Back to top

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

Milyen volt az idei dinnyeszezon? | Roszik Tamás dinnyetermesztő és Sándor László, BASF | MMG-Direkt

 

Az idei dinnyehelyzeten túl a termelési fortélyokról, valamint a fogyasztói tudatosságról is szó esett az MMG Direkt legutóbbi műsorában, ahol Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője Sándor Lászlóval, a BASF kereskedelmi specialistájával és Roszik Tamás dinnyetermelővel beszélgetett.

Fotó: MTI - Rosta Tibor

A dinnyefélék a levegős, laza szerkezetű talajt kedvelik, megfelelő vízellátottság mellett.

Tápanyag-ellátottság kapcsán szerves trágyával, komposzttal próbálják a gazdák biztosítani a szükséges tápelemeket, azonban a nagyobb termelők csöpögtető csöveken keresztül pozícionáltan juttatják a talajba a tápanyagot. A leglényegesebb azonban a megfelelő fényviszonyok és hőmérséklet: a 35 Celsius-fokot a dinnye még elviseli, az afölött értékek viszont nem optimálisak a számára. Az idei hőség sok esetben a növény minőségromlását eredményezte, hőstresszt szenvedett, ami energiát vont el növekedésétől.

A dinnyetermelés szakaszosan történik, vagyis a termelők két-háromhetes csúsztatással ültetik a növényeket, hogy a dinnyeszezon során szinte végig biztosítva legyen a friss termés. Amikor bekötött a dinnye, onnantól fogva tenyészidőtől függően 35-40 napra már szedhető. (A korai szüretelésű dinnyék beltartalmi tulajdonságai gyengébbek, ezért a fogyasztóknak érdemesebb a későbbi szüretelést megvárni. Szerk.)

Az áruházláncok polcain dinnye hivatalosan 5-6 napig tárolható, de vannak olyan fajták, amiket olyan érettségi fokban szedtek le, hogy mire Nyugat-Európa egyik országából Magyarországra ér, utána még bőven tovább szállítható más országba is.

A hazai piacokon más a helyzet, az aznapi áru legrosszabb esetben előző nap lett leszedve, ami természetesen számottevően befolyásolja a dinnye frissességét, beltartalmi értékeit. De sajnos ez a tendencia évről évre hanyatlik, egyre kevesebb friss áru jelenik meg a hazai piacokon – adta tudomásul Roszik Tamás.

Idén mintegy 4000 hektáron termesztettek dinnyét. Eloszlása szerint 3600 hektáron görögdinnyét, a fennmaradó területeken sárgadinnyét – ez a tavalyi évhez képest megközelítőleg 15 százalékos visszaesést jelent. A termőterület 90 százalékán gömbölyű, klasszikus dinnyét termesztettek, de egyre elterjedtebb a magszegény vagy mag nélküli dinnye is, ami évről évre keresettebb a fogyasztók körében.

– Európában először a spanyolok kezdték el ezt a fajtát termeszteni, majd Nyugat-Európába exportálták.

Mikor Magyarországra is bejutott a magnélküli változat, a fogyasztók eleinte azt hitték, nincs benne egyetlen szem mag vagy magkezdemény sem. Pedig a szabvány szerint a fajtában akár 8-10 db keménymag is lehet több kisebb léhamag mellett

– hívta fel a figyelmet Sándor László.

A sárgadinnye termesztése és értékesítése is csoportokra osztható. Megkülönböztetünk gália és kantalup típusú sárgadinnyéket, itthon az utóbbi az elterjedtebb. Termesztése általában fóliaházban kezdődik – vannak termelők, akik felfűtik a házat (ez főleg az extra korai fajtákat termesztő termelőknél bevett), de ez a módszer az energiaár-robbanás miatt jövőre várhatóan megszűnik –, majd szabadföldön folytatódik tovább nevelésük, ahol síkfóliás termesztéstechnológiával teremtenek minél jobb terméspotenciált elérő körülményeket. Végül a termelők szüretelés előtt fátyolfóliával takarják le a növényeket, még a legmelegebb időszakban is.

– A sárgadinnye-termesztőknek kihívásokkal teli volt az idei szezon, ugyanis attól függetlenül, hogy a dinnye eredendően egy mediterrán növény, az idei hőség már a dinnyének is sok volt. Ettől függetlenül szerencsére jó évet zárhattunk, még az előző évek mérlegéhez képest is

– mondta Roszik Tamás.

