Back to top

A klímaváltozás miatt a tavak kevésbé kékülnek

Ha a globális felmelegedés folytatódik, a kék tavak világszerte zöldesbarna színűvé válhatnak - derül ki egy új tanulmányból, amely a tavak színének első globális leltárát mutatja be. A tavak vízszínének változása az ökoszisztéma egészségének romlását jelezheti. Az új kutatás a Geophysical Research Letters című folyóiratban jelent meg.

Míg az olyan anyagok, mint az algák és az üledékek befolyásolhatják a tavak színét, az új tanulmány szerint a levegő hőmérséklete, a csapadék, a tó mélysége és a tengerszint feletti magasság is fontos szerepet játszik a tavak vízszínének meghatározásában.

A kék tavak, amelyek a világ tavaink kevesebb, mint egyharmadát teszik ki, általában mélyebbek, és hűvös, csapadékban gazdag, téli jégtakaróval borított régiókban találhatók.

A zöldesbarna tavak, amelyek az összes tó 69%-át teszik ki, elterjedtebbek, és szárazabb régiókban, a kontinensek belsejében és a partok mentén találhatók - állapítja meg a tanulmány.

Fotó: pixabay.com

A kutatók 5,14 millió műholdfelvételt használtak fel a világ 85 360 taváról és víztározójáról 2013 és 2020 között, hogy meghatározzák a leggyakoribb vízszíneket.

"Soha senki nem vizsgálta még globális szinten a tavak színét" - mondta Xiao Yang, a Southern Methodist University hidrológusa, a tanulmány szerzője. "Korábbi tanulmányok talán 200 tavat vizsgáltak a világon, de az a lépték, amit mi képviselünk, sokkal, de sokkal nagyobb a tavak számát és a kis tavak lefedettségét tekintve is.”

Egy tó színe szezonálisan változhat, részben az algák növekedése miatt, ezért a szerzők a tó színét hét év leforgása után határozták meg. Az eredmények egy interaktív térképen keresztül vizsgálhatók, amelyet a szerzők fejlesztettek ki.

Emellett az új tanulmány azt is vizsgálta, hogy a különböző mértékű felmelegedés hogyan befolyásolhatja a víz színét, ha az éghajlatváltozás folytatódik. A tanulmány szerint az éghajlatváltozás csökkentheti a kék színű tavak arányát, amelyek közül sok a Sziklás-hegységben, Kanada északkeleti részén, Észak-Európában és Új-Zélandon található.

"A melegebb víz, amely több algavirágzást eredményez, a tavakat inkább a zöld szín felé tolja el" - mondta Catherine O'Reilly, az Illinois Állami Egyetem vízi ökológusa, az új tanulmány szerzője. "Rengeteg példa van arra, hogy az emberek valóban látták ezt megtörténni, amikor egy-egy tavat tanulmányoztak."

Az észak-amerikai Nagy-tavak például fokozott algavirágzást tapasztalnak, és egyben a leggyorsabban melegedő tavak közé tartoznak, mondta O'Reilly.

Korábbi kutatások azt is kimutatták, hogy a távoli sarkvidéki régiókban is vannak olyan tavak, amelyek "egyre zöldebbek" - mondta Yang.

Míg a korábbi tanulmányok összetettebb és finomabb léptékű mérőszámokat használtak a tavak ökoszisztémájának általános egészségi állapotának megértéséhez, a víz színe egyszerű, mégis életképes mérőszám a vízminőségre, amely globális léptékben műholdakról is látható, mondták a szerzők. Ez a megközelítés módot ad annak tanulmányozására, hogy a távoli tavak hogyan változnak az éghajlattal.

Emellett a víz színének változásai szabadidős és kulturális következményekkel járhatnak olyan helyeken, mint Svédország és Finnország, ahol a tavak kulturálisan elterjedtek - mondta O'Reilly.

A felmelegedés folytatódásával az észak-európai tavak valószínűleg elveszítik téli jégtakarójukat, ami hatással lehet a téli és kulturális tevékenységekre.

"Senki sem akar úszni egy zöld tóban" - mondta O'Reilly - "így esztétikai szempontból néhány olyan tó, amelyet mindig is menedékként vagy spirituális helyként tartottunk számon, eltűnhet, ahogy a színük megváltozik".

