Back to top

Súlyos járvány dúl Indiában: eddig százezer marha veszett oda

Eddig közel százezer szarvasmarha és bivaly hullott el Indiában bőrcsomósodáskór következtében, és több mint 2 millió állat fertőződött meg. A betegség úgy tűnik, egyelőre megállíthatatlanul terjed az országban.

A gazdáknak hatalmas kiesést jelent a járvány: nemcsak az elhullott tehenek miatti veszteségek sújtják őket, de a betegség következtében visszaesik az állatok tejtermelése, lesoványodnak, és ellési komplikációk is felléphetnek. A bőrcsomósodáskórt vérszívó rovarok terjesztik, mint a szúnyogok vagy kullancsok. A fertőzött jószágok lázasak lesznek, és a bőrük alatt csomók jelennek meg - írja a Phys.org.

Indiában a tejtermelés az egyik legnagyobb mezőgazdasági ágazat, 80 millió embernek ad munkát, és a gazdaság 5 százalékát teszi ki.
Indiában a tejtermelés az egyik legnagyobb mezőgazdasági ágazat, 80 millió embernek ad munkát, és a gazdaság 5 százalékát teszi ki.

A járvány előtt is sok kihívással kellett szembenéznie India mezőgazdaságának: az áprilisi extrém hőhullám következtében visszaesett a búzatermelés, majd a kevés csapadék miatt a keleti államokban, mint Dzshárkhandban, kiszáradtak a téli vetések, többek közt a hüvelyesek. Szeptemberben pedig a szokatlanul intenzív esőzések tönkretették a rizsföldeket India északi részein.

Mostanra pedig a bőrcsomósodáskór járvány már 15 államot érint. Az elmúlt három hétben megduplázódott az elhullott állatok száma, jelentette a Press Trust of India hírügynökség.

A szarvasmarhák közt terjedő betegség egyenlőtlenül érinti a kisebb gazdálkodókat, akik a klímaváltozás elleni küzdelem jegyében tejtermelésre álltak át,

mondta el az északi Chandigarh városából származó agrárpolitikai szakértő, Devinder Sharma. Hozzátette, hogy a helyzet az elmúlt években egyre súlyosabbá vált, és vélhetően az kormány által közzétett számok alacsonyabbak a valódi elhullási arányoknál.

A betegség Dél-Ázsiában először 2019-ben jelent meg, és azóta kiterjedt Indiára, Kínára és Nepálra. A bőrcsomósodáskórt legelőször Zambiában fedezték fel 1929-ben, és azóta Afrikában is szétterjedt, illetve Európa egyes részein is jelen van. A Nébih információs oldala szerint 2015-ben jelent meg Görögországban, 2016-ban átterjedt Bulgáriára, Szerbiára és a Balkán-félsziget több más országára is. Eddig Magyarországon nem fordult elő a betegség, de a terjedését figyelembe véve hazánkban is hamarosan megjelenhet.

Indiában a tejtermelés az egyik legnagyobb mezőgazdasági ágazat, 80 millió embernek ad munkát, és a gazdaság 5 százalékát teszi ki.

Az ország a világ legnagyobb tejtermelője, a globális termelés ötödét tudhatja magáénak – az export azonban csak töredéke ennek.

A szakemberek kétségbeesetten próbálják megvédeni az ágazatot, és a még egészséges teheneket egy hasonló betegség elleni vakcinával oltják be, miközben igyekeznek egy hatékonyabb szert kifejleszteni kifejezetten a bőrcsomósodáskór ellen.

A betegség következtében csomók keletkeznek a bőr alatt
A betegség következtében csomók keletkeznek a bőr alatt
Fotó: EuFMD, Bulgarian Food Safety Agency

A járvány terjedése miatt sok helyen tömegesen ássák el az elhullott állatokat, de van ahol már oszlásnak indultak a szabadban a tetemek, ami további egészségügyi problémákat vet fel.

„A betegség fertőző, és most nyugatról kelet felé tart” – figyelmeztetett Mohan Singh, a Radzsisztán állambeli Állattenyésztési Főosztály igazgatója.

A szomszédos Uttar Prades államban, India legnépesebb államában korlátozták a szarvasmarhák kereskedelmét és mozgását a szomszédos államokkal. De az olyan gazdák, mint a Milkipur falubeli Amarnath Sharma, azt mondják: magukra hagyták őket. Öt tehene közül három beteg, és bár hallott a vírusos betegségről, nem tudja, hogyan segíthetne az állatain. Gyógykezelés nélkül ugyanis biztosan elpusztulnak.

