Back to top

Itt az ideje, hogy éljen az energiahatékonysági adókedvezménnyel

A mostani piaci környezetben a családok mellett a vállalatok életében is fokozottan előtérbe kerül az energiahatékonyság. Az alapvető termelési, működési költségek akár a többszörösére is növekedhetnek, ami sok cég esetében végzetes lehet, ha nem tudják a költségeket racionalizálni.

Éppen ezért különösen aktuális a kérdés, hogy az energiahatékonyságra tekintettel milyen adókedvezményekkel lehet élni. A Mazars szakértői az érintett vállalatok részére összegyűjtötték a legfontosabb információkat.

„A körülöttünk lévő energiaválság nem csak magánszemélyként érint bennünket, a vállalatok életébe is begyűrűzik. 2022 őszére mindennapi életünk része lett, hogy szorosan nyomon követjük a rezsiköltségeink alakulását. Mára már fokozottan fontossá vált, hogy az érintett társaságok tisztában legyenek az adózási kedvezmények lehetőségeivel” – hívja fel a figyelmet dr. H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója.

Milyen adónemben vehető igénybe a kedvezmény?

A társasági adó rendszerében érvényesíthető adókedvezmény az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások és felújítások után. A jogszabály a 2017-es bevezetés óta ugyan többször módosult, de a kialakult energiaügyi környezetben különösen érdemes megfontolni az energiahatékonysági célú beruházások megvalósítását. Hosszú távon a vállalat energiafelhasználása ezáltal csökkenthető, míg a beruházást az adókedvezményen keresztül az állam is támogatja.

Mikor vehető igénybe és milyen mértékben?

Az adókedvezmény először a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő adóévben – vagy a társaság döntése szerint a beruházás, felújítás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő öt adóévben vehető igénybe. A kedvezmény egy adóéven belül a számított társasági adó legfeljebb 70 százalékáig vehető igénybe.

Az adókedvezmény összege a beruházás elszámolható költségének 45 százaléka, Budapesten 30 százaléka, de maximum 15 millió eurónak megfelelő összeg.

Az elszámolható költség a kizárólag a magasabb energiahatékonysági szint elérését elősegítő tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értékének egésze is lehet. Amennyiben viszont nem erről van szó, mert nem kizárólag energiahatékonysági célokat szolgál a beruházás, felújítás (ilyen például egy elektromos haszongépjármű beszerzése), akkor az ún. különbözeti módszert kell használni. Ennek értelmében az elszámolható költség az a többletköltség, amely egy alternatív, kevésbé energiahatékony beruházáshoz, felújításhoz képest merül fel.

„Vannak az adókedvezmény szempontjából kizárt beruházások, így első feladat annak meghatározása, hogy a tervezett beruházásra alkalmazható-e adókedvezmény. Az adókedvezmény igénybevételéhez energetikai auditor igazolására is szükség van, illetve számos egyéb feltételnek is meg kell felelni”

– figyelmeztet dr. H. Nagy Dániel.

Mivel az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adóhatóság az első igénybevételt követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrzi, így kellő körültekintéssel kell eljárni már a beruházás tervezési szakaszában a műszaki és energetikai szempontokon túl amiatt is, hogy a beruházás megfeleljen az adókedvezmény érvényesítéséhez előírt feltételeknek, és az előírt dokumentáció rendelkezésre álljon.

Forrás: 
MAZARS sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Törökországban is termálvízzel fűtenek

Miközben Európa-szerte sorra leállnak télre a zöldséghajtató üzemek a magas gázárak miatt, egyre több paradicsom érkezik Törökországból, mondta Fatih Kördemirci, a Kurt Group munkatársa.

A Nutella legyőzte a Facebook-ot

Jelenleg úgy néz ki, hogy a világszerte népszerű édességgel, a Nutellával többet lehet keresni, mint a Facebook-kal.

Üres konténerekkel teli raktárak

A legfrissebb hírek szerint újabb globális szállítási gond kezd kibontakozni a túl sok üres konténer miatt.

Többet keres a Youtubeon az angol gazda, mint a teheneivel

Az állattenyésztéssel foglalkozó gazda 2018 óta készít tartalmakat a videómegosztó portálra, és mára többet bevételt hoz ez, mint a gazdasága.

Magyarok Kenyere: minden magyar számára a nemzet egységét jelenti

Minden nehezítő körülmény ellenére az idén is több, mint 1000 tonna búzát adományozott 8 ezer Kárpát-medencei gazda a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretében, hogy így fejezzék ki az együvé tartozás érzését, segítő szándékukat. Az adományokból 500 intézmény részesülhet. A Szomorban tartott november 25-ei adományozó ünnepségen részt vett Novák Katalin köztársasági elnök is.

A klímaváltozásra és az energiaválságra adott válaszokat vizsgáló kutatásban vesz részt az SZTE

A klímaváltozásra és az energiaválságra adott válaszokat vizsgáló nemzetközi kutatásban vesz részt egyetlen kelet-közép-európai intézményként a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A vidéki együttműködések különböző formái

Az együttműködések támogatásának egyik általános célja az agrárium és a helyi közösségek tagjainak ösztönzése a közös cselekvésre és közös projektek megvalósítására. Tekintettel a magyar mezőgazdaság strukturális helyzetére, valamint a közeli és a távolabbi jövőben formálódó kihívásokra, a fenntartható mezőgazdaság megvalósulásában a gazdálkodói együttműködéseknek kiemelkedően fontos szerepe van.

A megújuló energiaforrások csodaszer vagy zsákutca?

Mindkettő és egyik sem – hangzott a válasz a címben feltett kérdésre. Dr. Janáky Csaba vegyész szándéka nem a kérdés megkerülése volt, hanem az, hogy végletektől mentes, reális képet adjon arról, mik a lehetőségeink, ugyanakkor milyen akadályai vannak annak, hogy a klímavédelem érdekében egyre inkább megújuló energiaforrások használatával működtessük a gazdaságot.

Németország stratégiai tervét is elfogadták

A héten Németország KAP stratégiai tervét is elfogadta az Európai Bizottság, így már formálisan is megvan a 2023-tól kezdődő ötéves időszak agrárpolitikai prioritásainak gyakorlati keretrendszere. Nagyon nagy hangsúlyt kap náluk az ökológiai szemlélet, és általánosságban az a szemléletmód, hogy az agrárvállalkozók a közérdeket szolgáló intézkedéseikre kapnak közpénzt.

A legtöbb élelmiszer magyar legyen a boltokban

Büszkék lehetünk, ha 2030-ra legalább 90 százalékban itthon termelt és előállított termékekkel találkozhatnak a vásárlók az élelmiszerboltok polcain. A stratégiai ágazatban érdekelt vállalkozások megerősítését és fejlesztését szolgáló támogatások ezt célozzák. Interjúnkban erről is beszélt Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára.