0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

Idén először lehet szavazni az Év Lepkéjére

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Lepkevédelmi Szakosztálya közönségszavazást hirdet 2023 Év lepkéje kapcsán. A 2023-ban először induló program keretében három jelöltre lehet szavazni. Egy nappali lepkére, a fecskefarkú pillangóra, egy éjszakai lepkére, a nagy éjjeli pávaszemre, valamint egy nappal aktív “molylepkére”, a fehérgyűrűs csüngőlepkére).

Szavazni 2022. december 22. .12 óráig lehet, ide kattintva.

A kiválasztásnál elsősorban fogyatkozásukat, valamint látványosságukat vették figyelembe, ugyanis mindhárom faj igen tetszetős akár mintázatukban, akár színeikben. Mindemellett az egykor közönségesnek számító első két lepke az utóbbi időben erős csökkenést mutat. A 2023-as évi programok tematikájában a szavazás győztese kerül a középpontba.

Fecskefarkú pillangó (Papilio machaon)

Pillangó vagy lepke? Elsőre talán meglepő kérdés, hiszen sokan azt hiszik, a két szó ugyanazt jelenti. Jelen esetben a válasz rá az, hogy is-is.

A pillangók (Papilionidae) egy rendszertani család a lepkék rendjén (Lepidoptera) belül, ahová a fecskefarkú lepke vagy más néven fecskefarkú pillangó is tartozik.

Tehát nem minden lepke pillangó, de minden pillangó lepke. Hazánkban négy pillangó faj él, közülük az egyik legelterjedtebb a fecskefarkú lepke, a hozzá igen hasonló kardfarkú pillangó (Iphiclides podalirius) után. Országszerte elterjedt, bár a hegy- és dombvidékeken gyakoribb, azonban az utóbbi évek kései fagyos napjai és az intenzív vegyszerhasználat miatt bizonyos területeken igencsak megfogyatkozott.

Jellegzetes mintázata, faroknyúlványai és a tövükben lévő szemre emlékeztető foltjai miatt összetéveszthetetlen más lepkével. A hernyó szintén nagyon jellegzetes. A fiatal hernyó madárürülékre emlékeztet, az utolsó vedlés után pedig alapszíne élénkzöldre, halványzöldre vagy sárgászöldre vált, fekete harántsávok és sárga, narancssárga vagy piros pontok díszítik a ragadozóknak jelezve rossz ízét, mérgezőségét.

Védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft és a Vörös Könyvben szereplő faj.

Mivel erősen fogyatkozó számot mutat ez a lepke és kertjeinkben mind hernyó, mind imágó alakban előfordul, így fokozott figyelemmel legyünk rájuk, ezért például ne használjunk vegyszereket a kertben.

Nagy éjjeli pávaszem (Saturnia pyri)

Sokan ördöglepke néven ismerik, hiszen nagy termete és valóságosnak tűnő szemfoltjai elsőre ijesztővé tehetik, azonban teljesen ártalmatlan. Európa és egyben hazánk legnagyobb őshonos lepkéje, a nőstények szárnyfesztávolsága elérheti a 15 centimétert is. Teste igen vaskos, jól repülő faj, nagy távolságokat is képes berepülni, éjszaka aktív.

A nagy test miatt sok tápanyagra van szüksége, ám a lepke pödörnyelve táplálkozásra alkalmatlan, így hernyóként kell jóllaknia.

A szárnyain található szemfoltokról könnyen felismerhető, de ezzel a mintázattal riasztja el ellenségeit is. Szárnyait lassan föl-le mozgatva teszi még élethűbbé ezeket a „szemeket”.

Országszerte sokfelé előfordul gyümölcsösök, jó állapotú erdők közelében, ahol a főként különféle gyümölcsfákat felölelő tápnövényei nagyobb számban nőnek. Az utóbbi pár évtizedben számuk drasztikusan lecsökkent. Az eleinte előnyére váló gyümölcsösök telepítése hamar a visszájára fordult az intenzív vegyszerhasználat következtében.

A frissen kikelt hernyója még csak nem is emlékeztet a kifejlett hernyóra, hiszen alapszíne fekete és jellegzetes szemölcsei narancssárgák. Számos vedlés után alapszíne élénkzöldre változik, szemölcsei kékek lesznek, ezekből sok rövid és néhány, bunkós végű, hosszú serte áll ki.

Védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Az utóbbi idők ritkulása miatt sok helyről eltűnt, a természetesebb állapotú élőhelyekre szorult vissza, ezért ha kertünkben valamely gyümölcsfán megtaláljuk a hernyóját, akkor becsüljük meg, hogy egy ilyen különleges szépséget láthatunk, ha pedig az imágót látjuk számára veszélyes helyen, helyezzük biztonságba.

Fehérgyűrűs csüngőlepke (Zygaena carniolica)

A csüngőlepkék egy jellegzetes csoportja a lepkéknek, melyek valóban szeretnek „csüngeni”. Rendszertanilag az éjszakai lepkék közé tartoznak, illetve a Microlepidoptera, azaz nyers fordításban a „molyok” csoportjába sorolhatók. A legtöbb faj feltűnő mintázattal bír, általában valamiféle sötét szín és a piros vagy fehér dominál rajtuk. Csápjuk testükhöz képest nagy, a vége felé erősen megvastagodik, valamint pihenés közben kissé visszahajlik.

A fehérgyűrűs csüngőlepke talán az egyik legdekoratívabb hazai csüngőlepke. Szárnyainak alapszíne kéken-zölden irizáló szürkés, foltjai pirosak és azokat fehér gyűrűk veszik körül.

Magyarországon főként hegy- és dombvidékeken fordul elő, de szórványosan síkvidékeken is felbukkanhat. Élőhelyei napos, nyílt gyepek, ahol tömegesen rajzik. Nappal aktív, általában többedmagával szívogat virágokon, ahol valóban úgy néz ki, mintha csüngene, innen kapta nevét. Viszonylag rövid ideig látható, mert csak júliusban és augusztusban találkozhatunk vele.

Rendkívül lassú állat, ha megijed, akkor vagy halottnak tetteti magát és a földre pottyan vagy lomhán továbbrepül. Viselkedése érthető, hiszen aggodalomra semmi oka. Élénk színezete mérgezőségére hívja fel támadói figyelmét, de ha még ez sem lenne elég, akkor egy kellemetlen ízű, sárga nedvet bocsát ki érintésre.

A csüngőlepkék hernyója jellegzetes, ennek a fajnak is hasonlít a többi hazai csüngőlepkéére. Teste kissé lapított, színe zöldessárga vagy sárga és szelvényenként néhány fekete folt díszíti. Egész testét rövid, fehér serték borítják. Fekete feje nagyon apró, a fej mögötti szelvény húsos megnagyobbodása takarja. Érdekessége, hogy az imágóhoz hasonlóan érintésre egy sárgás, kellemetlen ízű folyadékot bocsát ki.

Habár nem védett, a nyitott, napos, meleg gyepekhez kötődik, így ezek feldarabolódásával, csökkenésével élettere is szűkül.

 

Az MME arra is felhívja a figyelmet, hogy a lakosság is hozzájárulhat a lepkék védelméhez azzal, ha az észlelt példányokat dátum, helyszín és fotó kíséretében feltöltik az alábbi oldalak egyikére, ahol szakértők segítenek a fajok meghatározásában: https://lepketerkep.termeszet.org/, https://www.izeltlabuak.hu/. Ezekkel a megfigyelésekkel bárki hozzájárulhat a hazai lepkék megismeréséhez és védelméhez.

Forrás: MME