Back to top

A szőlő nyári növényvédelme

A lisztharmat kórokozója a meleg nyári hónapokban tetemes károkat képes okozni, ilyenkor a betegség robbanásszerűen terjed, 25-28 °C-os hőmérsékleti optimum esetén a lappangási ideje (a fertőzéstől az első érzékelhető tünetek megjelenéséig tartó időszak) csak 5 nap. Nyáron a fertőzés következtében a levelek felszínén és fonákján lisztszerű bevonat keletkezik, amely később megbarnul.

A szőlőbogyók felhasadnak és a magvak kilógnak belőlük − ez a „sérves bogyó” tünet.

Szőlőperonoszpóra penészgyepe a levél fonákán
Szőlőperonoszpóra penészgyepe a levél fonákán

Az ilyen bogyók elrothadnak vagy teljesen kiszáradnak, ehetetlenné válnak. A sűrű lombozatú szőlőtőkék különösen veszélyeztetettek. A jellegzetes tünetek mindig a betegségre legérzékenyebb fajtákon (pl. Hárslevelű, Olasz rizling, Sárga muskotály, Kékoportó) figyelhetők meg először.

Szőlőlisztharmat súlyos tünete fürtön
Szőlőlisztharmat súlyos tünete fürtön
A permetezéseknél törekedni kell az egyenletes és teljes permetléfedésre, még a lombozat belsejében is. A fürtzáródás előtt a betegség ellen felszívódó szereket használunk, vagy a gyógyító hatású Karathane Start kell újra bevetni, ha a kórokozó a fürtökön is megjelenik. Július második felétől a perzselés veszélye nélkül ismét használhatjuk a kéntartalmú készítményeket a lisztharmat ellen a fürtök, a levelek és a másodfürtök védelmére. A fürtporozást is kén hatóanyaggal végezzük el.

A jobb hatékonyságuk miatt a finoman formázott, tökéletes szuszpenziót képző készítményeket részesítsük előnyben (pl. Thiovit Jet, Microthiol Special, Kumulus S, Sulfolac 80 WG).

A kórokozó számára kedvezőtlen feltételek (esős időszak) esetén csökkenthetjük a permetezések számát vagy ki is hagyhatunk egy-két kezelést. Súlyos lisztharmatfertőzést követő évben különös gonddal végezzük a téli metszést és vágjuk le a beteg, foltos vesszőket.

Az Olasz rizling fogékony a lisztharmat fertőzésre
Az Olasz rizling fogékony a lisztharmat fertőzésre
A szőlőperonoszpóra nyári fertőzéseire elsősorban tartósan csapadékos, párás időjárás esetén kell számítani. Ilyen időben a leveleken és a fürtökön egyaránt megfigyelhetők a betegség jellegzetes tünetei. A tenyészidő második felében a leveleken kisebb és erek által határolt sárgászöld olajfoltok alakulnak ki. A levélfonákon a foltokban sűrű, fehér, penészszerű bevonat, sporangiumtartó gyep keletkezik. A foltok elhalása után a levél jellegzetesen mozaikos kinézetű. Az erősen fertőzött levelek elszáradnak, majd lehullanak. Ebben az időszakban a bogyók főleg a légzőnyílásokon vagy a kocsányon keresztül fertőződnek meg. Kezdetben kékesszürkére színeződnek, később barnásan összezsugorodnak és kiszáradnak, száraz időben lehullanak, csapadékos időben pedig rothadni kezdenek.

Ha esős a nyár, a kórokozó ellen a leghatásosabbak a felszívódó vagy a kombinált (felszívódó+kontakt) készítmények (pl. Lieto). Szárazabb időjárás esetén a kontakt hatóanyagú szerek is (pl. Delan 700 WG, Polyram DF) megfelelő védelmet adnak a nyári fertőzések ellen.

Az újabb hatóanyagcsoportok közül a strobilurinok szőlőperonoszpóra elleni készítményei (pl. Quadris, Cabrio Top) kiváló hatásúak, emellett a lisztharmat és a szürkerothadás ellen is megfelelő védelmet adnak. A hónap második felétől, amikor a permetezések száma csökken, a hosszú hatásuk miatt a réztartalmú készítményeket (pl. Astra Rézoxiklorid, Kocide 2000, Champion 2 FL, Nordox 75 WG) használjuk a kórokozó ellen.

Fürtzáródás előtt védekezzünk a szürkerothadás ellen
Fürtzáródás előtt védekezzünk a szürkerothadás ellen
A szőlőtőkék ápolásával, a zöldmunkák elvégzésével elősegíthetjük, hogy az eső gyorsabban fölszáradjon, ezzel is kismértékben csökkentjük az egészséges növényi részek megfertőződését. A permetezések előtt feltétlenül el kell végezni a zöldmunkákat.

A szürkerothadás kórokozója a szőlőben is a termést károsítja legnagyobb mértékben, de fertőződhet már a virágzó vagy a bimbós fürt is. Olyankor az egyes fürtrészek barnulnak, elhalnak.

