Back to top

Dióliget nem csak diófákkal

„Fiatal vállalkozók lévén abban hiszünk, hogy meg kell találni a saját utunkat, amit követve sikeresek lehetünk, ha tanulunk, és ha emellett tartani tudjuk a minőséget” – vallja Szabó Dániel és felesége, Szabó-Hajós Tímea. Ők álmodták meg és hozták létre a magyar falusi élet régmúltját, az agrárium szépségeit és hagyományait felidéző Dióligetet Óhídon.

Szabó-Hajós Tímea a kertészkedés mellett bútorfestéssel is foglalkozik
Szabó-Hajós Tímea a kertészkedés mellett bútorfestéssel is foglalkozik
Fotó: Bella Huba
– Építészként és tájépítészként dolgozom Sümegen, a saját irodámban, feleségemnek pedig mezőgazdasági és bútorfestő vállalkozása van – kezdte a bemutatkozást Szabó Dániel. – Ez a két irány tette lehetővé, hogy a Dióliget létrejöhessen. Nagyszüleim saját kezűleg épített lakóházát sok-sok bonyodalmon keresztül sikerült visszaszerezni, visszavásárolni, az általuk használt földekkel együtt. Amikor visszakerült hozzánk a ház, vállalhatatlan állapotban volt, az udvarral egyetemben, és az óhídi zártkertben található régi földek használhatóvá tétele még csak most következik.

Sok év munkája kellett hozzá, hogy a rend, amire gyerekkoromból emlékeztem, újra visszaálljon az immár közel 1 hektáros udvaron és a nagyszülői házon.

A családomban egyébként nagy hagyománya van a gyümölcstermelésnek és -tartósításnak, de persze csak szerény méretben. Ami zöldséget és gyümölcsöt tudunk, megtermelünk mi magunk, és a termést igyekszünk feldolgozni, eltenni.

Tájépítészként más szemmel járom a vidéket, a természetet. Ebből jött az ötlet, hogy egyebekkel kiegészítve ezt az egészet egy nap vagy hétvége alatt meg lehetne mutatni másoknak is. Vagyis hogy a természetben előforduló, a vadon élő növényeket miképpen lehet hasznosítani, és azt is, hogy a termelt növényeket miként lehet felhasználni otthon. Ez a vadon és a nem vadon élő növények feldolgozásának az összehasonlító, akár kontrasztos megközelítése. Erre alapoztuk a gyümölcsworkshopok ötletét. E téren még csak a szárnyainkat bontogatjuk, keressük a legmegfelelőbb formát és a fő attrakciót. Célunk, hogy örökségünket a legnagyobb tisztelettel megőrizzük és lehetőség szerint továbbfejlesszük.

Miként kezdték a vállalkozást, milyen tervekkel, reményekkel?

Szabó Dániel építészként és tájépítészként dolgozik
Szabó Dániel építészként és tájépítészként dolgozik
Fotó: Bella Huba
– A vállalkozásainkat három évvel ezelőtt kezdtük kiegészíteni a Dióligetben végzett tevékenységgel. Nagy segítség volt benne a Nyitott Porta Hálózat, amelyen keresztül sok másik termelőt megismertünk, akik hasonló vagy nagyobb méretű üzemmel és több tapasztalattal rendelkeznek. A Dióligetet komplex egységként szeretnénk üzemeltetni, programokat is kínálva, nem csak vendégházként működtetve.

Elvégeztem az aranykalászos gazda tanfolyamot. Van egy kis területünk Somló hegyén, ahol szőlőt, levendulát, körtét, szilvát, cseresznyét és almát termelünk.

Mottónk egyelőre nincs, de mint fiatal vállalkozók abban hiszünk, hogy meg kell találni azt az utat, amiben sikeresek lehetünk, tanulhatunk, és amit követve tudjuk tartani a minőséget.

Honnan ered a Dióliget elnevezés?

