Back to top

A túléléshez kitartás, tudás és technológia kell

Talán soha nem volt ennyire nehéz állattenyésztőnek lenni – ennek ellenére a termelők a végsőkig kitartanak. Ahogy egy kis szarvasmarhatartó-gazdaság tulajdonosa fogalmaz: csak az veszít, aki feladja. Az Állattenyésztők Napja alkalmából Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével az ágazat jelenlegi helyzetét értékeltük.

– Az állattenyésztők utolsó jó éve 2019 volt. Azóta újabb és újabb nehézségekkel kell megküzdeniük, ami sokukat a végsőkig kimerített. Bátornak kell lennie annak, aki manapság beruházásokba fog, annak ellenére, hogy jelentős támogatás lenne rá. Túl sok a bizonytalansági tényező globális és országos viszonylatban egyaránt. Az állattartó gazdaságok száma mindenhol a világban csökken, nemcsak hazánkban, ez az év a korábbiakhoz képest jobban próbára teszi a gazdákat. Tudok több olyan tejelőmarha- és sertéstartótelepről, amiket az elmúlt hónapokban leállítottak.

Vannak, és sajnos a következő hónapokban is lesznek, akik abbahagyják az állattartást, de szerencsére van még egy olyan kör, akik eltökéltek, és nemcsak a túléléshez szükséges kitartásuk van meg, de az ehhez elengedhetetlen tudás és technológia is.

Soha nem volt nagyobb szükség arra, hogy a gazdák összefogjanak egymással, hogy a kormányunk és a magyar emberek a gazdák mellé álljanak. A globális vagy az uniós szintű megoldások lassúak, és egyelőre váratnak magukra. Helyi szinten kell túlélni és megtalálni az ehhez szükséges módszert. A jól szervezett piacok és termelői közösségek ellenállóbbak, kevésbé sérülékenyek a globális hatásokkal szemben. Magyarország klímájának előrevetített változása az olcsó tömegtermelést egyre nehezebbé teszi, inkább a nagyobb hozzáadott értékű és feldolgozottságú termékek előállításának irányába kell elmozdulni.

Zászlós Tibor a 2021. évi KÁN Egyetemi Napok díjkiosztóján Bisztricz Lajossal és Kassanin Milánnal, a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület ügyvezető elnökéve
Zászlós Tibor a 2021. évi KÁN Egyetemi Napok díjkiosztóján Bisztricz Lajossal és Kassanin Milánnal, a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület ügyvezető elnökéve

Milyen napi gondokkal kell az állattenyésztőknek megküzdeniük?

– Hiába emelkedtek a felvásárlási árak látványosan az elmúlt időszakban, sőt legtöbb esetben rekord szintet értek el, a takarmányok és mostanában az energiahordozók ára olyan drasztikusan nőtt, hogy ez a legtöbb állattartónál lenullázza a jövedelmet. Nem lehet most hosszú távú gáz- vagy áramszerződést kötni, a tervezést ez is jelentősen nehezíti. Az energiatakarékos megoldások és technológiák alkalmazása ugrásszerűen terjed. Energetikusok szerint, ha egy fokkal csökkentem az épületekben a hőmérsékletet, akkor 6 százalékkal kevesebb a gázfelhasználás. Munkaerőből már évek óta hiány van.

Fotó: Bokor Ádám

Tejelőtelepeken az elmúlt 5 évben az ázsiai vendégmunkások alkalmazása mellett ugrásszerűen nőtt a fejőrobotok beállítása, de más ágazatokban is terjednek a kézimunka kiváltását segítő megoldások.

Az aszály hatása igazán majd csak ezután fog érződni, hiszen sokaknál mostanra fogynak el a tavalyi készletek, és dönteni kell róla, milyen állatlétszámmal mennek a télbe. Az elmúlt hetekben érkezett csapadék a legelőknek és a magágynak jót tett, de a tejelőmarha-állományok tömegtakarmány-ellátási gondjait ez már nem enyhíti.

A fogyasztói kereslet alakulása is sokunkat foglalkoztat. Mivel világszintű élelmiszer-ellátási nehézségek tapasztalhatók, egy időre, de az is lehet, hogy végleg véget ért az olcsó élelmiszerek korszaka. Egyfelől ez azt is jelenti, hogy a felvásárlási árak is magas szinten lesznek, de azt nem tudjuk még, hogy mikor és azt sem, hogy milyen szinten fognak stabilizálódni az új árak. Azt sem tudjuk, hogy az emberek milyen mértékben csökkentik majd hús-, tej-, tejtermék- és tojásfogyasztásukat. Az élelmiszerek ára az idén 30 százalékkal nőtt. Lesznek olyan háztartások, ahol az erre fordított kiadások elvihetik a házi kassza akár negyedét is.

