Back to top

Arborétum az egykori kukoricaföld helyén

Immár 35 éve annak, hogy a Kecskeméti Arborétum telepítési munkái elkezdődtek Bács-Kiskun megye székhelyének északnyugati peremén. Megálmodója, dr. Gőbölös Antal Bedő-díjas erdőmérnök a mai napig őrző szemeivel figyeli az arborétum életét. A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. által létrehozott és fenntartott 62 hektáros növénygyűjtemény mintegy 900 fa- és cserjefajból áll, megismerésüket számtalan információs tábla segíti.

A felfedezni- valókban bővelkedő arborétum az oktatás, kutatás, kikapcsolódás kedvelt helyszíne, ráadásul ingyenesen látogatható.

A tavalyelőtt átadott kilátót mindenképpen érdemes felkeresni
A tavalyelőtt átadott kilátót mindenképpen érdemes felkeresni
Fotó: Sipos Istvánné

Szívügyünk a természettudományos ismeretterjesztés. Nagyon sok óvodás és iskolás csoport látogat el hozzánk, nemcsak Kecskemétről és a környező településekről, hanem az ország számos pontjáról is.

Már hagyomány, hogy tavasszal a madarak és fák napján, valamint ősszel az Erdők Hetén színes, érdekes és ingyenes foglalkozásokat tartunk több állomáson. Ennek keretében fő célunk a gyerekek kíváncsiságának felkeltése, hogy megtapasztalják, milyen jó is a zöldben játszani, miközben a természeti környezet szépségeire is rácsodálkozhatnak.

Mivel az alföldfásítás 100 éve kezdődött, az országfásítási program pedig jelenleg is tart, szívesen mesélünk a gyerekeknek a fák, erdők klímát kiegyenlítő hatásáról, friss levegőt biztosító szerepéről. Az idősektől még hallunk arról történeteket, hogy Kecskemét nagytemplomának ajtajából a mise előtt lapátolni kellett a homokot, amit a szél a városba fújt. A gazdák vesszőfonatokból készült kerítésekkel védték tanyáikat, ami valamelyest megtörte a szelet, és megakadályozta, hogy a mozgó homok betemesse az épületeket. Szerencsére ez ma már csak legenda, mint ahogy az is, hogy régen rengeteg tüdőbeteg ember élt az Alföldön, akik a levegőváltozás érdekében hegyvidéki rokonaikhoz, ismerőseikhez utaztak el gyógyulni.

Libanoni cédrus és arizóniai ciprus
Libanoni cédrus és arizóniai ciprus
Fotó: Sipos Istvánné

A kiránduló csoportok gyakran kérnek tőlünk szakvezetést. Nálunk a gyerekek inkább játékos foglalkozásra számíthatnak, nemcsak növényismereti sétára.

Aki egyénileg szeretné felfedezni az arborétumot, arra is lehetőség nyílik: a növénygyűjtemény 14 ösvényének mindegyikén vannak ismertető táblák, rajtuk térképrészlettel, növényfotókkal és leírásokkal.

A véderdősáv mentén vezető tanösvényen pedig Kecskemét éghajlati és talajviszonyairól kapunk áttekintő képet, valamint a park madarairól, állatairól, az erdő rovarairól olvashatunk. Aki kíváncsi, nálunk milyen elvarázsolt királyfiak élnek, vagy a rovarvilágban kik is a horrorfilmek ihletői, mindenképpen látogasson el hozzánk!

Magyarország egyik legszélsőségesebb környezeti hatásainak van kitéve a növénygyűjteményünk. Az évi csapadék mindössze 550-600 milliméter, az eloszlása egyenetlen, a 62 hektáros arborétum talaja pedig nagyon mozaikos: többek között csernozjom, szikes és erdőmaradványos talaj is fellelhető, ezeket helyenként lepelhomok borítja. Emiatt kialakítottuk például Sziktűrők és Vízkedvelők, valamint Szárazságtűrők ösvényét is. Ezek a kedvezőnek cseppet sem mondható környezeti adottságok ugyanakkor jó lehetőséget kínálnak a terepi vizsgálatokra.

Kiderült például, hogy a tauruszi cédrus, mely a libanoni cédrus egyik Törökországban élő alfaja, a legtélállóbb cédrusféle.

Az alföldi kertkultúrát nagymértékben segíti, hogy a látogatók számos fát, cserjét megismerhetnek, és azokat meg is vásárolhatják a KEFAG Zrt. Juniperus Parkerdészeténél.

Játszótér a kicsik örömére
Játszótér a kicsik örömére
Fotó: Sipos Istvánné

Az arborétum jótékony hatását még az is érzi, aki nem látogat el hozzánk. A növénygyűjtemény része Kecskemét zöldövezeti gyűrűjének, ez a nagy erdőtömb megtöri az északnyugati szelet, ami a városba friss, párás levegőt szállít az arborétum felől. Emiatt a helyiek Kecskemét tüdejeként is emlegetik ezt a különleges erdőt. A kanyargós ösvények mentén megfigyelhető egzotikus növények, az érdekes információs táblák nagyon sok kirándulót vonzanak. A 2020-ban átadott, a réginél magasabb kilátót is örömmel vették birtokba a látogatók, ezen kívül erdei tornapálya, kisebb esőbeállók, asztalok-padok szolgálják a vendégek kényelmét. A legkisebbek kedvence pedig a fajátszótér.

Szakrális hely

Az arborétum attól is egyedi, hogy magába foglal egy közel 2 hektáros egyházi területet. Ott található a műemlék Mária-kápolna, a Magyar Szentek Szoborsétány, Kegyeleti hely és a 15 stációból álló Kálvária. A szabadtéri oltár lehetővé teszi, hogy a természet templomában, fák ölelésében tartsanak szabadtéri szentmiséket, esküvőket és keresztelőket. Sokak számára megnyugvást, békét, lelki feltöltődést nyújt ez a hely.

