) 2006-ban alapították. Az azóta eltelt 16 évben nem kevesebb, mint 73 gazdaszervezet és mintegy 8 ezer gazdálkodó ernyőszervezetévé terebélyesedett az érdekvédelmi szervezet. A VASZ-nak sokáig nem volt saját székháza, és 2018-ban felszólították őket, hogy hagyják el addig bérelt „otthonukat”.

Ki fog sárgarépát tárolni?

Sárgarépa-termesztőknek szerveztek találkozót Zsombón, a Bálint család gazdaságában a Nunhems Hungary Kft., a BASF Hungaria Kft., a Seedplus Kft., a Koppert Hungária Kft., valamint a Carmeuse Hungária Kft. képviselői. A területbejáráson számos kérdés szóba került, a termesztett fajták, technológiai módszerek és termesztést segítő anyagok ismertetése mellett a kereskedelmi helyzetet is elemezték az előadók és a vendégek.

Törökországban is termálvízzel fűtenek

Miközben Európa-szerte sorra leállnak télre a zöldséghajtató üzemek a magas gázárak miatt, egyre több paradicsom érkezik Törökországból, mondta Fatih Kördemirci, a Kurt Group munkatársa.

Zöldfelületek - Egy falatnyi természet

Ahogy a Kertészet és Szőlészet korábbi lapszámában már beszámoltunk róla, a Magyarország Zöld Városa díj első helyezettje 2022-ben a Budapest 13. kerületében megépült Vizafogó Park lett. A tervezés projektvezetőjét, Ripszám Eszter tájépítészt kérdeztük azokról a tervezési szempontokról, melyek segítették őket az ökologikus szemléletű új közterületi park létrejöttében.

A Nutella legyőzte a Facebook-ot

Jelenleg úgy néz ki, hogy a világszerte népszerű édességgel, a Nutellával többet lehet keresni, mint a Facebook-kal.

Emelkednek a sertésárak Németországban

A sertéshús ára 5 € centtel (20,5 Ft-tal) emelkedett, melynek oka, hogy a növekvő kereslet nagyon kis kínálattal találkozik. A szakértők szerint ez valószínűleg nem sokat fog változni a következő hetekben.

Üres konténerekkel teli raktárak

A legfrissebb hírek szerint újabb globális szállítási gond kezd kibontakozni a túl sok üres konténer miatt.

Tulipánünnep és ingyen tulipán

A tulipán hazájában külön ünnepnapot szánnak a tavasz egyik legnépszerűbb virágjának. Január harmadik szombatján virágtengerré változik Amszterdam egyik híres, múzeumok ölelésében fekvő tere, hogy örömöt csempésszenek az emberek életébe.

Kárpát-medencei nyári körkép: Gyenge nyári termés, aszály, virágporhiány és nem létező mézpiac

Szlovákiában a hárs virágai megégtek, míg Szerbiában fantasztikus virágzást produkált. A legtöbb országban a napraforgó igencsak megsínylette az aszályt, azonban Romániában nem volt ilyen probléma vele. Horvátországban rejtélyes okokból elmaradt a gesztenyevirágzás, míg Szlovéniában a fenyő és az édesharmat mondott csődöt.

13 étel, amely segít a veséknek eltávolítani a méreganyagokat

Gondoljunk a vesénkre úgy, mint egy szűrőre, amely megszabadítja a szervezetet mindattól, amit nem akarunk, hogy ott maradjon. Ez a két, bab alakú szerv gondoskodik a vér szűréséről, mely során eltávolítja a méreganyagokat és a felesleges folyadékot a szervezetből, miközben kordában tartja a kálium- és a nátriumszintet. Emellett hormonokat is termel, amik segítenek szabályozni a vérnyomás és a csontok erősségét.