Back to top

Méhlegelők növényei

Az utóbbi években több fontos hazai vadbeporzó faj egyedszáma is csökkent, a táplálkozási lehetőségek beszűkülése, a növénytermesztés szerkezetének átalakulása, élőhelyeik megszűnése a szántóföldek környezetében és az iparszerű gazdálkodási rendszerben alkalmazott gyomirtók és növényvédő szerek hatására.

A mesterséges méhlegelő-keverékek − a méztermelésen kívül − a szántóföldi környezetben történő élőhelyteremtést és a talajvédelmet is szolgálják.

A méhlegelő-keverékek használata azt célozza, hogy a mézelő méhek számára bőséges nektárforrást hozzunk létre, megteremtve ezzel a bőséges mézhozam elérésének alapjait. Ezzel bizonyos tekintetben a vadméhek számára is jobb táplálkozási lehetőséget nyújtunk, ami valamennyire elősegítheti elszaporodásukat.

A vadméhek és a mézelő méhek pollenigénye azonban nagyon különböző, ezért a legtöbb vadméhcsoport számára más pollenforrások kedvezőek, mint a mézelő méheknek.

Fontos tehát kihangsúlyozni, hogy a vadméhek elszaporítására speciális, a mézelő méhek igényeitől jelentősen eltérő növénykeverékek használata lenne szükséges, mivel más hártyásszárnyú rovarfajokról van szó, a táplálkozásuk is más növényfajokon alapul.

Csibehúr
Csibehúr
A méhlegelő-keverékekre jellemző, hogy több együtt kivethető fajból állnak, amelyek lehetnek csak egynyári és csak évelő fajok, de ezek kombinációja is. Méhlegelőnek nevezzük egy terület természetes és telepített vagy vetett, nektárt, virágport, édesharmatot és propoliszt adó növényzetének összességét, amelyek tavasztól őszig, az úgynevezett hordási időszakban virágoznak. Mesterséges méhlegelőnek számít például a mézelő méhek számára gyakran vetett, jó nektár- és pollentermelő mézontófű. A telepített méhlegelő virágzási idő szerint lehet tavaszi (csibehúr, repce, bíborhere, fehér mustár), nyári (bükkönyfélék, facélia, szegletes lednek, somkóró, fehér here, lucerna, vörös here, baltacím, napraforgó, facélia, pohánka) vagy nyár végi (napraforgó, pohánka, szarvaskerep, vöröshere).

Elsőrendű méhlegelő az olyan vidék, ahol kora tavasztól késő őszig mindig találnak a méhek gyűjteni valót, időnként pedig tömeges hordásra is mód nyílik.

Ilyen kevés helyen akad, leginkább csak a Dunántúl és a Felvidék akácosainak közelében. A természetes méhlegelők csökkenése és a kedvezőtlen időjárás miatt lényeges a természetes méhlegelő kiegészítése, a gyűjtési időszak meghosszabbítása a vetett méhlegelők alkalmazásával. Például az akác virágait tönkretehetik a kései fagyok, tökéletes kihasználását pedig gyakran akadályozza a virágzásakor uralkodó szeszélyes, hűvös, esős, vagy túlságosan meleg, száraz tavaszi időjárás.

Méhlegelő-növénymagkeverék
Méhlegelő-növénymagkeverék
A méhlegelőnek nélkülözhetetlen tartozékai a virágport adó növények is. Ilyenek a gazdasági növények közül például a repce, a mustár, a mák, a csillagfürt, a napraforgó, a mézontófű, vagy a tökfélék.

A nektárt a növények nektártermelő mirigyei választják ki, különböző cukrokból, vízből, szerves savakból, esetleg vitaminokból, ásványi elemekből áll.

A nektárokból eddig 36-féle cukrot sikerült kimutatni. A nektár és a méz jellegét a benne előforduló cukrok minősége és aránya határozza meg.

