Back to top

A COVID-hoz hasonló, potenciálisan veszélyes vírust azonosítottak

Oroszországi kis patkósdenevérekből mutatták ki azt a vírust, mely igen hasonló a SARS-CoV-2-höz. Elképzelhető, hogy ez a vírus is képes embereket megfertőzni, és úgy tűnik, az eddigi vakcinák sem nyújtanak védelmet velük szemben.

A Washingtoni Állami Egyetemhez (WSO) tartozó Paul G. Allen Globális Egészségügyi Iskola kutatócsoportja olyan tüskefehérjét talált a Khosta-2-nek elnevezett, denevérekből kimutatott vírusban, mely képes az emberi sejteket megfertőzni, és rezisztens mind a monoklonális antitestekre, mind a COVID-19 ellen oltott személyektől származó szérumra. A Khosta-2 és a SARS-CoV-2 is a Sarbecovírus alnemzetségbe tartozik a koronavírusokon belül - írja a ScienceDaily.

Kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros)
Kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros)
Fotó: Wikimedia Commons/Archeo
„A kutatásunk megerősíti, hogy további Sarbecovírusok köröznek a vadvilágban Ázsián kívül is – még olyan helyeken is, mint Nyugat-Oroszország, ahol a Khosta-2 vírust megtalálták – amik szintén veszélyt jelentenek a globális egészségügyre és a folyamatban lévő SARS-COV-2 elleni oltási kampányra” – mondta Michael Letko, a WSO virológusa, és a tanulmány társszerzője, mely a PLoS Pathogens című szaklapban jelent meg.

Letko elmondta, hogy

a Khosta-2 megerősíti egy univerzális vakcina létrehozásának szükségességét, mely az összes Sarbecovírus ellen védelmet képes nyújtani, nem csak a SARS-CoV-2 variánsai ellen.

Letko elmondása szerint már több csoport is dolgozik azon, hogy létrehozzanak egy ilyen univerzális vakcinát. „Sajnos sok jelenlegi vakcinánk csak bizonyos vírusokra van tervezve, melyekről tudjuk hogy képesek megfertőzni az emberi sejteket, vagy amelyikről úgy gondoljuk, nagyobb az esélye hogy megfertőz minket. De ez egy olyan lista, amelyik folyamatosan változik. Ki kell szélesítenünk ezeknek a vakcináknak a tervezését, hogy védjenek a Sarbecovírusok ellen is.”

Miközben több száz Sarbecovírust fedeztek fel az elmúlt években, főként ázsiai denevérekben, a többségük nem képes emberi sejteket megfertőzni. A Khosta-1 és Khosta-2 olyan vírusok, melyeket 2020 vége felé írtak le oroszországi denevérekből, és először úgy tűnt, nem jelentenek veszélyt az emberekre.

Letko elmondása szerint

a két vírusra eleinte nem igen figyeltek fel, mivel nem hasonlítottak a SARS-COV-2-re. Azonban később felfedezték, hogy képesek emberi sejteket fertőzni, ami aggodalomra adott okot.

Letko a WSU két oktatójával, a tanulmány első szerzőjével, Stephanie Seifert vírusökológussal és Bonnie Gunn vírusimmunológussal együttműködve tanulmányozta a két újonnan felfedezett kórokozót. Megállapították, hogy a Khosta-1 alacsony kockázatot jelent az emberre, de a Khosta-2 esetében felfigyeltek néhány aggasztó tulajdonságra. Arra jutottak, hogy a SARS-CoV-2-höz hasonlóan a Khosta-2 is képes az emberi sejtek felszínén található receptor fehérjéhez, az 2-es angiotenzin konvertáló enzimhez kötődni (ACE2), ezzel megfertőzve a sejteket.

Ezután azt vizsgálták, hogy a jelenlegi oltások képesek-e védelmet nyújtani az új vírus ellen. A COVID-19 ellen beoltott emberekből származó szérumot használva a kutatócsoport azt látta, hogy a Khosta-2-t a jelenlegi vakcinák nem semlegesítik. Olyan emberek szérumát is tesztelték, akik az omikron variánssal fertőződtek, de az antitestek szintén hatástalanok voltak.