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ismeretterjesztés közérthető tudományossággal - Dr. Pepó Péter, Adorján János-díjas professzor

Az agrárszakma jeles képviselői körében meghitt ünnepségen vette át az idei Adorján János-díjat Dr. Pepó Péter, a Debreceni Egyetem tanára az MTA doktora, Dr. Gyuricza Csabától a MATE rektorától, Sári Enikőtől, a Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezető igazgatójától, Bárdos B. Edittől, a Magyar Mezőgazdaság főszerkesztőjétől, és Hájos László senior főszerkesztőtől a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Jelentős csapadék segíti a talajok feltöltődését

Az elmúlt két hétben főként az ország nyugati, északnyugati felén hullott számottevő csapadék. Az előttünk álló napokban azonban országszerte jelentős mennyiségre van kilátás nagyrészt enyhe esők, de vasárnaptól az északi, északkeleti országrészben egyre nagyobb területen hó formájában. Így a jövő hét első felében téliesre fordul időjárásunk, és ez az erős éjszakai lehűlésekben is megmutatkozik.

Az új erdők nem pótolják az előttük kivágottakat

Az országos és a nemzetközi szintű erdősítés megnöveli a szén elnyelését, ami elérhetővé teszi az Európai Unió klímasemlegességi céljait. Ehhez azonban az erdőméret növelése mellett az erdőállományok korát is emelni kell, ami ellentmond a jelenleg kialakult energiaválság okozta gyakorlatnak.

Élőhelyfejlesztések zárultak le a Balatonnál

Az elmúlt évtizedben mintegy 80 milliárd forint értékben 330 projekt keretében több mint 300 ezer hektáron javult a természeti környezet állapota, amelyben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságnak is rendkívüli szerepe volt - jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára Keszthelyen.

Fenntartható vízgazdálkodás az élhető jövőért

Hosszútávon fenntartható vízgazdálkodást kell kialakítani, amely az állampolgárok mellett a gazdálkodóknak is élhető jövőt teremt – hangsúlyozta Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára Prágában, a cseh elnökség keretében megrendezett BIOEAST konferencián.

Kihalt az uhuzás napjainkra

A dúvadgyérítés a vadgazdálkodás egy sarkalatos pontja. Legyen szó szőrmés vagy tollas kártevőről, kordában tartásuk, állományszabályozásuk elengedhetetlen. Így volt ez több mint száz évvel ezelőtt is. Manapság puskán kívül főként különféle csapdákkal lehet tizedelni állományukat, de hathatós módszer napjainkban nincs igazán, egyebek mellet köszönhetően a nem elégséges időráfordításra.

Új látogatóközponttal várja az érdeklődőket Magyarország leghosszabb barlangja

Átadták a Pál-völgyi-barlang új látogatóközpontját kedden; a 254,5 millió forintos beruházáshoz 234,99 millió forint európai uniós, vissza nem térítendő támogatást használtak fel - közölte a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága kedden az MTI-vel.

Jelentős mennyiségű madarat veszélyeztet a kihalás Romániában

Románia több mint negyven madárfaját a kihalás fenyegeti, további csaknem harminc pedig mérsékelten fenyegetettnek minősül - közölte kedden a Román Madártani Egyesülettel (SOR) és a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Ezeket a halakat találták a kutatók a Dunában

Nappali és éjszakai halászattal vizsgálták a partközeli halállományt az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói a Duna Sződliget és Vác közötti szakaszán. A gyűjtött adatok szerint a vízparthoz közeli élőhelyeken jellemzően a kisnövésű fenéklakó halak, valamint a folyómeder mélyebb részeit, illetve a nyílt vízi élőhelyet kedvelő nagynövésű halak fiatal példányai tartózkodnak.

A magas koleszterintartalmú élelmiszerek hatásai a koleszterinszintre...

A koleszterin fontos a sejtmembránok szerkezetének fenntartásában, és segíti a szervezetet a D-vitamin és a létfontosságú hormonok előállításában. A szervezet ugyan termel koleszterint, de ha sok koleszterint fogyasztunk, akkor kevesebbet állít elő. Valamint, ha nem fogyasztunk magas koleszterintartalmú ételeket, a testünk akkor is elegendő mennyiséget termel.