Az érintett államok, például a himalájai Himácsal Prades gazdálkodói, pénzügyi támogatást kértek a kormánytól.

Közben a bőrcsomósodáskór vírusának genetikai felépítését vizsgáló tanulmány megállapította, hogy a mostani kórokozó nagyon különbözik a korábbi változatoktól

- mondta Vinod Scaria, az újdelhi Genomikai és Integratív Biológiai Intézet tudósa.

A vírusok folyamatosan fejlődnek, és nem minden ilyen változás káros az egészségre. Scaria szerint, aki a tanulmány egyik szerzője, ez a felfedezés rávilágított a betegségek folyamatos megfigyelésének és nyomon követésének szükségességére, mivel nem volt világos, hogyan fejlődött a vírus az elmúlt két évben. Folyamatos megfigyeléssel felkészültebbek lehetnénk, tett hozzá.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Madárritkaság a debreceni állatkertben

Madagaszkári récepárral gyarapodott a debreceni állatkert: a veszélyeztetett állatok a zürichi állatkertből az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) keretében érkeztek a Nagyerdőbe - közölte az állatkert igazgatója az MTI-vel.

Rejtélyes okból pusztulnak a kaszpi fókák

Több ezer kaszpi fóka tetemét sodorta partra a víz a Kaszpi-tenger oroszországi szakaszán - közölték az orosz hatóságok vasárnap.

Idén is előre bejelenthetik az anyatehéntartás-támogatást igénybe vevők a szaporítási eseményeket

A hatályos jogszabályban foglaltak szerint – a korábbi évekhez hasonlóan – továbbra is azok a szarvasmarhatartók jogosultak az anyatehéntartás-támogatás igénybevételére, akik határidőn belül eleget tesznek az adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Ehhez nyújt segítséget a Nébih fejlesztése, amely 2022. december 1-jétől előremenően is lehetővé teszi az év végéig esedékes online és papíralapú adatszolgáltatást.

Téli szállásukon pihennek a hortobágyi puszta legelő állatai

Már a téli szállásukon pihennek a hortobágyi puszta legelő állatai: november utolsó napjaiban a magyar szürke szarvasmarha gulyák is a téli szálláshelyükre érkeztek - közölte Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. hétfőn az MTI-vel.

Vádat emeltek a jeladós keselyű kilövésének ügyében

Nagy sajtóvisszhangot kapott annak idején, amikor tavaly tavasszal hazánkban egy jeladóval ellátott barátkeselyű eltűnt. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) keresőkutyás felderítését követően a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság feljelentést tett a Kisvárdai Rendőrkapitányságon, ahol az elsődleges helyszíni intézkedéseket megtették az ügyben.

A globális élelmiszerárak változatlanok

Gyakorlatilag nem változtak az élelmiszerek világpiaci árai novemberben októberhez képest.

Közvetlen támogatások az agráriumban 2023 után

A kétéves átmeneti időszakot követően, 2023. január 1-jén működésbe lép a Közös Agrárpolitika (KAP) új szabályrendszere. Fontosnak tartjuk, hogy a lehető legkorábban megkezdődjön az agrárpolitika kedvezményezettjeinek minél szélesebb körű tájékoztatása arról, hogy az eddig ismert agrártámogatásokat ezentúl milyen jogcímeken keresztül érhetik el, és hogy ahhoz milyen feltételeket kell teljesíteniük.

Kutyakiképzés, szolgálatikutya-tartás és állatvédelem

500 millió forintos keretből 187 kifejezetten az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetet támogatott a kormány – jelentette be Ovádi Péter az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos az Állatorvostudományi Egyetemen rendezett „kutyás napon”.

Piráját találtak a Sebes-Körösben

Elpusztult vöröshasú piráját (Pygocentrus nattereri) találtak Nagyváradon a Sebes-Körösben - közölte a múlt hét végén az Ebihoreanul.ro bihari hírportál.

Drágán adom a tojást

A fogyasztónak az az érdeke, hogy minőségi élelmiszert vehessen, a gazdálkodónak, hogy megéljen. A fogyasztó nem buta, csak tájékozatlan. Ezzel van dolga a kis, közepes, nagy, háztáji, mindenféle gazdáknak. Tájékoztatni kell a fogyasztót, megmutatni, mennyi munka van a gazdaságainkban, és mennyi érték!