Back to top

Nem kívánt örökség

Hazánk minden tája szebbnél szebb erdőkben és mezőkben bővelkedik. A pazar látványt azonban gyakran beárnyékolja egy eldobott csokoládépapír, zsebkendő, és sok esetben nagy mennyiségű hulladék is.

Minden évben többször szerveznek kampányokat, szemétgyűjtési akciókat. Ilyen volt idén tavasszal az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ által meghirdetett Tavaszi nagytakarítás – takarítsuk ki együtt a természetet kezdeményezés, mely az Erdők Nemzetközi Napján, március 21-én vette kezdetét, és a Föld napjáig, azaz április 22-éig tartott. Hazánk legnagyobb önkéntes hulladékszedési akcióját, a Te Szedd! Önkéntesen a tiszta Magyarországért mozgalmat pedig május 2. és 8. között szervezte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

A hulladékgyűjtési mozgalmak fő célja a természet élővilágának megóvása, a környezettudatos szemléletmód népszerűsítése, nem utolsósorban pedig az, hogy tiszta, rendezett környezetben kapcsolódhassunk ki.

A kampányoknak és az országos összefogásoknak köszönhetően rengeteg népszerű turistaút és tanösvény tisztul meg évről évre szerte az országban, azonban sok helyen már nem elegendő a civil összefogás.

Az illegális hulladéklerakók akár növény- és állatfajok kipusztulását és a talaj szennyezését is okozhatják. Az utóbbi években több pályázat is segítette az illegális hulladéklerakók felszámolását, a Tisztítsuk meg az Országot! kezdeményezéshez 2020-ban a VERGA Zrt. is csatlakozott. Társaságunk a működési területén található 1 hektáros, egykori bányagödröt mentesítette az évtizedekkel korábban illegálisan elhelyezett hulladéktól. Több ezer köbméter főként építési/bontási hulladékot, aszfaltot, használt gumiabroncsot, azbeszt tartalmú építőanyagot és egyéb hulladékot emeltünk ki géppel és kézi erővel, majd megfelelő hulladéklerakó helyre szállítottuk.

Mindez azért volt nagyon fontos, mert

a Natura 2000 besorolású ingatlanrész ugyan nem turisztikai célokat szolgál, és azt nem érinti turistaút, de az évtizedek során felgyülemlett „megörökölt” hulladék sok helyen már meggátolta a környékre jellemző úgynevezett sziklagyeptársulás teljes kialakulását.

A rekultivációt követően, néhány év múlva ismételten kialakulhat a tájra jellemző növény- és állatvilág, melyek létfenntartását mára már semmilyen idegen anyag nem veszélyezteti.

Ne feledjük, rajtunk is múlik, hogy amikor az erdőkben a fák lomkoronája által nyújtott árnyékot élvezzük, csodás környezetben, szépen karbantartott turistautakon barangolunk, ne kelljen szembesülnünk a természet árnyoldalával. Óvjuk környezetünket, ne terheljük szeméttel az erdőket, mezőket!

Zeitler Levente
VERGA Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

"Lenn az alföld tengersík vidékin"

Magyarország egyik legszélsőségesebb éghajlati adottságokkal rendelkező térségében gazdálkodik a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. A Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye déli részét magába foglaló működési területén az erdőgazdálkodási, faipari és vadgazdálkodási feladatok mellett nagy hangsúlyt helyez a közjóléti tevékenységre.

Vadgazdálkodás a háború árnyékában

A háborúra tekintettel a tavasz kezdetén Ukrajna egész területén, így Kárpátalján is megtiltották a hatóságok a közelben lakók és a rendszeres túrázók számára az erdőlátogatást, később pedig a soha nem tapasztalt aszály okozta vészhelyzet miatt léptettek életbe korlátozásokat.

Kert a tűzoltóállomás tetején

A német Épületzöldítők Szövetségének tagjai elsöprő többséggel szavazták meg a 2022-es év zöldtetőjét, amit az egyesület egyik tagja, a Paul Bauder GmbH & Co. KG tervezőiroda álmodott és valósított meg a karlsruhei tűzoltóállomás járműcsarnoka felett.

Az új erdők nem pótolják az előttük kivágottakat

Az országos és a nemzetközi szintű erdősítés megnöveli a szén elnyelését, ami elérhetővé teszi az Európai Unió klímasemlegességi céljait. Ehhez azonban az erdőméret növelése mellett az erdőállományok korát is emelni kell, ami ellentmond a jelenleg kialakult energiaválság okozta gyakorlatnak.

Élőhelyfejlesztések zárultak le a Balatonnál

Az elmúlt évtizedben mintegy 80 milliárd forint értékben 330 projekt keretében több mint 300 ezer hektáron javult a természeti környezet állapota, amelyben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságnak is rendkívüli szerepe volt - jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára Keszthelyen.

Fenntartható vízgazdálkodás az élhető jövőért

Hosszútávon fenntartható vízgazdálkodást kell kialakítani, amely az állampolgárok mellett a gazdálkodóknak is élhető jövőt teremt – hangsúlyozta Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára Prágában, a cseh elnökség keretében megrendezett BIOEAST konferencián.

Kihalt az uhuzás napjainkra

A dúvadgyérítés a vadgazdálkodás egy sarkalatos pontja. Legyen szó szőrmés vagy tollas kártevőről, kordában tartásuk, állományszabályozásuk elengedhetetlen. Így volt ez több mint száz évvel ezelőtt is. Manapság puskán kívül főként különféle csapdákkal lehet tizedelni állományukat, de hathatós módszer napjainkban nincs igazán, egyebek mellet köszönhetően a nem elégséges időráfordításra.

Új látogatóközponttal várja az érdeklődőket Magyarország leghosszabb barlangja

Átadták a Pál-völgyi-barlang új látogatóközpontját kedden; a 254,5 millió forintos beruházáshoz 234,99 millió forint európai uniós, vissza nem térítendő támogatást használtak fel - közölte a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága kedden az MTI-vel.

Jelentős mennyiségű madarat veszélyeztet a kihalás Romániában

Románia több mint negyven madárfaját a kihalás fenyegeti, további csaknem harminc pedig mérsékelten fenyegetettnek minősül - közölte kedden a Román Madártani Egyesülettel (SOR) és a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Ezeket a halakat találták a kutatók a Dunában

Nappali és éjszakai halászattal vizsgálták a partközeli halállományt az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói a Duna Sződliget és Vác közötti szakaszán. A gyűjtött adatok szerint a vízparthoz közeli élőhelyeken jellemzően a kisnövésű fenéklakó halak, valamint a folyómeder mélyebb részeit, illetve a nyílt vízi élőhelyet kedvelő nagynövésű halak fiatal példányai tartózkodnak.