A nektárt termelő növényeket „mézelő” növényeknek is nevezzük. A jó talajállapot, az elegendő csapadék és napsütés, a növény tápanyag- és vízellátottsága biztosítja a bőséges nektárkiválasztást. A méhek a nektárt szipókájukkal szívják fel, amelynek hossza átlagosan 6,5 mm, ami a hosszabb pártacsövű virágok (pl. lóbab) esetében nem teszi lehetővé, vagy megnehezíti a nektárgyűjtést.

A növénykeverék alkalmazásával jól kihasználhatjuk az adott táj ökológiai adottságait, mert az aktuális időjárási viszonyok a keverék valamelyik tagjára nézve többnyire kedvezőek. Az ország egész területén, a legtöbb mezőgazdasági művelésre alkalmas talajon vethetők a méhlegelő-keverékek, jó nektárprodukciót azonban csak a legalább közepes tápanyag-ellátottságú, jobb vízmegtartó képességű talajokon várhatunk. Vetőágyra igényes fajok az apró magvúak (pillangósok, herefélék, mézontófű), valamint igényesebb fajok még a mézelő gyógynövények.

A keverékekben alkalmazott növények közül a baltacim és a fehér somkóró mélyen gyökerezik (2,5-3 m-re jut le a gyökere) és meszes talajokon fejlődik megfelelően.

A mézontófű, az olajretek és a pohánka, a többi faj gyökérzetének fő tömege a talajszelvény 10-80 cm-es rétegében fejlődik ki. A keverékalkotó fajok közül a tarka koronafürt a talajjal szemben különösebben nem igényes. Termesztésére a laza szerkezetű, jó vízáteresztő képességű homokos vályog, vályogtalajok a legalkalmasabbak. Bár kedveli a meszes talajokat, de a lucernát már nem termő 5,0 pH körüli savanyú talajon is megél és jó termést ad. A keverékben gyakran alkalmazunk fűféléket (10%, csenkeszek, réti perje) a gyomok kiszorítására, a talaj gyorsabb takarása és az erózió elleni védelem céljából. Ezen kívül gabonafélét is alkalmazhatunk a bükkönyfélék támasztónövényeként.

Kereskedelmi forgalomban kész méhlegelő-magkeverékek is kaphatók mind a nagygazdák, mind a kiskerti tulajdonosok számára.

Mélyen gyökerezik a fehér somkóró
Mélyen gyökerezik a fehér somkóró
A méhlegelő keverékekben 2-6, de akár 10-féle növényfaj is alkalmazható. Pillangós virágú fajok: fehér somkóró (Melilotus albus), baltacím (Onobrichys viciaefolia), tarka koronafürt (Coronilla varia), szegletes lednek (Lathyrus sativus), fehér csillagfürt (Lupinus albus), bíborhere (Trifolum incarnatum), vörös here (Trifolium pratense), fehér here (Trifoium repens), szarvaskerep (Lotus corniculatus), takarmány bükköny (Vicia sativa). Egyéb szántóföldi növények: közönséges mézontófű (Facelia tanacetifolia), fehér mustár (Sinapis alba), repce (Brassica napus), olajretek (Raphanus sativus var. oleiformis), napraforgó (Heliathus annuus), pohánka vagy hajdina (Fagopyron esculentum), csibehúr (Spergula arvensis). Gyógy- és aromanövények: orvosi zsálya (Salvia officinalis), muskotályzsálya (Salvia sclarea), izsóp (Hyssopus officinalis), kerti borágó (Borago officinalis), édeskömény (Foeniculum vulgare), moldvai sárkányfű (Dracocephalum moldavicum).

A táblázatban példát mutatunk egyéves és évelő fajokat is tartalmazó növénykeverékre, közepes vízellátottság és közepes táperőben lévő talaj esetén.