– Kezdetben, amikor még épp hogy belekóstoltunk a mezőgazdasági munkákba, arra lettem figyelmes, hogy a diófa alatt kevesebbet kell kaszálni – mivel életemben először volt a kezemben damilos fűnyíró, nagyon örültem neki –, és még termése is van. Arra gondoltunk, hogyha a lehető legkevesebb erőfeszítéssel akarjuk fenntartani a telket, akkor a meglévő két diófa mellé még többet ültetünk. Így az egyik telek nagy részét diófával ültettük be. Innen a név. A telek többi részének a beültetését már alaposabban átgondoltuk.

Említette a földeket. Mi mindent termelnek?

– A Somlón körülbelül 3 ezer négyzetmétert művelünk, Óhídon a 2 hektárból egyelőre 1 hektárt, a másik rendbetétele pedig még folyamatban van, és Sümegen is gazdálkodunk mintegy 2500 négyzetméteren. Az alapanyagaink nagy részét innen takarítjuk be, de vannak barátaink, akiktől más gyümölcsöket is vásárolunk.

Csak családtagok dolgoznak a gazdaságban. A fő állásunk mellett ez napi néhány órás elfoglaltságot jelent mindenki számára.

A munka lerövidítése és megkönnyítése, a hatékonyság javítása érdekében igyekszünk komplexen átgondolni a gépesítést. Édesanyáink és nagymamáink receptjeit használjuk, a tartósítószerek használatát minimalizáljuk. Befőzőautomatát és vákuumozó gépet is használunk. Kézi szüretelés, feldolgozás, változatos ízvilág és gyümölcsfelhasználás, illetve utóbbiak vegyítése jellemzi munkánkat. A recept és a feldolgozás módjának alapja generációk óta változatlan, de igyekszünk minden egyes termékbe valami újdonságot csempészni. Az adott gyümölcs vagy zöldség érésekor, tavasztól késő őszig igyekezzük a terményeket eltenni. A termékekről annyit érdemes tudni, hogy döntő többségében saját gyümölcsöket és saját magunk által megtermelt zöldségeket használunk. Köztük egyebek mellett eper, málna, dió, levendula, citromfű, fekete és piros ribizli, bodza, feketeszeder, szőlő, barack, körte, szilva, alma, birsalma, füge, hagyma, paprika, paradicsom, cékla található.

A levendulából szörpöt készítenek
A levendulából szörpöt készítenek
Fotó: Bella Huba

Milyen a piac? Az emberek ismerik, keresik az önök által termelt, illetve feldolgozott termékeket?

– Mivel a család minden tagjának van főállása, így életünknek ez a része nem a megélhetésről szól. A hobbinál azonban már egy kicsit nagyobb a mérete, így több a vele járó feladat – de nagyon szeretjük őket. A környékünkön és az országban is változatos és nagyon ötletes, hasonló vállalkozások találhatók, amik valamiben jók. Célunk jelenleg a tanulás és a továbbfejlődés, illetve a hagyományaink megőrzése, gyarapítása. A termékek értékesítésében sokat segít a vendégházunk, ahol a vendégek megkóstolhatják, akár meg is vásárolhatják a termékeinket.

A legnépszerűbb a levendula és citromfű szörp, az eper és baracklekvár. Egyre többen keresik mindezt, legfőképpen olyanok, akik vagy kóstolták már az általunk készítetteket vagy más termelőkét, de a mieinket is ki szeretnék próbálni.

Azt gondoljuk, hogy a házi készítésű élelmiszereknek van létjogosultságuk. Igyekszünk a háztartásunkat házi készítésű és háztáji termékekkel feltölteni, legyen szó akár sajtról, tojásról, húsról vagy szalámiról. Szerintem ez egyre több embernek kecsegtető. Azt gondoljuk, hogy a jó minőség, a jó megjelenés fontos ebben a vállalkozásban. Mivel kis mennyiséget termelünk, nagyobb gondot tudunk fordítani a minőségre. Fontos viszont a megbízhatóság. Mint már említettem, még keressük a teljes, komplex program felé vezető utat, de az eddig tartott gyümölcsworkshopok sikert arattak. Volt olyan bemutató, ami zenés esttel zárult, vagy előfordult, hogy kávékóstolót társítottunk a programhoz.

