Back to top

Erdőgazdálkodás a Kelet-Nyírségben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben, az ország egyik legnagyobb homokvidékén gazdálkodik a NYÍRERDŐ Zrt. Nyírbátori Erdészete. A térségben meghatározó fafaj a Nyírség aranyaként számon tartott akác, ami az erdészet tevékenységében, eredményességében is kiemelt szerepet játszik. A homoki területekre jellemző természeti értékeken kívül számtalan kulturális érdekesség várja a környékre látogatókat.

A Nyírbátori Erdészet 6270 hektár állami tulajdonú erdőterületen gazdálkodik: Nyírbátor 50 kilométeres körzetében, 19 községhatár közigazgatási területén, hét erdészkerületre tagolva. A működési terület Magyarország második legnagyobb homokvidékén helyezkedik el. A folyami hordalékból keletkezett vidék változatos geológiai képződményekkel rendelkezik.

Északi oldalán száraz térszíni lösz húzódik (túlnyomó részén homokos lösz), illetve a Nyírség legelterjedtebb képződménye, futóhomok található, északkeleti részén pedig barnaföld fordul elő három területen.

Hajdú Lajos húsz éve irányítja az erdészetet
Hajdú Lajos húsz éve irányítja az erdészetet
Legmagasabb pontja a 186 méter magas Hoportyó, ami Nyírbogát határában található. „Ez az ország egyik legszárazabb területe, éves átlagban mindössze 500-600 milliméter csapadék hullik, és annak eloszlása is kedvezőtlen a növényzet számára” – mutatta be az adottságokat Hajdú Lajos erdészeti igazgató, aki húsz éve irányítja a Nyírbátori Erdészetet.

Errefelé az elmúlt századokban csökkent az erdők területe, és azok is szétszórtan helyezkedtek el. Az 1923-as alföldfásítási törvény hatására egyre nagyobb teret nyert az akác. A kocsányos tölgy elegyes állományaiban magas kőrissel, hegyi, korai és ezüst juharokkal, vénic és mezei szilekkel, ezüst-, kis- és nagylevelű hársakkal, gyertyánnal, cserrel találkozhatunk. Önálló erdőállományokban kis területen előfordul a szürkenyár, vizes élőhelyeken pedig az éger és a fűz.

Az erdőállományok felét adó akácra kiemelt figyelmet fordít az erdészet. A természetes és mesterséges erdősítések intenzív fiatalkori ápolásával, nevelésével teremti meg az értékes erdőállományok kialakulásának feltételeit. A fakitermeléseikből származó alapanyagra épül az erdészet fagyártmány termelése.

„Európa számos országába eljutnak a hungarikumok közé sorolt akácból készült termékeink. Az üzemünk elsősorban a hengeresfa-választékok megmunkálásával foglalkozik: cölöpfák, hengeres oszlopok, karók és szíjácsmart-csiszolt oszlopok készülnek itt. A környező fafeldolgozó üzemeket nagy mennyiségű nyár- és fenyőalapanyaggal, a környező települések lakosságát pedig tűzifával látjuk el, ezek mellett a szőlészeti termékeink is keresettek a térségben”

– ismertette Hajdú Lajos.

2013-ban épült a Nyírbátori Erdészet épülete
2013-ban épült a Nyírbátori Erdészet épülete

Kiváló mézelő az akác
Kiváló mézelő az akác
Aranyat érő akác

Kiemelkedő szerepet játszik a NYÍRERDŐ Zrt. életében az akác, a belőle termelt erdei választékok és fafeldolgozási termékek jelentik a társaság eredményességének alapját. Nem túlzás azt állítani, hogy ez a fafaj az ember szolgálatára teremtődött.

Életében mézet termel, holtában pedig meleget ad. Az akác tűzifaként rendkívül keresett, az összes fafaj közül ennek a legalacsonyabb a nedvességtartalma.

Az akácfa és a magyar akácméz 2014 óta hungarikum. Ez a megkülönböztetés olyan kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével hazánk egyik csúcsteljesítménye.