Nem ritka az olyan évjárat sem, amikor egyes szőlőfajtákon már 6-8 leveles állapotban találkozunk a tüneteivel, a hajtás alsó részétől kiinduló elbarnulással, amely körülölelheti a hajtástengelyt is.

Levélen a foltok gyakran a levélszélen kezdődnek, befelé haladva nagyobbodnak, színük világosbarna. A zöld bogyók fertőződésének következménye zöld vagy savanyú rothadás, ami az egész fürt barnulását, pusztulását okozhatja, gyakran felületükön penészkivirágzással. Ez a fertőzés belülről (a kocsánykorona felől) kifelé terjed, emiatt a betegség sokszor észrevétlen marad.

A szőlőmoly nyári kártétele utat nyit a zöld- vagy szürkerothadásnak
A szőlőmoly nyári kártétele utat nyit a zöld- vagy szürkerothadásnak

A zöld szőlőbogyók leginkább bogyósérülések (pl. szőlőmoly vagy jégeső) nyomán fertőződnek.

A következő kártételi időszak a zsendülés-érés.

A fertőzött bogyók szürkésbarnák, penészkivirágzással a felszínükön. A megbetegedés következménye minőségi és mennyiségi termésveszteség.

A meleg, csapadékos időjárás, a sűrű, zárt lombozat, a nitrogén-túltrágyázás és a terület mély fekvése is elősegíti a fertőzés kialakulását, a rothadás akár az egész fürtre is kiterjedhet. Szakszerű metszéssel elősegíthetjük a szőlőnövények gyors száradását, és így a gombabetegségek nem tudnak olyan gyorsan terjedni.

A szürkerothadás elleni hatásos védekezés alapja, hogy megvédjük a bogyókat a sérülésektől, sebzésektől, rágásoktól. Ennek érdekében a nyár közepétől még gondosabban kell permetezni a kártevők ellen.

Nyáron kisebbek a szőlőperonoszpóra olajfoltjai a levélen
Nyáron kisebbek a szőlőperonoszpóra olajfoltjai a levélen
Megelőzhető a bogyók rothadása, ha még a fürtzáródás előtt olyan hatásos növényvédő szert juttatunk a fürt belsejébe, ami a fürtzáródás után is védelmet ad a kórokozóval szemben. Fürtzáródáskor Teldor 500 SC, Switch 62,5 WG, Botector szerekkel permetezhetünk a szőlő zöldrothadása ellen. A korai csemegeszőlőt fokozottan védjük a szürkerothadás ellen; itt nagyon fontos figyelni az élelmezés-egészségügyi várakozási időre: Cantus – 28 nap; Teldor 500 SC – 14 nap; Switch 62,5 WG – 21 nap (borszőlő), 35 nap (csemegeszőlő).

A szőlőorbánc kórokozója a lehullott levelekben telel. Tavasszal ott alakulnak ki ivaros termőtestei, amelyekben folyamatosan aszko­spórák fejlődnek. Az aszkospórás fertőzések következtében kialakulnak a leveleken az erek által határolt, szögletes foltok, amit a levelek hullása követ. A június-júliusban lehullott, fertőzött leveleken azonban csapadékos nyárvégeken újból kialakulhatnak az ivaros szaporítóképletek, és a kirajzó aszkospórák augusztus-szeptemberben újból fertőznek. Nyáron a szőlőorbánc ellen külön nem szükséges védekezni, amennyiben a veszélyeztetett helyeken a peronoszpóra ellen olyan szert használunk, amely az orbánc ellen is hatásos (pl. Dynali, Champion 2L)

A kártevők közül a szőlőmolyok nyári hernyónemzedékének bogyókárosítását kell megakadályozni. A nyári nemzedék lepkéi június közepétől július közepéig rajzanak.

A darazsak rágása miatt indul rothadásnak a bogyó
A darazsak rágása miatt indul rothadásnak a bogyó
Tojásaikat a zöld bogyókra vagy a kocsányra helyezik el. Az ezekből kikelő hernyók sűrű szövedék védelmében a zöld bogyókban táplálkoznak és 4 hét alatt fejlődnek ki. Fejlődése során egy hernyó átlagosan 4-9 bogyót pusztít el. Kártételüket súlyosbítja, hogy a kirágott bogyókon megtelepedhetnek a sebparazita gombák (szürke- és fakórothadás), ami a fürtök teljes pusztulásához vezethet.

A tarka szőlőmoly harmadik hernyónemzedéke már az érőfélben lévő szemekkel táplálkozik.

A károsított bogyók ráncosodnak, barnulnak, száraz időben lepotyognak, nedves időben a rajtuk megtelepedő szürkepenész miatt elrothadnak.

A lepkék rajzásának figyelembevételével, a lárvakelés idején elvégzett kezelések hatékony védelmet adnak a szőlőmolyok ellen. A fény- és feromoncsapdák működtetésével nemcsak a lepkék rajzásmenetét követhetjük nyomon, de az egyedszámuk is gyéríthető. A fás részekre kihelyezett (pl. Bioplant) csíkcsapdába pedig a bábozódni vonuló hernyók gyűjthetők össze. A kezelések hatékonyságát az időben és szakszerűen elvégzett zöldmunkák jelentősen javítják.

Meleg, száraz nyarakon a szőlőleveleken szívogató atkák (levél- és takácsatkák) ellen is külön kell védekezni, amire lehetőleg a ragadozó atkákat és más hasznos szervezeteket kímélő atkaölő szereket használjunk (pl. Ortus 5 SC).

A tenyészidőben a lisztharmat ellen használt kéntartalmú szerek atkaölő mellékhatással rendelkeznek, azonban a ragadozó atkákat nem kímélik.

Az időjárás figyelembevételével nyáron folytatjuk a szőlő védelmét a gombabetegségek és a kártevők fertőzései, kártétele ellen. A száraz és meleg nyári időjárás inkább a lisztharmatnak, a csapadékos viszont a peronoszpórának és a szürkerothadásnak kedvez. Július második felétől a szőlőmolyok nyári nemzedékei ellen is ajánlatos a védekezés, mivel a fertőzött fürtök gyorsan elkezdenek rothadni.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2022/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Téli szállásukon pihennek a hortobágyi puszta legelő állatai

Már a téli szállásukon pihennek a hortobágyi puszta legelő állatai: november utolsó napjaiban a magyar szürke szarvasmarha gulyák is a téli szálláshelyükre érkeztek - közölte Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. hétfőn az MTI-vel.

Egy év a kürti borászatban

A szőlő már a hordókban érik, amikor Sütő Zsolt kürti borászt arra kérem, hogy értékelje a 2022-es évet. Zsolt villamosmérnök, de már húsz éve vállalkozásszerűen bort készít. Tizenkét hektáron gazdálkodik természethűen, amiből 5 hektár fejművelésű tőkés szőlő. Borászatában, a Strekov1075-ben saját területein termett biominőségű szőlőt dolgoz fel.

Az illatos Tramini és értékes utódai

Sok kedvező tulajdonsága miatt magyar szőlőnemesítők is használták keresztezéseikhez a Piros traminit. A fajta átadta utódaiba a jó cukorgyűjtő hajlamot, a fagytűrést, a termékenységet és a korai érést. Három államilag elismert fehérborszőlő született ezekből a keresztezésekből, mindegyik zamatos minőségi bort ad.

Fenntarthatóság az almatermesztésben

Hetven országból érkezett tizenhatezer látogatóval zárta háromnapos rendezvénysorozatát a 12. Interpoma kiállítás Bolzanóban. Négy év kihagyás után került sor a nemzetközi találkozóra, és rekordot döntött a külföldi érdeklődés.

A vörösbor már nem kedvencük a franciáknak - egyre kevesebbet isznak belőle

A bor a francia kulturális örökség egyik alappillére. Viszont a trendek változnak, most Franciaországban sokkal kevesebb bort isznak, mint egy évtizeddel ezelőtt. A gallok egyik szimbóluma, a vörösbor, de ez iránt csökkent az érdeklődés a legnagyobb mértékben.

A fügekaktusz minden porcikáját hasznosítják Szicíliában

A fügekaktusz termése ehető, és nemcsak eredeti termőhelyén, Mexikóban és Dél-Amerikában fogyasztják, hanem szerte a világon. Szicíliában is régóta termesztik, és a jó minőség, nagy méret érdekében speciális termesztéstechnológiát fejlesztettek ki. A térségben hagyományosan likőrt, lekvárt és fügesajtot is készítenek belőle, az utóbbi időben pedig aszalványt is.

A műtrágyák megváltoztatják a poszméhek virágérzetét

A műtrágyák korlátozzák a beporzást, mert időlegesen megváltoztatják a poszméhek virágérzetét. A beporzók ritkábban szállnak le a műtrágyával, vagy növényvédő szerekkel nemrégiben permetezett virágokon, mivel képesek észlelni a virág körüli elektromos tér változásait - állapították meg a kutatók.

A "pszichobiotikus" élelmiszerek fogyasztása csökkentheti a stresszt és javíthatja az alvást

Vannak olyan ételek, amelyek negatívan befolyásolhatják az alvást, más ételeket pedig stresszhelyzetben érdemes kerülni. Ezzel szemben egy új tanulmány szerint a "pszichobiotikus étrend" fogyasztása nemcsak a stresszt csökkentheti, hanem segíthet abban is, hogy jobban aludjunk.

A lezárások miatt nem jön a kínai fokhagyma

Több mint tíz évig töretlenül nőtt a Kínából exportált fokhagyma mennyisége, a csúcsot a pandémia első évében érte el. Azóta azonban a folyamatos lezárások miatt mindig van valami gond a szállítással; pedig a minőség most jobb, mint szokott.

Okos megoldások az európai erdőkért

A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.