Terveznek-e fejlesztést?

– Szeretnénk a konyhánkat és a gyümölcsösünket is fejleszteni, mert ez hozzájárulna a még jobb minőség eléréséhez, illetve megkönnyítené a termékek előállítását. Sokkal nagyobbak nem szeretnénk lenni, amíg az egyes növekedési ütemek be nem váltják a hozzájuk fűzött reményeinket.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/39 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A globális élelmiszerárak változatlanok

Gyakorlatilag nem változtak az élelmiszerek világpiaci árai novemberben októberhez képest.

Egy év a kürti borászatban

A szőlő már a hordókban érik, amikor Sütő Zsolt kürti borászt arra kérem, hogy értékelje a 2022-es évet. Zsolt villamosmérnök, de már húsz éve vállalkozásszerűen bort készít. Tizenkét hektáron gazdálkodik természethűen, amiből 5 hektár fejművelésű tőkés szőlő. Borászatában, a Strekov1075-ben saját területein termett biominőségű szőlőt dolgoz fel.

A KAP II. pillére szerinti vidéki együttműködések különböző formái

Az együttműködések támogatásának egyik általános célja az agrárium és a helyi közösségek tagjainak ösztönzése a közös cselekvésre és közös projektek megvalósítására. Tekintettel a magyar mezőgazdaság strukturális helyzetére, valamint a közeli és a távolabbi jövőben formálódó kihívásokra, a fenntartható mezőgazdaság megvalósulásában a gazdálkodói együttműködéseknek kiemelkedően fontos szerepe van.

Otthon termesztett friss Aloé felhasználása

Az Afrikában honos Aloe vera gyógyhatása vitathatatlan, ez egyike azon kevés gyógynövénynek, melyekről viszonylag sok kutatási eredmény született. Külsőleg és belsőleg alkalmazható aloé-s készítmények is vannak, de üdítőitalokban is találkozhatunk vele.

Az illatos Tramini és értékes utódai

Sok kedvező tulajdonsága miatt magyar szőlőnemesítők is használták keresztezéseikhez a Piros traminit. A fajta átadta utódaiba a jó cukorgyűjtő hajlamot, a fagytűrést, a termékenységet és a korai érést. Három államilag elismert fehérborszőlő született ezekből a keresztezésekből, mindegyik zamatos minőségi bort ad.

Csökkent a kiskereskedelemben az élelmiszerek forgalma

Októberben 0,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt az egy évvel korábbihoz képest - közölte hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Elindult az idei téli szezonális ellenőrzés az élelmiszerláncban

Idén december 5-18. között rendelte el a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzést dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára. Az egész országra kiterjedő kéthetes ellenőrzéssorozat idején a szakemberek fokozott jelenléte várható az élelmiszerlánc minden területén.

Levesbetét száraztésztákkal is lehet pályázni a kiváló minősítésért

Újabb termékkör, a 8 tojásos levesbetét száraztészták gyártói és forgalmazói számára nyílt meg a lehetőség, hogy elnyerjék a KMÉ védjegy arany fokozatát. A Nébih által koordinált Termékmustra alapján 13 termék esetében igényelhetik a legjobbaknak járó elismerést.

Az ünnepek előtt nagyobb forgalom várható a borpiacon is

Az ünnepek előtt emelkedő forgalomra számít, hosszabb távon pedig stabil nyereséget remél a Grand Tokaj, Tokaj-Hegyalja legjelentősebb bortermelője.

Folyamatos a tűzifa szállítás a Szociális Tüzelőanyag Program keretében

Az energiaválság miatt idén még nagyobb a jelentősége a szociális tűzifaprogramnak, amely az 5.000 fő alatti településeken élő rászoruló családok részére nyújt segítséget. A program keretében 2374 településen mintegy 180-190 ezer rászoruló család kap a téli tüzelőjéhez segítséget. Ehhez a kormány 5 milliárd forint támogatást biztosít.