Back to top

Feléledhet a háztáji sertéstartás?

2001-ben az ország vágósertés-termelésének közel 60 százalékát a kisüzemek, a háztáji és kisegítő gazdaságok állították elő. Tevékenységükre annak ellenére szükség volt, hogy termelésük szintje és az előállított sertések minősége rendkívüli módon ingadozott, ami nem mellesleg zavarta a piaci egyensúlyt.

Szomorú igazság, de már ekkor látszott, hogy EU-szintű és -mértékű termelés csak akkor képzelhető el, ha a minimum félmillió kisgazdaság 99 százaléka beszünteti a termelést.

A2005. december 1-jei adatok szerint az ország sertésállományának 60 százalékát a gazdasági szervezetek, 40 százalékát az egyéni gazdálkodók tartották. 2004-ben ez arány 58 és 42, két évvel azelőtt 54 és 46 százalék volt.* A ’90-es évek elején a még meghatározó háztáji sertéstartás folyamatosan háttérbe szorult, egyre kevesebb sertést tartottak az egyéni gazdálkodók.

A visszaesés elsőszámú oka a hektikusan változó sertéspiac volt.

Az egyéni gazdálkodók anyagilag nem tudtak alkalmazkodni a folyamatos átvételiár-csökkenéshez. A takarmányárak egyre emelkedtek, mígnem elérték azt a szintet, hogy a háztájiban már nem érte meg eladásra sertéshúst termelni. A kegyelemdöfést a nagyüzemek adták, mivel azok tudták teljesíteni a vágóhidak igényét, vagyis egyszerre nagy mennyiségű, egyöntetű vágósertést bocsátanak rendelkezésre. A háztájinak csupán az lett volna az esélye, ha többen összeállnak, és azonos fajtájú hízóból egyszerre legalább egy kamionnyi vágósertést produkálnak.

Fortepan/Bojár Sándor, 1974
Fortepan/Bojár Sándor, 1974

Az is igaz, hogy a mai falusi fiatalok már nem szívesen foglalkoznak állattartással. Sokkal egyszerűbb sertéshúst vásárolni az élelmiszer-áruházakban. Sokan nem tudnak róla, de azért – ha kismértékben is – ma is létezik háztáji sertéstartás.

Bizonyítja ezt, hogy két olyan Facebook-csoport is van, melynek tagjai háztáji sertéstartással és az onnan származó állatok értékesítésével foglalkoznak.

Ilyen a „Csak a sertéstartás, tenyésztés” 8,1 ezer taggal és a „Disznók, sertések, malacok, röfik” 24,6 ezer taggal. Ezek a sertéstartók adnak-vesznek, de megnyilvánulásaikból kitetszik, hogy többségük nem nagyon ért a disznóhoz. Hiányzik a szervezettség, a segítőkészség. Erre lenne hivatott a MAGOSZ, mely „egyéb fő célként” a családi gazdaságok támogatását határozta meg.

Sokat tesz a háztáji gazdaságok érdekében a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete. A mangalica fajtát a háztáji tartásra teremtették, egyre többen vállalkoznak is erre. A fajta termékei iránt nő a kereslet, úgy idehaza, mint a világban. Az évtizedek óta uralkodó „zsírellenesség” nem ked­vezett a fajtának, de mára alaposan változott az irány, miszerint a zsír – mértékkel fogyasztva – akár egészséges is lehet. Életta­ni­lag kedvező zsírsavösszetételén túl, a man­galicahús élvezeti értéke minden más fajtáét felülmúlja.

Sok helyen tartanak disznót a háztájiban azért, hogy levágják, és helyben, illetve a környező településeken értékesítsék.

Ez a hús – már csak frissessége miatt is kelendő – össze sem lehet hasonlítani a nagy élelmiszer-áruházláncokban árusítottakkal. A rendszerváltozás után még sok úgynevezett vágópont működött az országban, de azután – állítólag egy fordítási hiba miatt – az EU idevonatkozó rendelete szerint többet be kellett zárni. Ezeket újra lehetne indítani, ezáltal több kistermelő összefogásával folyamatosan friss húst kínálhatnának.

Illusztráció
Illusztráció

A régmúltban szép és hatékony formája volt a kisebb gazdaságok összefogásának a Hangya Szövetkezet (Országos Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet). Ez a múlt század első felében virágzott, és nagyon népszerű volt. Mintegy utódként ma is létezik hasonló „Hangya Integrációs Szövetkezet” néven, de ennek működéséről nem nagyon hallani.

Számtalan külföldi példa is van a kistermelők helyi összefogására és termékeik közös értékesítésére.