Rövid életű évelő a muskotályzsálya
Rövid életű évelő a muskotályzsálya
A százalékos arány a monokultúrában használt magmennyiséghez viszonyított arány, vagyis a legtöbb növényfaj esetében a monokultúrában kivetett magmennyiség ötödét alkalmazzuk. Kedvező viszonyok esetén két, szárazabb viszonyok között egy alkalommal kaszáljuk a keveréket. Az évelő fajok kihajtanak a következő évben, az egynyári fajokkal tavasszal kiegészíthető a keverék felülvetéssel vagy magpergés útján is megjelenhetnek, de az nem vezet minden esetben kielégítő talajfedéshez.

Fontos, hogy a növényfajok virágzási ideje kiegészíti egymást, és így a vegetációs időben folyamatos virágzást nyújtanak.

A vetés ideje, mélysége és zárása a növények igénye mellett az adott talaj állapotától és a csapadékviszonyoktól függ. A vetésre leggyakrabban a tavaszi időszak (március második fele — április első harmada) javasolt, valamint elegendő csapadék esetén nyár végén is vethetünk. A keveréket legnagyobb számban apró magvú pillangós növények alkotják, így a talaj-előkészítést is ezekhez kell igazítani. Tavaszi vetés esetén a talajt elegyengetjük és előkészítjük a mag­ágyat.

A talaj aprómorzsás szerkezete a vetés mélységéig kívánatos.

A talajt 10-15 cm mélyen munkáljuk meg kultivátorral, majd hengerezzük. Laza szerkezetű talajon vetés előtt is célszerű a talajt tömöríteni, hengerezni.

Városi méhlegelők

A fővárosban és más városokban is találkozhatunk nagy felületet befedő városi méhlegelő- területekkel az új szemléletű zöldfelület-gazdálkodás keretében. Ezeken a területeteken a növényfajok gyakran az eredeti flóra meghagyásával és kíméletes kaszálásával maradnak fenn, illetve a virágzó kétszikű fajok elszaporodása várható.

A FŐKERT kezelésében és fejlesztésében a fővárosban több helyen is 2-3 ha területű természetes vadvirágos rét, méhlegelő — területeket láthatunk, ahol az intenzíven fenntartott területek évi 5-7 kaszálásával szemben csupán 1-3 kaszálást végeznek, a csapadék mennyiségétől és eloszlásától függően. A kevesebb kaszálás miatt a területen a vadvirágok (pl. zsályák, boglárkák, ibolyák, habszegfűk, lednekek és más pillangósvirágúak, kutyatejek, veronikák) is meg tudnak erősödni, virágoznak, majd elvetik a magjukat. A következő évben a terület növényzetének sokfélesége ugrásszerűen nő, ahogyan a természet visszaveszi a teret a mesterségesen vetett gyepektől. A vadvirágok és a kevésbé bolygatott zöldfelületek élő- és táplálkozóhelyet nyújtanak a rovarvilág (pl. lepkék, méhek, katicák, szöcskék, kabócák) számára, melyek egyúttal az énekesmadaraknak (füzikék, poszáták, cinegék, rigók, csuszkák, pintyek) jelentenek táplálékot. Ezzel a vadvirágos rétek városi kaszálóként mind a növény-, mind az állatvilág változatosságát növelik.

Az apró magvak számára 1-2 cm-es vetésmélység a kedvező. A nagyobb magvú fajokat (mint amilyen a csillagfürt, napraforgó, pohánka, baltacím, olajretek, szegletes lednek) 5-6 cm mélyre célszerű vetni. Ezért ha pontosan akarunk eljárni, akkor két menetben történik a magvetés, először a nagy magvú, majd az apró magvú fajokat vetjük el.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2022/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ki fog sárgarépát tárolni?

Sárgarépa-termesztőknek szerveztek találkozót Zsombón, a Bálint család gazdaságában a Nunhems Hungary Kft., a BASF Hungaria Kft., a Seedplus Kft., a Koppert Hungária Kft., valamint a Carmeuse Hungária Kft. képviselői. A területbejáráson számos kérdés szóba került, a termesztett fajták, technológiai módszerek és termesztést segítő anyagok ismertetése mellett a kereskedelmi helyzetet is elemezték az előadók és a vendégek.