Az akáctermékekből külföldre is szállítanak
Az akáctermékekből külföldre is szállítanak
Az erdészethez tartozó több mint 900 hektár Natura 2000 területen az erdőterületek aránya meghaladja a 70 százalékot. A kocsányos tölgy mellett külön megemlítendő a magas kőris, ami nemcsak a tölgyesek elegy fafajaként, hanem főfafajként is jelen van. A kemény lombos fafajok közül mocsár tölgy, cser, gyertyán, hegyi juhar, vénic szil, fekete dió, juharlevelű platán él a vidéken, a lágy lombos fafajokból pedig mézgás éger, fehér fűz, ezüst hárs és bibircses nyír példányait láthatjuk. Kis területen találkozhatunk az égeres, a hazai nyáras, a fűzes, a gyertyános-tölgyes, a hársas és a gyertyános faállománytípusokkal, illetve mintegy 80 hektárt foglalnak el a kiemelt közösségi jelentőségű euroszibériai erdőssztyepp-tölgyesek.

Az egykori ősi homoki tölgyesek egyik legszebb maradványa a Bodvaj erdő, aminek természetvédelmi értékeinek megőrzése az erdészet kiemelt feladata.

Nagy őzállományt tart el a terület
Nagy őzállományt tart el a terület

Talán a természetközeli erdőgazdálkodásnak is köszönhető, hogy néhány éve ismét megjelent a fokozottan védett rétisas, illetve fekete gólya is költ ebben az erdőben. Az erdőfelújításokat kis területre korlátozva, mesterséges módon, természetközeli technológiákkal végzi az erdészet, ennek is köszönhető, hogy gyöngyvirág, salamonpecsét, ligeti perje, erdei szálkaperje, illetve erdei gyöngyköles is fellelhető.

A térség egyik növénykülönlegessége a salamonpecsét
A térség egyik növénykülönlegessége a salamonpecsét
A terület vadeltartó képessége – elsősorban a magas erdősültségnek köszönhetően – jónak mondható. Az őz- és a vaddisznóállomány nagy létszámú, de az utóbbi években a muflon és a gím populációja is folyamatos növekszik. A terület rovarvilága gazdag, nem ritka a díszes tarkalepke, a nagy szarvasbogár, az orrszarvúbogár, a nagy tűzlepke. A kétéltűek jellegzetes helyi faja a vöröshasú unka, a hüllők közül pedig mocsári teknősök élnek a területen.

A környéken levő természeti értékeket bárkinek alkalma nyílik megismerni, ugyanis ezen a területen átvezet az Alföldi Kéktúra útvonala, illetve a Máriához kötődő szent helyeket az európai zarándokvérkeringésbe bekapcsoló Mária út is.

Kihagyhatatlan célpont a 12 ezer lakosú Nyírbátor. A fellelhető írott forrásokban először a 13. században említették. Történelmét meghatározták az egymást váltó fejedelmek és főurak: Báthoriak, Bethlenek, Rákócziak és Károlyiak. A település két középkori templomát a 15. század második felében Báthori István erdélyi vajda emeltette. A mai római katolikus minorita templomot a nép, a református kegyhelyet pedig a családja számára építtette.

Várostörténeti sétány

Először 1549-ben tesznek említést a várkastélyról
Először 1549-ben tesznek említést a várkastélyról
Nyírbátor az 1872. évi közigazgatási átszervezéskor elveszítette városi rangját, amit 1973-ban kapott vissza. A településen 2011-ben adták át azt a 450 méter hosszú várostörténeti sétányt, amely összeköti a református és a minorita templomot. A sétány szoborcsoportjain keresztül életre kel a múlt, a látogató betekintést nyerhet Nyírbátor történelmébe.

Az alkotások megtekintésével időutazásban lehet részünk: megismerhetjük a nyírbátori sárkánykultusz gyökereit, a Szentvér utca legendáját és a Báthoriak történetét.

A református templom építése 1484-től 1511-ig tartott. Az épület egyetlen hatalmas teremből áll, melynek délnyugati sarkához kisméretű, négyszögletes alaprajzú lépcsőtorony kapcsolódik. Az ablakokat a nap felé helyezte el János szerzetes-építész: az első, délkeleti ablaknál kel fel a Nap, és az utolsó, nyugati ablaknál nyugszik. A templom elválaszthatatlan része a mellette álló, 1640-ben erdélyi mintára készült fa harangtorony. A tölgyfa gerendákból ácsolt, csaknem harminc méter magas torony Magyarország legrégebbi és legnagyobb fa haranglába.

A 16. században Nyírbátor kiemelkedő szerepet játszott a magyar történelemben. I. Ferdinánd és Izabella megbízottjai a Báthori-család udvarházában kötöttek egyezményt 1549-ben Erdély magyar királysághoz való visszacsatolásáról.