Az egyre többször előforduló áruhiány és a drága import felerősíti az önellátás és a helyi ellátási láncok szerepét, ezért ezek megerősítéséhez további forrásokat kell rendelni.

A holnap két legnagyobb kihívása az állattenyészők előtt egyrészt az olyan klímavédő és fenntartható állatitermék-előállítási rendszerek kialakítása, amelyek jövedelmet hoznak a gazdáknak, másrészt az ebbe a keretbe beilleszthető állatvédelmi előírások elfogadása.

A Közös Agrárpolitika változó szabályrendszerében mennyire találhatja meg a magyar állattenyésztő a számítását?

– Amellett, hogy a Zöld Megállapodásnak nevezett javaslatok egy részét irreálisnak és a bevezetésüket túl gyorsnak tartjuk, azt azért fontos tudomásul venni, hogy az lehet sikeres gazda a jövőben, aki tud és képes alkalmazkodni az új KAP rendszeréhez. Eddig kilenc ország (DK, IRL, ESP, FR, LUX, AUS, PL, PT, FIN) stratégiai tervét fogadta el a Bizottság. Reményeink szerint hamarosan a magyar tervet is jóváhagyják Brüsszelben, és év végéig a magyar kormány meg tud egyezni a Bizottsággal, mert ezek tervezhetőbbé fogják tenni a jövőt. Ezektől függetlenül, kevesebb antibiotikum- és gyógyszer-felhasználással, az állatok jóllétére, igényeire jobban összpontosítva kell előállítani a húst, a tejet, a tojást. Ide tartozik az állatszállítások és a vágás körülményeinek javítása is.

Magyar nagyfehér hússertés
Magyar nagyfehér hússertés
Fotó: Csatlós Norbert

Az őshonos fajták fenntartását folytatni kell, és az eddigieknél több figyelmet kell fordítani a veszélyeztetett fajtáink megmentésére, szükség szerint régi/újak felvételére, mint például a magyar nagyfehér hússertés.

A gyepek diverzitásának megőrzését és széndioxid-megkötő képességének növelését lehetővé tevő állattartási rendszereket kell kialakítani, és ehhez kell a szabályozást is igazítani. A Natura 2000 és az AKG gyepekre adott kompenzáció mértékének növelésére van szükség annak érdekében, hogy ne vegyék el a legeltetést folytató gazdák kedvét az állattartástól és ne romoljanak tovább a gyepeink. Októberben zárul az a nagyszabású pilot projektünk, aminek keretében az Agrárminisztérium megbízásából több mint 23 ezer hektár gyepterületen mértük fel a növényi összetételt és határoztuk meg a potenciális termőképességet. Az előzetes eredményekből már látszik a szomorú kép, miszerint az elmúlt évtizedben, a környezetgazdálkodási programok ellenére, sok helyen romlott a gyepek állapota és fajdiverzitása. Ezért is szeretnénk folytatni munkánkat egy 3 éves projekt keretei között, és még nagyobb területen felmérni a gyepek állapotát, amiből majd egy országos gyepkataszteri rendszert lehet kidolgozni.

Válságban kell fejleszteni – mondják a gazdasági szakemberek. Ön szerint a magyar állattenyésztőknek milyen fejlesztéseket kellene mielőbb elvégezniük? Nem vagyunk-e már túl a 24. órán?

– Sokan elbizonytalanodtak idén abban, hogy valóban szükségük van-e arra a beruházásra, amit megpályáztak vagy amit már meg is nyertek, mintegy 10–15 százalékuk fontolgatja annak visszaadását. Az én személyes véleményem, hogy ne tegyék!

Bármennyire is nehezen tervezhető manapság a jövő, a fejlődés, a fejlesztések nem állhatnak le. Sosem késő elkezdeni a legújabb technológiák alkalmazását, de aki hamarabb fog neki és aki folyamatosan fejleszt, az lépéselőnyben van.

Ezért is fontos számunkra, hogy a fejlesztésekhez legyen elegendő forrás, hogy a pályázati rendszer minél egyszerűbb legyen és alkalmazkodjon a megváltozott körülményekhez. A jövőben fontos fejlesztési irány az energiatakarékos, környezetbarát, klímavédő, precíziós termelést lehetővé tevő rendszerek kiépítése.

