Egyebek mellett erről is szó esett a KÁN Egyetemi Napok keretében rendezett második Vidékfejlesztési Konferencián, amelyet több száz érdeklődő hallgatott végig.
A kormány által rendelkezésre bocsátott történelmi léptékű forrásokat csak úgy lehet hatékonyan felhasználni, ha sikerül tisztázni bizonyos stratégiai kérdéseket – húzta alá Kapronczai István agrárszakértő vitaindító előadásában.
Ambiciózus, de reális cél lehet, hogy a magyar agrárium 8-12 év alatt felzárkózzon az EU 15-ök jelenlegi hatékonysági színvonalára. Képes lehet 20 millió ember ellátására és 15 milliárd eurós kivitelre 7-8 milliárdos szaldó mellett.
ehhez elsősorban a földbirtok, az üzemméret, az öntözésfejlesztés, a kutatás-fejlesztés, valamint az élelmiszeripar tekintetében lenne érdemes átgondolni az agrárpolitikát.
A magyar agrárium heterogenitása a szépsége és nehézsége is egyben – fogalmazott Feldman Zsolt, mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár -, amely összetett eszközrendszert tesz szükségessé. A „mindenkinek egy kicsit” elv következtében azonban „elhúztak mellettünk a versenytársaink”, ezért fel kellene vállalni a támogatási területek priorálását – vélekedett Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora.
A kaposvári Fino-Food Kft. jelentős szereplő a hazai tejfeldolgozásban, de kivitel tekintetében csak a réspiacon talált lehetőséget – hangsúlyozta Egyed Linda ügyvezető igazgató.
Nem lehet exportbővítésről beszélni, amíg nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű alapanyag – mutatott rá Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója, aki szerint az előbérleti jog jelenthetne megoldást a nagyüzemi állattartók takarmánygondjaira.
Benedek Fülöp, a Nagisz Zrt. elnöke szerint azonban elengedhetetlen, hogy a nagyüzemi állattartó társaságok termőföldhöz jussanak.
További részletek a Magyar Mezőgazdaság jövő heti számában.