Kegyeleti Emlékhely háttérben a kápolnával
Kegyeleti Emlékhely háttérben a kápolnával
Fotó: Sipos Istvánné

A Covid-helyzetben valóságos közösségi térré vált az arborétum. Jóga- és Nordic Walking tanfolyamok indultak, óvodai-iskolai és családi találkozóknak adott helyet, a szokásosnál is többen sétáltak, kocogtak benne.

Egy mobiltelefonnal játszható szabadtéri kalandjáték (HÍRÖS FOREST ROOM) is elindult a közelmúltban.

A majális jellegű rendezvények tartása, szabadtéri sütés-főzés nem megengedett a területen. Szívesen látjuk ugyanakkor azokat a csoportokat, családokat, akik a város zaja helyett madárcsicsergésre vágynak, készek rácsodálkozni a természet szépségére, a növényvilág gazdagságára, változatosságára.

Ismertető tábla a tanösvényen
Ismertető tábla a tanösvényen
Fotó: Sipos Istvánné

Tudta-e?

A Kecskeméti Arborétum 2020 óta a Kajla-kör része, ezt most már több Kajlát ábrázoló fatábla és a kilátó mellett álló Kajla-szobor is jelzi a gyűjteményben. (Érmeosztás és pecsétel hely: Kecskemét, Tourinform Iroda)

Aki szeretne ellátogatni hozzánk, érdemes legalább 1,5 órát szánni gyűjteményünk megtekintésére. Ez persze csak ismerkedésre elég, a terület nagy, a sétaútvonalak hossza majdnem eléri a 15 kilométert, a növények pedig napról napra más arcukat mutatják, így még nekünk, itt dolgozóknak is mindig tartogat meglepetéseket az arborétum.

Szeretettel várunk minden érdeklődő természetbarátot a Kecskeméti Arborétumba, a fák és cserjék birodalmába! Jelenleg Instagram- és Facebook-oldalainkon 52 hét – 52 növény sorozatunkat is nyomon követhetik, valamint honlapunkon (http://www.kecskemetiarboretum.hu/) idei fotópályázatunk részletes leírását olvashatják.

Vörösváczki Mónika
arborétumvezető, KEFAG Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Digitális Bemutató Gazdaságokon is múlik a jövő agráriumának sikere

Újabb tizenöt agrárinnovációt alkalmazó gazdálkodó nyerte el a Digitális Agrárakadémia konzorciuma által alapított Digitális Bemutató Gazdaság Díjat.

Az illatos Tramini és értékes utódai

Sok kedvező tulajdonsága miatt magyar szőlőnemesítők is használták keresztezéseikhez a Piros traminit. A fajta átadta utódaiba a jó cukorgyűjtő hajlamot, a fagytűrést, a termékenységet és a korai érést. Három államilag elismert fehérborszőlő született ezekből a keresztezésekből, mindegyik zamatos minőségi bort ad.

Folyamatos a tűzifa szállítás a Szociális Tüzelőanyag Program keretében

Az energiaválság miatt idén még nagyobb a jelentősége a szociális tűzifaprogramnak, amely az 5.000 fő alatti településeken élő rászoruló családok részére nyújt segítséget. A program keretében 2374 településen mintegy 180-190 ezer rászoruló család kap a téli tüzelőjéhez segítséget. Ehhez a kormány 5 milliárd forint támogatást biztosít.

Fenntarthatóság az almatermesztésben

Hetven országból érkezett tizenhatezer látogatóval zárta háromnapos rendezvénysorozatát a 12. Interpoma kiállítás Bolzanóban. Négy év kihagyás után került sor a nemzetközi találkozóra, és rekordot döntött a külföldi érdeklődés.

A fügekaktusz minden porcikáját hasznosítják Szicíliában

A fügekaktusz termése ehető, és nemcsak eredeti termőhelyén, Mexikóban és Dél-Amerikában fogyasztják, hanem szerte a világon. Szicíliában is régóta termesztik, és a jó minőség, nagy méret érdekében speciális termesztéstechnológiát fejlesztettek ki. A térségben hagyományosan likőrt, lekvárt és fügesajtot is készítenek belőle, az utóbbi időben pedig aszalványt is.

A műtrágyák megváltoztatják a poszméhek virágérzetét

A műtrágyák korlátozzák a beporzást, mert időlegesen megváltoztatják a poszméhek virágérzetét. A beporzók ritkábban szállnak le a műtrágyával, vagy növényvédő szerekkel nemrégiben permetezett virágokon, mivel képesek észlelni a virág körüli elektromos tér változásait - állapították meg a kutatók.

Focisztárok, mint étterem tulajdonosok

A focisták nem csak a labdáért rajonganak, sokak a gasztronómia szerelmesei is. A katari labdarúgó-világbajnokság néhány sztárja étterem tulajdonosként is híressé vált.

A lezárások miatt nem jön a kínai fokhagyma

Több mint tíz évig töretlenül nőtt a Kínából exportált fokhagyma mennyisége, a csúcsot a pandémia első évében érte el. Azóta azonban a folyamatos lezárások miatt mindig van valami gond a szállítással; pedig a minőség most jobb, mint szokott.

A turizmust is a háborúhoz igazítják Ukrajnában

A háborús pusztítások helyeit, mint például Buča és Irpin, turisztikai célpontokká szeretnék tenni Ukrajnában.

Okos megoldások az európai erdőkért

A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.