A legtöbb ilyen a szomszédos Ausztriában működik, de Svájcban és Franciaországban sem idegen az ilyesmi. Az egyik jó barátomnak van egy néhányszáz kocás sertéstelepe. A válság miatt már éppen be akarta zárni telepét, amikor nagyszerű ötlete támadt: létesített egy kis vágóhidat, és hízósertéseit nem a megszokott 100-110 kg-ra hizlalta, hanem 130-ra, így ezek húsa sokkal érettebb, tehát élvezhetőbb. A saját vágóhídon levágott állatok húsát kb. 60 km-es körzetben értékesíti. Éttermek, hentesboltok versenyeznek ezért az áruért, úgyhogy szinte nem győzi kielégíteni az igényeket. Sok minden szól tehát a háztáji sertéstartás mellett, de mint minden más, ez is csak akkor lehet eredményes, ha profi módon csinálják. Sokat segíthetne ebben az MSTSZ és a már előbb emlegetett MAGOSZ is.

Wekerle László

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2022/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Madárritkaság a debreceni állatkertben

Madagaszkári récepárral gyarapodott a debreceni állatkert: a veszélyeztetett állatok a zürichi állatkertből az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) keretében érkeztek a Nagyerdőbe - közölte az állatkert igazgatója az MTI-vel.

Idén is előre bejelenthetik az anyatehéntartás-támogatást igénybe vevők a szaporítási eseményeket

A hatályos jogszabályban foglaltak szerint – a korábbi évekhez hasonlóan – továbbra is azok a szarvasmarhatartók jogosultak az anyatehéntartás-támogatás igénybevételére, akik határidőn belül eleget tesznek az adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Ehhez nyújt segítséget a Nébih fejlesztése, amely 2022. december 1-jétől előremenően is lehetővé teszi az év végéig esedékes online és papíralapú adatszolgáltatást.

Téli szállásukon pihennek a hortobágyi puszta legelő állatai

Már a téli szállásukon pihennek a hortobágyi puszta legelő állatai: november utolsó napjaiban a magyar szürke szarvasmarha gulyák is a téli szálláshelyükre érkeztek - közölte Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. hétfőn az MTI-vel.

Közvetlen támogatások az agráriumban 2023 után

A kétéves átmeneti időszakot követően, 2023. január 1-jén működésbe lép a Közös Agrárpolitika (KAP) új szabályrendszere. Fontosnak tartjuk, hogy a lehető legkorábban megkezdődjön az agrárpolitika kedvezményezettjeinek minél szélesebb körű tájékoztatása arról, hogy az eddig ismert agrártámogatásokat ezentúl milyen jogcímeken keresztül érhetik el, és hogy ahhoz milyen feltételeket kell teljesíteniük.

Kutyakiképzés, szolgálatikutya-tartás és állatvédelem

500 millió forintos keretből 187 kifejezetten az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetet támogatott a kormány – jelentette be Ovádi Péter az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos az Állatorvostudományi Egyetemen rendezett „kutyás napon”.

Házak szigetelése gyékénnyel, hínárral…

A phys.org több cikkben is foglalkozott az épületszigetelések újszerű, környezetverát lehetőségeivel. Az energia egyre drágább, így az energiapazarló épületek szigetelése igen sürgetővé vált, amit természetes anyagokkal is meg lehet oldani.

Piráját találtak a Sebes-Körösben

Elpusztult vöröshasú piráját (Pygocentrus nattereri) találtak Nagyváradon a Sebes-Körösben - közölte a múlt hét végén az Ebihoreanul.ro bihari hírportál.

Rendkívüli kutatások a mohácsi csata tömegsírjai területén a természetvédelem égisze alatt

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának területén rendkívüli kutatások fejeződtek be a közelmúltban, amelyeknek bemutatása kiemelt célunk – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Mohács500 konferencián, előző hétvégén, Pécsen.

Drágán adom a tojást

A fogyasztónak az az érdeke, hogy minőségi élelmiszert vehessen, a gazdálkodónak, hogy megéljen. A fogyasztó nem buta, csak tájékozatlan. Ezzel van dolga a kis, közepes, nagy, háztáji, mindenféle gazdáknak. Tájékoztatni kell a fogyasztót, megmutatni, mennyi munka van a gazdaságainkban, és mennyi érték!

Méhészét: kapcsolat a Nosema ceranae és a csendes anyaváltás között?

Tekintettel arra, hogy a Nosema ceranae okozta fertőzés a dolgozóméhek egészségére halálos következményekkel is járhat, így hatással lehet az anya egészségére is. Egy kísérlet kimutatta, hogy a kórokozó az anya fiziológiai változásaira van hatással. Milyen kapcsolatban van ez a jelenség a csendes anyaváltással?