Az „illatolaj” is illatos, de lehet, hogy szintetikusan előállított vegyületeknek köszönhetően. Jó esetben az üvegre rá van írva, hogy egy természetes növényi illóolaj található benne, vagy csak illatosított olajos valami, de a csomagolásuk nagyon hasonló és a termék megnevezés is csak két betűben tér el, azaz mindig érdemes megnézni az apró betűs részeket is…
Kevés növény termel illóolajat
Az illóolajok ára azért magas, mert viszonylag nagy mennyiségű növényi alapanyagból lehet kinyerni kis mennyiségű olajat és a lepárlás is energiaigényes folyamat. A növények közül mindössze tízből egy tartalmaz illóolajat.
Az illóolajok tömény, lipofil (zsírban oldódó) és általában vízzel nem keveredő (hidrofób) folyadékok, amelyek illékony vegyületeket tartalmaznak.
Az illóolajokat általában desztillációval, vagyis lepárlással (víz-, vízgőz-, vagy gőzlepárlás) állítják elő. Gyakran az oldószerek segítségével nyert kivonatot is illóolajként tüntetik fel, azonban a két módszerrel kapott anyag összetételében nagyfokú eltérések lehetnek. Az oldószeres kinyeréssel elsősorban a finom növényi alkatrészek (pl. virágok) illékony komponenseit vonják ki, amelynek végeredménye a konkrét, illetve annak a tisztított változata, az abszolút tinktúra. Tehát itt oldószerrel történik a kivonás, majd az oldószert elvonják, és így készül a termék.
Ha nyomot hagy még nem biztos hogy hamisított…
…pedig így könnyű dolgunk lenne. Az illóolajok egyik legjellemzőbb tulajdonsága, hogy szobahőmérsékleten is jelentős gyorsasággal elpárolognak, ami után nem hagynak zsíros nyomot, vagy foltot. Más jellegű színes folt azonban maradhat utánuk, mivel az illóolajok egy része színes összetevőket is tartalmaz. Ilyenek például a pacsuli, vagy az orvosi székfű (kamilla) illóolajai. Tehát csak a papírra cseppentett minta elpárolgása után maradó zsíros folt utal idegen anyagok jelenlétére, a visszamaradó szín nem.
A tárolási körülményekre rzékenyek, de kedvező hatásúak
Az illóolajak fényre, hőre, levegőre érzékenyek, mert azok az oxidációt és a gyantásodást elősegítik. Épp ezért legjobb sötétített üvegben, sötét és hűvös helyen tartani, és mindig teli üveggel tárolni (azaz ha az üvegből fogy az illóolaj, akkor áttenni egy kisebb üvegbe, ami tele van. Ennek oka, hogy az olaj feletti kis levegőréteg is a minőségének a romlását okozhatja.). A citromfű illóolaj például levegővel érintkezve rohamos gyorsasággal veszít az antibakteriális hatásából.
Sok illóolaj esetén kutatások bizonyították a vizsgált illóolaj baktériumellenes, gombaellenes, vírusellenes, vagy antioxidáns hatását. Emiatt jó hatásúak légúti megbetegedések esetén inhalálva, de a teafa, vagy a kakukkfű illóolaja kiváló bőrgomba ellen külsőleg ecsetelve.
Az illóolajokat általában a parfümériában, az aromaterápiában, kozmetikai iparban, gyógyszeriparban, valamint ételek ízesítésére, tartósítására használják. Belsőleges használatuk nagy odafigyelést, lehetőleg szakember által kontrollált körülményeket kíván, mert nagyon koncentrált, erős hatást kiváltó anyagok.
Gyógyászati felhasználás során a légtérbe párologtatva, közvetlenül inhalálva, de fürdőolajként, kenőcsökbe, krémekbe, bedörzsölőkbe keverve is alkalmazhatóak.
Megtévesztő hasonló termékek
Az illóolaj hamisítás célja általában a forgalmazó cégek profitjának a növelése. Némely esetben szagos, vagy szagtalan anyagokat használnak az illóolajok hígításra, ez még a jobbik eset ha nem káros emiatt a végeredmény – mondjuk nem is használ. Szagtalan hígító szerként előfordult már az etanol, az ásványi olaj, az izopropil mirisztát, glikolok, ftalátok, vagy repceolaj.
Minél drágább egy növény illóolaja (mert nehezebb kivonni, vagy nagyon kevés van egységnyi növénymennyiségben) annál gyakrabban hamisítják.
