Back to top

Jó irányba haladnak az európai fajvédelmi programok

Nagyon sok vadonélő állatfaj populációja virágzik, hála az Európa szerte futó visszatelepítési- illetve védelmi programoknak egy tanulmány szerint.

A kúpos fóka az Egyesült Királyság partvidékén gyakori
A kúpos fóka az Egyesült Királyság partvidékén gyakori
Fotó: Tóth-Gál Enikő
Szürke farkasok, európai hódok, kúpos fókák, európai bölények – ezek a fajok látványosan megerősödtek mind mennyiségben, mind geológiai elterjedési területüket tekintve - írja a BBC.

A Rewilding Europe természetvédelmi csoport által megrendelt tanulmány 50 fajt vizsgált meg.

A munkában részt vett az Londoni Zoológiai Társaság (ZSL), a BirdLife International (nemzetközi madárvédelmi civil szervezet) és az Európai Madárszámlálási Tanács (EBCC).

A 2022-es jelentés az európai vadvilág visszatérésről (European Wildlife Comeback Report) olyan korábbi kutatásokra épül, melyeket 2013-ban végeztek. Főleg olyan fajokra koncentrálnak, melyek az elmúlt 40-50 évben regenerálódtak.

„Ez a jelentés nem csak arra világít rá, hogy melyik európai vadállat fajok térnek vissza, hanem arra is, mi áll a sikerességük mögött” – mondta a Rewilding Europe nonprofit szervezet ügyvezető igazgatója.

„A sikertörténetekből tanulva maximalizálhatjuk a vadállatok visszatérését mindenütt. A jelentés azt is megmutatja, hogy több területen is keményen kell dolgozni ahhoz, hogy ez a visszatérés folyamatos legyen, és még több faj profitálhasson belőle.”

A farkasok populációja 1800 százalékkal nőtt az elmúlt évtizedekben
A farkasok populációja 1800 százalékkal nőtt az elmúlt évtizedekben

A szürke farkasok az egyik legnagyobb sikertörténet a jelentés szerint.

Európa szinte minden szegletében előfordultak a 18. század vége előtt, amikor is drasztikusan visszaesett a számuk, miközben az emberi népesség nőtt. Mostanra Európa számos régiójában újra megjelentek, számuk pedig 1800 százalékkal nőtt 1965 és 2016 között. Néhány skandináv országban már engedélyezték is farkasok gyérítését a haszonállatok védelme érdekében.

A madárfajok közül az apácalúd, a fakókeselyű, a nagy kócsag és a borzas gödény populációi szintén növekedést mutatnak. A Rewilding Europe szerint ezek mögött olyan jogi szabályozások állnak, melyek az EU madár és élőhelyvédelmi irányelvein keresztül születtek, és megváltoztatták az politikát és a területhasználatot.

A gyűrűsfókák a jégen hozzák világra utódaikat
A gyűrűsfókák a jégen hozzák világra utódaikat
Fotó: Shawn Dahle, NOAA, Polar Ecosystems Program research cruise/Wikimedia Commons

Azonban nem minden faj esetében ilyen pozitív a kép.

A gyűrűsfóka jövője bizonytalan, mivel a szaporodásra használt területei vészesen megfogyatkoztak a csökkenő jégborításnak miatt, mutatott rá a jelentés.

"Ez a jelentés optimizmusra ad okot, és azt mutatja, hogy ha esélyt adunk, illetve megfelelően felépített természetvédelmi erőfeszítéseket teszünk, a vadvilág helyreállhat." – mondta el Sophie Ledger, a ZSL Zoológiai Intézetének munkatársa, a jelentés vezető szerzője.

Forrás: 
BBC

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ki fog sárgarépát tárolni?

Sárgarépa-termesztőknek szerveztek találkozót Zsombón, a Bálint család gazdaságában a Nunhems Hungary Kft., a BASF Hungaria Kft., a Seedplus Kft., a Koppert Hungária Kft., valamint a Carmeuse Hungária Kft. képviselői. A területbejáráson számos kérdés szóba került, a termesztett fajták, technológiai módszerek és termesztést segítő anyagok ismertetése mellett a kereskedelmi helyzetet is elemezték az előadók és a vendégek.

Zöldfelületek - Egy falatnyi természet

Ahogy a Kertészet és Szőlészet korábbi lapszámában már beszámoltunk róla, a Magyarország Zöld Városa díj első helyezettje 2022-ben a Budapest 13. kerületében megépült Vizafogó Park lett. A tervezés projektvezetőjét, Ripszám Eszter tájépítészt kérdeztük azokról a tervezési szempontokról, melyek segítették őket az ökologikus szemléletű új közterületi park létrejöttében.

Komposztáljunk kávékapszulát

A Nestlé Nespresso kávéüzletága papír alapú, komposztálható kapszulákat dob piacra. Az élelmiszeripari óriás azt reméli, hogy a környezetkímélő megoldással új vásárlókat tud megszólítani.

A gyűlölt íbisz mégis hasznot hoz

Ausztrália egyik őshonos madara, az malukui íbisz, nem túl népszerű a lakosok körében. Sokan csak "kuka-tyúknak" hívják, mivel előszeretettel túrja fel a szemeteseket élelem után kutatva, de akár az emberek kezéből is kikapja az ennivalót. Nem csoda hát, ha népszerűtlen madárnak számít hazájában.

A vizes élőhelyek megőrzéséért

A legrégebbi természetvédelmi államközi megállapodás az a bizonyos Ramsari Egyezmény, amely a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, a vízimadarak élőhelyeiről szól. Az egyezmény létrejötte a XX. század második felében jelentősen felgyorsuló vizes élőhelyek pusztulásának, valamint a vízimadarak eltűnésének az eredménye.

Ön mennyit tud a klímaváltozásról? - Tesztelheti, továbbjutna-e a középiskolások versenyén

Bárki kitöltheti azt a tesztet, amellyel 611 középiskolás csapat birkózott meg a Magyar Tudományos Akadémia Alumni Programjában szervezett, októberben indult tanulmányi versenyen. A második fordulóba 80%-os teljesítménnyel lehetett továbbjutni, ami 152 csapatnak sikerült.

Turbóenergia az agy számára

A táplálkozási szakemberek szerint van egy kombináció, ami olyan, mint egy turbófeltöltés az agy számára.

Az erdősítés nem csupán faültetés

Az ENSZ a 2021-30 közötti időszakot az ökoszisztémák visszaállításának szenteli. Ennek keretében nagyszabású erdőtelepítési programokat indít világszerte. A szervezet által november közepén, Egyiptomban megrendezett Klímaváltozási Konferencián az EU és 26 nemzet 16 milliárd dollárt szentelt arra, hogy az erdőket segítsék. Főként azért, mert a fák széntároló kapacitása nagyban hozzájárul a klímaváltozás lassításához.

Kiemelt jelentőségű a madarakat fenyegető veszélyek mérséklése

A madárpusztulások egyik legfőbb oka a szabadvezetékek mentén történő áramütés vagy ütközés, éppen ezért kiemelt jelentőségű a madarakat fenyegető veszélyek mérséklése, amely számos hazai madárfaj természetvédelmi helyzetén javít – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 13. MAVIR Madárvédelmi Konferencián, Tatán.

A klímaváltozásra és az energiaválságra adott válaszokat vizsgáló kutatásban vesz részt az SZTE

A klímaváltozásra és az energiaválságra adott válaszokat vizsgáló nemzetközi kutatásban vesz részt egyetlen kelet-közép-európai intézményként a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.