Back to top

A vasúti szállítás jelenthet mentőövet a hazai gabonapiac számára

A Hungrail Magyar Vasút budapesti konferencia egyik szekcióján az ukrán gabona hatékonyabb továbbításának feltételeit és kihívásait ismertették. Az október 4-ei rendezvényen Záhonyt kiemelt stratégiai fontosságú átkelőnek aposztrofálták az átmenő gabonaszállítmányok miatt, azonban a számos technológiai és logisztikai nehézség nehezíti az áru gördülékeny áramlását.

Senki sem gondolta volna még tavaly, hogy a záhonyi vasúti határátkelőhely mostanra stratégiai pont lehet a nyugatra menő ukrán gabonaszállítmányok terén, és egyik napról a másikra több százezer tonnás áruforgalom jelentkezik az magyar–ukrán határnál. Az árualap exportjának gördülékeny működése már csak amiatt is kulcsfontosságú Európa élelmiszer-alapanyag és takarmány ellátása szempontjából, mert az idei aszály számos országban jelentősen csökkentette a gabona-betakarítás mennyiségét.

Fotó: Fekete István

Ennek köszönhetően megnövekedett az importéhség, azaz a szolidaritás mellett a gazdasági igények is felerősödtek Európa irányából az ukrán gabonára.

A konferencián Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár ismertette, a két háborúban álló ország nagyságrendileg évente mintegy 50-50 millió tonna gabonával és olajos növénnyel jelenik meg átlagosan a világpiacon – ez a világpiaci volumennek megközelítőleg a 13 százaléka. Ez a mennyiség a háború kitörésének következtében nem tudott eljutni a fekete-tengeri és az azovi-tengeri kikötőkön keresztül Közel-Keletre, Észak-Afrikába, Európába. A tavalyi termésből mintegy 20 millió tonna gabona ragadt Ukrajnában, az ukrán mezőgazdasági miniszter brüsszeli látogatása során arról számolt be, hogy a tengeri útvonalon csak 1,5 millió tonna gabona jutott át – mondta az államtitkár. Ennek kapcsán kiemelt jelentőségűnek nevezte a Szolidaritási Folyósokra vonatkozó uniós akciótervet. Ez a meglévő logisztikai infrastruktúra és felszerelések lehető legjobb kihasználására, a kapacitások lehetőség szerinti bővítése, valamint a kereskedelem folytonosságát biztosító útvonalak számának növelésére vonatkozik. A nagyobb mennyiségű gabonaszállítmányok további mozgatására azonban szárazföldi logisztikai útvonalak kiépítése, illetve korszerűsítése jelent megoldást, ennek érdekében a kormány a záhonyi térség vasúti infrastruktúrájának fejlesztésére 12,4 milliárd forintos forrásról rendelkezett.       

Az államtitkár kifejtette, az aszály miatt az eddig megszokott nettó exportőri pozíciónk kukorica vonatkozásában nettó importőrivé változott. A felmérések szerint augusztus elején a hazai mezőgazdasági területek 80 százaléka (kb. 4 millió hektár) súlyos vagy kritikus mértékű aszálykárt szenvedett el. Az évente átlagosan 5-6 millió tonna gabonakivitelünkkel szemben – ezen belül 3-4 millió tonna a kukorica exportunk –, ebben az évben az eddig 40 százalékos kukorica-betakarítás fényében, várhatóan 3 millió tonnának felel majd meg az idei teljes kukoricatermés, ez a korábbi években 7-9 millió tonnának felelt meg. Vagyis a hazai takarmányipar, állattenyésztés, valamint az ipari felhasználás óhatatlanul alapanyagot igényel – összegezte Feldman Zsolt.  

Fotó: Fekete István

Jelenleg is mintegy 25 millió tonna kukorica betakarítása zajlik Ukrajnában, amelyből várhatóan Záhonyon keresztül is érkezik majd újabb jelentős mennyiség.