Ön személyesen mit tart a magyar állattenyésztők legnagyobb erényének, illetve hibájának?

– Legnagyobb erényünk az optimizmussal átitatott konok élni akarásunk és ragaszkodásunk állatainkhoz, a földhöz, a gyökereinkhez, és nem utolsó sorban a jószág, az ember és a környezet hármas harmóniájára törekvésünk. A hibáink éppen ezekből az erényekből következnek: nehezen tudunk feladni valamit. Ez éppúgy igaz a gazdaságátadásra, mint az új módszerek bevezetésére, illetve az egyes tevékenységek közötti váltásra.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/39 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elindult az NLSF Program a fogathajtó szakágban

A Magyar Lovassport Szövetség előterjesztésére Magyarország kormá­nyá­nak támogatásával 2022-ben elindult a Nemzeti Lovassport és Sport­lótenyésztési Program. Az elsődleges elképzelések szerint csak a három olimpiai szakágat érintette volna, de az eredményességeket figyelembe véve a lovastorna és a fogathajtó szakágak is részeseivé váltak a programnak.

Talajaink védelme a tudomány erejével

A Magyar Talajtani Társaság és az Agrárminisztérium együttműködésének köszönhetően a tárca épületében került kiállításra az év talaja, a herceghalmi mészlepedékes csernozjom szelvénye.

Madárritkaság a debreceni állatkertben

Madagaszkári récepárral gyarapodott a debreceni állatkert: a veszélyeztetett állatok a zürichi állatkertből az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) keretében érkeztek a Nagyerdőbe - közölte az állatkert igazgatója az MTI-vel.

Rejtélyes okból pusztulnak a kaszpi fókák

Több ezer kaszpi fóka tetemét sodorta partra a víz a Kaszpi-tenger oroszországi szakaszán - közölték az orosz hatóságok vasárnap.

Idén is előre bejelenthetik az anyatehéntartás-támogatást igénybe vevők a szaporítási eseményeket

A hatályos jogszabályban foglaltak szerint – a korábbi évekhez hasonlóan – továbbra is azok a szarvasmarhatartók jogosultak az anyatehéntartás-támogatás igénybevételére, akik határidőn belül eleget tesznek az adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Ehhez nyújt segítséget a Nébih fejlesztése, amely 2022. december 1-jétől előremenően is lehetővé teszi az év végéig esedékes online és papíralapú adatszolgáltatást.

Téli szállásukon pihennek a hortobágyi puszta legelő állatai

Már a téli szállásukon pihennek a hortobágyi puszta legelő állatai: november utolsó napjaiban a magyar szürke szarvasmarha gulyák is a téli szálláshelyükre érkeztek - közölte Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. hétfőn az MTI-vel.

Vádat emeltek a jeladós keselyű kilövésének ügyében

Nagy sajtóvisszhangot kapott annak idején, amikor tavaly tavasszal hazánkban egy jeladóval ellátott barátkeselyű eltűnt. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) keresőkutyás felderítését követően a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság feljelentést tett a Kisvárdai Rendőrkapitányságon, ahol az elsődleges helyszíni intézkedéseket megtették az ügyben.

A KAP II. pillére szerinti vidéki együttműködések különböző formái

Az együttműködések támogatásának egyik általános célja az agrárium és a helyi közösségek tagjainak ösztönzése a közös cselekvésre és közös projektek megvalósítására. Tekintettel a magyar mezőgazdaság strukturális helyzetére, valamint a közeli és a távolabbi jövőben formálódó kihívásokra, a fenntartható mezőgazdaság megvalósulásában a gazdálkodói együttműködéseknek kiemelkedően fontos szerepe van.

A méhészeti ágazat változásai

A magyar agrárium egyik nemzetközi jelentőségű, kiváló termékeket előállító, nagy szaktudást és sok élőmunkát igénylő ágazata a méhészet. Az elmúlt évtizedben számos intézkedés segítette a méhészetet, amivel a magyar méhészek versenyképessége erősödhetett.

Közvetlen támogatások az agráriumban 2023 után

A kétéves átmeneti időszakot követően, 2023. január 1-jén működésbe lép a Közös Agrárpolitika (KAP) új szabályrendszere. Fontosnak tartjuk, hogy a lehető legkorábban megkezdődjön az agrárpolitika kedvezményezettjeinek minél szélesebb körű tájékoztatása arról, hogy az eddig ismert agrártámogatásokat ezentúl milyen jogcímeken keresztül érhetik el, és hogy ahhoz milyen feltételeket kell teljesíteniük.