Back to top

Miért nem kapnak agykárosodást a bálnák a mély vízben?

A bálnák agyában található speciális erek megvédhetik őket az úszás által okozott impulzusoktól, amelyek károsítanák az agyat - derült ki az UBC új kutatásából.

Számos elmélet létezik a bálnák agyát és gerincét körülvevő, "retia mirabilia néven ismert érhálózat pontos definiálására, de most az UBC zoológusai úgy vélik, hogy megoldották a rejtélyt, és a számítógépes modellezés alátámasztja a teóriájukat.

A szárazföldi emlősök, például a lovak vérében galoppozás közben "pulzusok" keletkeznek, amikor a testükben a vérnyomás minden egyes lépésnél megemelkedik, majd csökkenésnek indul. Egy új tanulmányban a vezető szerző, Dr. Margo Lillie és csapata első ízben vetette fel, hogy ugyanez a jelenség az uszonyos tengeri emlősöknél, vagyis a bálnáknál is előfordul. És talán rájöttek arra is, hogy a bálnák miért kerülik el emiatt az agy hosszú távú károsodását.

Az átlagos vérnyomás minden emlősnél magasabb.

A nyomáskülönbség irányítja a vér áramlását a szervezetben, beleértve az agyon keresztül, mondja Dr. Lillie, az UBC zoológiai tanszékének emerita kutató munkatársa. A mozgás azonban erőteljesen megmozgathatja a vért, ami nyomáscsúcsokat, vagyis "impulzusokat" okoz az agyban. Az ilyen impulzusok során az agyba belépő és az agyból kilépő vér közötti nyomáskülönbség károsodást okozhat.

Dr. Lillie szerint az ilyen jellegű hosszú távú károsodások az embereknél demenciához vezethetnek. De míg a lovak a be- és kilégzéssel kezelik a pulzusokat, a bálnák merülés és úszás közben visszatartják a lélegzetüket. "Tehát ha a cetfélék nem tudják a légzőrendszerüket használni a nyomásimpulzusok mérséklésére, akkor más módot kellett találniuk a probléma kezelésére" - mondja Dr. Lillie.

Dr. Lillie és munkatársai elmélete szerint a retia egy "impulzusátviteli" mechanizmust használ, amely biztosítja, hogy a cet agyában a mozgás során az átlagos különbségen felül ne legyen vérnyomáskülönbség az agyban.

Lényegében a retia a vérben fellépő impulzusok tompítása helyett az agyba belépő artériás vérben lévő impulzust átviszi az agyból kilépő vénás vérbe, így a pulzus "amplitúdója" vagy erőssége megmarad, és így elkerülhető, hogy magában az agyban nyomáskülönbség alakuljon ki.

A kutatók 11 cetfaj biomechanikai paramétereit gyűjtötték össze és ezeket az adatokat egy számítógépes modellbe vitték be.

"Új hipotézisünk, hogy az úszás belső nyomásimpulzusokat generál, és modellünk alátámasztja azt, hogy a helyváltoztatás által generált nyomásimpulzusokat egy impulzusátviteli mechanizmussal lehet szinkronizálni, amely akár 97 százalékkal csökkenti a keletkező áramlás pulzálhatóságát" - mondja a vezető szerző, Dr. Robert Shadwick, az UBC zoológiai tanszékének professor emeritusa.

"Fontos következő lépés lenne annak megértése, hogy a mellkas hogyan reagál a mélyben lévő víznyomásra, és hogy a tüdő hogyan befolyásolja az érnyomást"

- mondja Dr. Wayne Vogl. "Természetesen az agyban a vérnyomás és az áramlás közvetlen mérése felbecsülhetetlen értékű lenne, de ez jelenleg technikailag nem lehetséges."

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyar páros a világranglista élén

A Spanyolországi Vicben rendezték meg a nyolcéves fiatal lovak távlovas világbajnokságát. A rendkívül taktikus 120 kilométeres pályát negyvenkét indulóból mindösszesen tizenhat ló-lovas páros fejezte be, köztük dr. Fekete Patrícia, Janita de S. José nevű lovával.

Zöldfelületek - Egy falatnyi természet

Ahogy a Kertészet és Szőlészet korábbi lapszámában már beszámoltunk róla, a Magyarország Zöld Városa díj első helyezettje 2022-ben a Budapest 13. kerületében megépült Vizafogó Park lett. A tervezés projektvezetőjét, Ripszám Eszter tájépítészt kérdeztük azokról a tervezési szempontokról, melyek segítették őket az ökologikus szemléletű új közterületi park létrejöttében.

A gyűlölt íbisz mégis hasznot hoz

Ausztrália egyik őshonos madara, az malukui íbisz, nem túl népszerű a lakosok körében. Sokan csak "kuka-tyúknak" hívják, mivel előszeretettel túrja fel a szemeteseket élelem után kutatva, de akár az emberek kezéből is kikapja az ennivalót. Nem csoda hát, ha népszerűtlen madárnak számít hazájában.

A vizes élőhelyek megőrzéséért

A legrégebbi természetvédelmi államközi megállapodás az a bizonyos Ramsari Egyezmény, amely a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, a vízimadarak élőhelyeiről szól. Az egyezmény létrejötte a XX. század második felében jelentősen felgyorsuló vizes élőhelyek pusztulásának, valamint a vízimadarak eltűnésének az eredménye.

Rekord pusztítást végzett Amerikában a madárinfluenza – több mint 50 millió baromfit vágtak le

A madárinfluenza idén 50,54 millió madarat pusztított el az Egyesült Államokban, ezzel az ország történetének leghalálosabb járványa söpört végig az országon- derült ki az amerikai mezőgazdasági minisztérium csütörtökön közzétett adataiból.

Turbóenergia az agy számára

A táplálkozási szakemberek szerint van egy kombináció, ami olyan, mint egy turbófeltöltés az agy számára.

Az erdősítés nem csupán faültetés

Az ENSZ a 2021-30 közötti időszakot az ökoszisztémák visszaállításának szenteli. Ennek keretében nagyszabású erdőtelepítési programokat indít világszerte. A szervezet által november közepén, Egyiptomban megrendezett Klímaváltozási Konferencián az EU és 26 nemzet 16 milliárd dollárt szentelt arra, hogy az erdőket segítsék. Főként azért, mert a fák széntároló kapacitása nagyban hozzájárul a klímaváltozás lassításához.

Újabb ASP-járvány egy romániai sertéstelepen

Közép- és Kelet-Európa 12 országa jelentett új eseteket az elmúlt időszakban, így úgy tűnik, hogy a vaddisznóállományokban nem sikerült még megoldani az afrikai sertéspestis-helyzetet. Novemberben Románia állategészségügyi hatósága újabb afrikai sertéspestis járványkitörést regisztrált egy kereskedelmi farmon.

Kiemelt jelentőségű a madarakat fenyegető veszélyek mérséklése

A madárpusztulások egyik legfőbb oka a szabadvezetékek mentén történő áramütés vagy ütközés, éppen ezért kiemelt jelentőségű a madarakat fenyegető veszélyek mérséklése, amely számos hazai madárfaj természetvédelmi helyzetén javít – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 13. MAVIR Madárvédelmi Konferencián, Tatán.

Több mint ötszáz katalán településen vezetnek be vízkorlátozást a szárazság miatt

Több mint ötszáz katalán településen, köztük Barcelonában vezetnek be vízkorlátozást, mert az idén tapasztalt rendkívüli szárazság miatt jelentősen megcsappantak a vízkészletek - közölte az El País című újság.