Az eddigi tendencia azt mutatta, hogy havonta 120 ezer tonna gabona érkezett eddig a határra, szeptemberben ez a mennyiség elérte a 179 ezer tonnát, ám a felmérések szerint a havi 200 ezer tonna elérése lehet képes kielégíteni a piacot. Ez a mennyiség az előző évekhez képest komoly kihívást okozott a logisztika megszervezésében. Nincs elegendő tehervagon, mozdonyvezető, átrakodó-kapacitás és a raktárakat is gabonatárolóvá kellett átalakítani. Jelenleg 2100 vasúti kocsi jár a vonalon, ebből csak 600 a gabonaszállító vagon. Nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy Európától eltérően Ukrajna orosz mintára szélesebb nyomtávú vasúti kocsikat használ, amely korábban a teherforgalmat visszavető körülményként jelentkezett. Feltételezések szerint Záhonynak 2-4 millió tonna forgalmi többletet kell kezelniük éves szinten.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Talajaink védelme a tudomány erejével

A Magyar Talajtani Társaság és az Agrárminisztérium együttműködésének köszönhetően a tárca épületében került kiállításra az év talaja, a herceghalmi mészlepedékes csernozjom szelvénye.

Madárritkaság a debreceni állatkertben

Madagaszkári récepárral gyarapodott a debreceni állatkert: a veszélyeztetett állatok a zürichi állatkertből az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) keretében érkeztek a Nagyerdőbe - közölte az állatkert igazgatója az MTI-vel.

Idén is előre bejelenthetik az anyatehéntartás-támogatást igénybe vevők a szaporítási eseményeket

A hatályos jogszabályban foglaltak szerint – a korábbi évekhez hasonlóan – továbbra is azok a szarvasmarhatartók jogosultak az anyatehéntartás-támogatás igénybevételére, akik határidőn belül eleget tesznek az adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Ehhez nyújt segítséget a Nébih fejlesztése, amely 2022. december 1-jétől előremenően is lehetővé teszi az év végéig esedékes online és papíralapú adatszolgáltatást.

Téli szállásukon pihennek a hortobágyi puszta legelő állatai

Már a téli szállásukon pihennek a hortobágyi puszta legelő állatai: november utolsó napjaiban a magyar szürke szarvasmarha gulyák is a téli szálláshelyükre érkeztek - közölte Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. hétfőn az MTI-vel.

A globális élelmiszerárak változatlanok

Gyakorlatilag nem változtak az élelmiszerek világpiaci árai novemberben októberhez képest.

Egy év a kürti borászatban

A szőlő már a hordókban érik, amikor Sütő Zsolt kürti borászt arra kérem, hogy értékelje a 2022-es évet. Zsolt villamosmérnök, de már húsz éve vállalkozásszerűen bort készít. Tizenkét hektáron gazdálkodik természethűen, amiből 5 hektár fejművelésű tőkés szőlő. Borászatában, a Strekov1075-ben saját területein termett biominőségű szőlőt dolgoz fel.

A KAP II. pillére szerinti vidéki együttműködések különböző formái

Az együttműködések támogatásának egyik általános célja az agrárium és a helyi közösségek tagjainak ösztönzése a közös cselekvésre és közös projektek megvalósítására. Tekintettel a magyar mezőgazdaság strukturális helyzetére, valamint a közeli és a távolabbi jövőben formálódó kihívásokra, a fenntartható mezőgazdaság megvalósulásában a gazdálkodói együttműködéseknek kiemelkedően fontos szerepe van.

Közvetlen támogatások az agráriumban 2023 után

A kétéves átmeneti időszakot követően, 2023. január 1-jén működésbe lép a Közös Agrárpolitika (KAP) új szabályrendszere. Fontosnak tartjuk, hogy a lehető legkorábban megkezdődjön az agrárpolitika kedvezményezettjeinek minél szélesebb körű tájékoztatása arról, hogy az eddig ismert agrártámogatásokat ezentúl milyen jogcímeken keresztül érhetik el, és hogy ahhoz milyen feltételeket kell teljesíteniük.

Kutyakiképzés, szolgálatikutya-tartás és állatvédelem

500 millió forintos keretből 187 kifejezetten az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetet támogatott a kormány – jelentette be Ovádi Péter az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos az Állatorvostudományi Egyetemen rendezett „kutyás napon”.

Elindult az idei téli szezonális ellenőrzés az élelmiszerláncban

Idén december 5-18. között rendelte el a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzést dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára. Az egész országra kiterjedő kéthetes ellenőrzéssorozat idején a szakemberek fokozott jelenléte várható az élelmiszerlánc minden területén.