A vaddisznó is megél a vidéken
A vaddisznó is megél a vidéken

Írásos emlékekben először 1433-ban említik Báthori nemesi telkeit, mégpedig a Krisztus teste nevű kápolna közelében, vagyis pontosan azon a környéken, ahol később az ásatások feltárták az 1500 körül újjáépített várkastély maradványait.

A két épület elhelyezkedése eleget tesz annak a korabeli nézetnek, miszerint a templom közelében kell lennie az udvarháznak. István vajda ezt bővíttette ki (esetleg jelentősebb mértékben átépíttette) a 15. század végén. A várkastélyt 2006-ban újították fel, az épületben állandó kiállítás kapott helyet. A Báthori-család korát és legendáit 45 viaszfigura eleveníti meg. Az élethű szobrok szemléletesen tárják fel a kenyérmezei csatát, a Báthori-egyezményt vagy Báthori Erzsébet legendáját. Magyarország egyik legjelentősebb késő gótikus épülete, melyet 1985-ben műemlékké nyilvánítottak.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Madárritkaság a debreceni állatkertben

Madagaszkári récepárral gyarapodott a debreceni állatkert: a veszélyeztetett állatok a zürichi állatkertből az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) keretében érkeztek a Nagyerdőbe - közölte az állatkert igazgatója az MTI-vel.

Rejtélyes okból pusztulnak a kaszpi fókák

Több ezer kaszpi fóka tetemét sodorta partra a víz a Kaszpi-tenger oroszországi szakaszán - közölték az orosz hatóságok vasárnap.

Téli szállásukon pihennek a hortobágyi puszta legelő állatai

Már a téli szállásukon pihennek a hortobágyi puszta legelő állatai: november utolsó napjaiban a magyar szürke szarvasmarha gulyák is a téli szálláshelyükre érkeztek - közölte Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. hétfőn az MTI-vel.

Vádat emeltek a jeladós keselyű kilövésének ügyében

Nagy sajtóvisszhangot kapott annak idején, amikor tavaly tavasszal hazánkban egy jeladóval ellátott barátkeselyű eltűnt. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) keresőkutyás felderítését követően a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság feljelentést tett a Kisvárdai Rendőrkapitányságon, ahol az elsődleges helyszíni intézkedéseket megtették az ügyben.

Házak szigetelése gyékénnyel, hínárral…

A phys.org több cikkben is foglalkozott az épületszigetelések újszerű, környezetverát lehetőségeivel. Az energia egyre drágább, így az energiapazarló épületek szigetelése igen sürgetővé vált, amit természetes anyagokkal is meg lehet oldani.

Piráját találtak a Sebes-Körösben

Elpusztult vöröshasú piráját (Pygocentrus nattereri) találtak Nagyváradon a Sebes-Körösben - közölte a múlt hét végén az Ebihoreanul.ro bihari hírportál.

Folyamatos a tűzifa szállítás a Szociális Tüzelőanyag Program keretében

Az energiaválság miatt idén még nagyobb a jelentősége a szociális tűzifaprogramnak, amely az 5.000 fő alatti településeken élő rászoruló családok részére nyújt segítséget. A program keretében 2374 településen mintegy 180-190 ezer rászoruló család kap a téli tüzelőjéhez segítséget. Ehhez a kormány 5 milliárd forint támogatást biztosít.

Rendkívüli kutatások a mohácsi csata tömegsírjai területén a természetvédelem égisze alatt

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának területén rendkívüli kutatások fejeződtek be a közelmúltban, amelyeknek bemutatása kiemelt célunk – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Mohács500 konferencián, előző hétvégén, Pécsen.

A méhészet művészet - „Elmondani a méheknek”

A méhekhez kapcsolódó legkülönösebb hiedelem és szokás az, amit úgy neveznek, hogy „elmondani a méheknek”, s elsősorban szláv, német és angol nyelvterületen maradt fenn. Az előző esszém végén említettem, hogy amikor meghalt egy méhész, a családtagok közül valaki kiment a méhesébe, és „elmondta a méheknek”, hogy gazdájuk eltávozott.

A műtrágyák megváltoztatják a poszméhek virágérzetét

A műtrágyák korlátozzák a beporzást, mert időlegesen megváltoztatják a poszméhek virágérzetét. A beporzók ritkábban szállnak le a műtrágyával, vagy növényvédő szerekkel nemrégiben permetezett virágokon, mivel képesek észlelni a virág körüli elektromos tér változásait - állapították meg a kutatók.