Törökországban is termálvízzel fűtenek

Miközben Európa-szerte sorra leállnak télre a zöldséghajtató üzemek a magas gázárak miatt, egyre több paradicsom érkezik Törökországból, mondta Fatih Kördemirci, a Kurt Group munkatársa.

Zöldfelületek - Egy falatnyi természet

Ahogy a Kertészet és Szőlészet korábbi lapszámában már beszámoltunk róla, a Magyarország Zöld Városa díj első helyezettje 2022-ben a Budapest 13. kerületében megépült Vizafogó Park lett. A tervezés projektvezetőjét, Ripszám Eszter tájépítészt kérdeztük azokról a tervezési szempontokról, melyek segítették őket az ökologikus szemléletű új közterületi park létrejöttében.

Tulipánünnep és ingyen tulipán

A tulipán hazájában külön ünnepnapot szánnak a tavasz egyik legnépszerűbb virágjának. Január harmadik szombatján virágtengerré változik Amszterdam egyik híres, múzeumok ölelésében fekvő tere, hogy örömöt csempésszenek az emberek életébe.

Kárpát-medencei nyári körkép: Gyenge nyári termés, aszály, virágporhiány és nem létező mézpiac

Szlovákiában a hárs virágai megégtek, míg Szerbiában fantasztikus virágzást produkált. A legtöbb országban a napraforgó igencsak megsínylette az aszályt, azonban Romániában nem volt ilyen probléma vele. Horvátországban rejtélyes okokból elmaradt a gesztenyevirágzás, míg Szlovéniában a fenyő és az édesharmat mondott csődöt.

Lengyelországban az ökológiai gazdálkodás területének növelése a cél

Henryk Kowalczyk miniszterelnök-helyettes, mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter tájékoztatása szerint, a minisztérium célja az ökológiai gazdálkodás területének és a bioélelmiszer-termelés volumenének növelése. Mint mondta az értékesítési szintjét is fokozni kell, hogy a fogyasztók könnyen hozzáférhessenek a biotermékekhez. Az EU Green Deal készteti Lengyelországot is ezekre a lépésekre.

GaLaBau 2022

A zöldfelületek és a szabad terek tervezésének, építésének, karbantartásának teljes körét lefedi Európa egyik legrangosabb szakkiállítása, a GaLaBau. A Magyar Kertépítők Országos Szövetsége által, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetével, a Magyar Tájépítészek Szövetségével és a Magyar Faápolók Egyesületével közösen szervezett őszi tanulmányúton részt vevő szakemberek a nürnbergi szakkiállítást is megtekintették.

Változóban a globális tőzeg kereskedelem

A tőzegtermékek - legyen szó kiváló minőségű adalékanyagokat tartalmazó közegekről vagy hobbi célú, otthoni felhasználásra gyártott keverékekről – a fő alapanyag energia- és üzemanyag-igényes kitermelése és gyártása miatt nagyon kitettek az utóbbi hónapok árrobbanásának.

A spenót vesekőképző hatása tejjel kivédhető

A spenót sok gyerek „nemszeretem” növénye, ám rengeteg előnyös tulajdonsága van. Klorofillja ipari és gyógyászati alapanyag. Ami pedig nem előnyös, az is kis trükkel kivédhető… Klorofillja jó antioxidáns, és egy másik hatóanyaga a pihentető alvást segíti.

A méhészet művészete: A varázsló méhész

Nyár közepén a szomszédok nem látnak belőlem mást, csak hogy teli van már a műhelyem mézzel, s én fehér kalapban, fehér ruhában, illatos füstpamacsok között sétálok, nézegetek, rakosgatok a méhesemben.