Letko szerint

az új vírusból szerencsére hiányzik néhány olyan gén, amelyről úgy vélik, hogy hozzájárulnak az emberi megbetegedésekhez.

Fennáll azonban annak a veszélye, hogy a Khosta-2 rekombinálódik egy másik, a SARS-CoV-2-höz hasonló vírussal.

Letko rámutatott arra, hogy a COVID-19 betegséget okozó vírus képes visszaszivárogni a vadon élő állatokba (erről korábban itt, itt és itt írtunk). Márpedig ha ezekben az állatokban már ott vannak más vírusok, mint például a Khosta-2, amelyek potenciálisan veszélyes tulajdonságokkal bírnak, akkor csak idő kérdése, hogy mikor jön létre egy olyan új mutáns kórokozó ezek kombinációjából, mely még veszélyesebb az eddigieknél.

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Talajaink védelme a tudomány erejével

A Magyar Talajtani Társaság és az Agrárminisztérium együttműködésének köszönhetően a tárca épületében került kiállításra az év talaja, a herceghalmi mészlepedékes csernozjom szelvénye.

Madárritkaság a debreceni állatkertben

Madagaszkári récepárral gyarapodott a debreceni állatkert: a veszélyeztetett állatok a zürichi állatkertből az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) keretében érkeztek a Nagyerdőbe - közölte az állatkert igazgatója az MTI-vel.

Rejtélyes okból pusztulnak a kaszpi fókák

Több ezer kaszpi fóka tetemét sodorta partra a víz a Kaszpi-tenger oroszországi szakaszán - közölték az orosz hatóságok vasárnap.

Vádat emeltek a jeladós keselyű kilövésének ügyében

Nagy sajtóvisszhangot kapott annak idején, amikor tavaly tavasszal hazánkban egy jeladóval ellátott barátkeselyű eltűnt. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) keresőkutyás felderítését követően a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság feljelentést tett a Kisvárdai Rendőrkapitányságon, ahol az elsődleges helyszíni intézkedéseket megtették az ügyben.

Otthon termesztett friss Aloé felhasználása

Az Afrikában honos Aloe vera gyógyhatása vitathatatlan, ez egyike azon kevés gyógynövénynek, melyekről viszonylag sok kutatási eredmény született. Külsőleg és belsőleg alkalmazható aloé-s készítmények is vannak, de üdítőitalokban is találkozhatunk vele.

Elindult az idei téli szezonális ellenőrzés az élelmiszerláncban

Idén december 5-18. között rendelte el a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzést dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára. Az egész országra kiterjedő kéthetes ellenőrzéssorozat idején a szakemberek fokozott jelenléte várható az élelmiszerlánc minden területén.

Rendkívüli kutatások a mohácsi csata tömegsírjai területén a természetvédelem égisze alatt

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának területén rendkívüli kutatások fejeződtek be a közelmúltban, amelyeknek bemutatása kiemelt célunk – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Mohács500 konferencián, előző hétvégén, Pécsen.

Drágán adom a tojást

A fogyasztónak az az érdeke, hogy minőségi élelmiszert vehessen, a gazdálkodónak, hogy megéljen. A fogyasztó nem buta, csak tájékozatlan. Ezzel van dolga a kis, közepes, nagy, háztáji, mindenféle gazdáknak. Tájékoztatni kell a fogyasztót, megmutatni, mennyi munka van a gazdaságainkban, és mennyi érték!

Méhészét: kapcsolat a Nosema ceranae és a csendes anyaváltás között?

Tekintettel arra, hogy a Nosema ceranae okozta fertőzés a dolgozóméhek egészségére halálos következményekkel is járhat, így hatással lehet az anya egészségére is. Egy kísérlet kimutatta, hogy a kórokozó az anya fiziológiai változásaira van hatással. Milyen kapcsolatban van ez a jelenség a csendes anyaváltással?

Talajorvos­lás a nedvességmegőrzés jegyében

A Kukoricakör szakmai napot szervezett a vízmegőrzésről és a vízmegtartó gazdálkodásról. Zsembeli József, a MATE Karcagi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, intézetigazgató előadásában hangsúlyozta, hogy a hatékony gazdálkodáshoz elengedhetetlen a talaj kémiai, fizikai és biológiai állapotának az ismerete.