Mindehhez persze szükséges a fogyasztói tudatosság is, hogy magyar terméket, hazai dinnyét keressenek a vásárlók. Ehhez megfelelő információt ad a dinnyén feltüntetett címke, amelyen megtalálható a termelő, a termelés helyszíne, a szedés dátuma, valamint a fajta típusa is. Együnk magyar dinnyét!

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fenntarthatóság az almatermesztésben

Hetven országból érkezett tizenhatezer látogatóval zárta háromnapos rendezvénysorozatát a 12. Interpoma kiállítás Bolzanóban. Négy év kihagyás után került sor a nemzetközi találkozóra, és rekordot döntött a külföldi érdeklődés.

Talajorvos­lás a nedvességmegőrzés jegyében

A Kukoricakör szakmai napot szervezett a vízmegőrzésről és a vízmegtartó gazdálkodásról. Zsembeli József, a MATE Karcagi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, intézetigazgató előadásában hangsúlyozta, hogy a hatékony gazdálkodáshoz elengedhetetlen a talaj kémiai, fizikai és biológiai állapotának az ismerete.

A vörösbor már nem kedvencük a franciáknak - egyre kevesebbet isznak belőle

A bor a francia kulturális örökség egyik alappillére. Viszont a trendek változnak, most Franciaországban sokkal kevesebb bort isznak, mint egy évtizeddel ezelőtt. A gallok egyik szimbóluma, a vörösbor, de ez iránt csökkent az érdeklődés a legnagyobb mértékben.

Dr. Birkás Márta a talajokról

A Talaj Világnapja apropóján Dr. Birkás Márta professzort arról kérdeztük, hogy mit jelent számára a talaj. Mi a tapasztalata az idei kihívások tükrében, változott-e és ha igen, akkor milyen formában a gazdálkodók hozzáállása a talajokhoz? Valamint, hogy a földműveléshez használt gépek az új kihívásoknak megfelelőek-e, vagy szükség lesz további innovációra a gyártók részéről ezen a területen?

A fügekaktusz minden porcikáját hasznosítják Szicíliában

A fügekaktusz termése ehető, és nemcsak eredeti termőhelyén, Mexikóban és Dél-Amerikában fogyasztják, hanem szerte a világon. Szicíliában is régóta termesztik, és a jó minőség, nagy méret érdekében speciális termesztéstechnológiát fejlesztettek ki. A térségben hagyományosan likőrt, lekvárt és fügesajtot is készítenek belőle, az utóbbi időben pedig aszalványt is.

A műtrágyák megváltoztatják a poszméhek virágérzetét

A műtrágyák korlátozzák a beporzást, mert időlegesen megváltoztatják a poszméhek virágérzetét. A beporzók ritkábban szállnak le a műtrágyával, vagy növényvédő szerekkel nemrégiben permetezett virágokon, mivel képesek észlelni a virág körüli elektromos tér változásait - állapították meg a kutatók.

A lezárások miatt nem jön a kínai fokhagyma

Több mint tíz évig töretlenül nőtt a Kínából exportált fokhagyma mennyisége, a csúcsot a pandémia első évében érte el. Azóta azonban a folyamatos lezárások miatt mindig van valami gond a szállítással; pedig a minőség most jobb, mint szokott.

Kovamoszatoktól tanulnak a napelem gyártók

A kovamoszat üvegszerű héja segít a fény energiává alakításában gyenge megvilágítású körülmények között, írja a sciencedaily.com. A módszert jól felhasználhatják a napelem gyártók is, bár valószínűleg hazánkat ez a fejlesztés kevéssé érinti, jelenleg…

Okos megoldások az európai erdőkért

A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.

Növénynemesítők találkozója

Emléknappal ünnepelte meg a Növénynemesítők Egyesülete azt a korszakos jelentőségű, első magyar növénynemesítési könyvet, amelyet éppen 200 évvel ezelőtt adtak ki. A jeles alkalmat konferenciával is egybekötötték, ahol a magyar növénynemesítés kiváló professzorai ismertették az szántóföldi és kertészeti növénynemesítés kutatás-fejlesztésének és oktatásának helyzetét és kihívásait.