0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A mikroalgák bőséges, egészséges táplálékot és takarmányt ígérnek bármilyen környezetben

A globális élelmiszer-ellátás számos fenyegetéssel néz szembe, beleértve az éghajlatváltozást, a háborúkat, a kártevőket és a betegségeket. Az emberi szem számára parányi organizmus – a mikroalgák – megoldást jelenthetnek.

A világ növekvő népességének táplálása (amely 2050-re eléri a 9,8 milliárd főt az ENSZ előrejelzései szerint) és a természeti erőforrások megóvásának szükségessége a következő generációk számára elsőre ellentmondásosnak tűnhet. De a megoldás, bár még nem látszik, biztosan nem elérhetetlen. Európai tudósok a közelmúltban felhívták a figyelmet a mikroalgákra, más néven fitoplanktonokra, amely egysejtű fotoszintetikus mikroorganizmusokból álló algák alcsoportja.

A legtöbb ember ismeri az algák legnagyobb formáját, a moszatot vagy a hínárt. Akár három méter hosszúra is megnőhet, és bizonyos formákban közismert csemege. A tengervízben és édesvízben egyaránt előforduló rokon fajok mikroalgák rendkívüli tulajdonságaik miatt kerültek a kutatások fókuszába.

Ezek a mikroszkopikus élőlények felhasználhatók állati takarmányozásra, különösen az akvakultúrában, valamint különféle élelmiszerekben, például tésztákban, vegán kolbászokban, energiaszeletekben, pékárukban és növényi krémekben.

A legtöbb kereskedelmi forgalomban lévő mikroalgát termesztés során állítják elő, például a chlorella vagy a spirulina port, amelyek jelentős egészségügyi előnyökkel járnak. Egyes mikroalgatörzsek nemcsak a fehérje 65-70%-át halmozzák fel, hanem fenntartható forrásai az omega-3 zsírsavnak is – ez az anyag hagyományosan főként halból és halolajból származik.

További bioaktív vegyületek találtatók meg bennük, mint például a B12-, K- vagy D-vitamin. Ezért mondható, hogy a mikroalgák jelentős egészségügyi tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek potenciálisan csökkentik a rák és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

A mikroalgákat sokféle helyen, nagyon eltérő körülmények között termeszthetők

– mondta Massimo Castellari, aki részt vesz a Horizon által finanszírozott ProFuture projektben, amelynek célja a mikroalgák termelésének növelése.

A mikroalgák intenzív termesztésének technológiája az 1950-es évek óta fejlesztés alatt áll. Napjainkban a mikroalgákat nyitott vagy zárt rendszerű fotobioreaktorokban termesztik, melyek a biomassza-termelés szabályozására szolgáló edények. A zárt rendszerű változat, bár drágább, nagyobb kontrollt biztosít a paraméterek felett, és kisebb a szennyeződés kockázata.

Az anyag korántsem csak egy divatos étrend-kiegészítő. Például Csádban, egy tengerparttal nem rendelkező, alacsony jövedelmű országban a Csád-tóból szüretelt spirulina fogyasztása jelentősen javította az emberek táplálkozási állapotát, mivel a spirulina kiváló fehérje- és mikrotápanyag-forrás.

A mikroalgák tápértékén túl a szén-dioxid megkötésével éghajlati előnyöket, valamint gazdasági előnyöket kínálnak a mezőgazdasági területek hatékonyabb felhasználásával és – a nem szántóterületek hasznosításával – a biomassza-termelés lehetőségének bővítésével.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint 2019-ben összesen kevesebb mint 57 000 tonnát termesztettek, így kijelenthető, hogy a mikroalgák termelése még nagyon korai szakaszában van. Összehasonlításképpen: 2019-ben az elsődleges növénytermesztés 9,4 milliárd tonna volt.

Bár a szerves mikroalgák élelmiszer- és takarmánytermesztésének előnyei jelentősek, a piac növekedéséhez olyan akadályok leküzdésére lesz szükség, mint például az automatizált termelés hiánya az iparban

– állítja Castellari, aki a spanyolországi barcelonai Mezőgazdasági Élelmiszeripari Kutatási és Technológiai Intézet munkatársa.

Az automatizálás még mindig nem valósult meg teljesen. Európában vannak kistermelők, mert a munkafolyamat még mindig kézimunkaerőt igényelnek, tehát még dolgoznak a mérnökök a folyamatok optimalizálásán.

A kihívások jóval túlmutatnak a termesztésen. A mikroalgák esetében a biomasszát fel kell dolgozni, meg kell tisztítani és szárítani, mielőtt használható port nyerhetnének belőle. A következő lépés a termelés növelése a költségek csökkentése érdekében.

Emellett szabályozási kihívások is vannak. Jelenleg csak néhány mikroalgafaj engedélyezett az Európai Unióban.

„Európában még csak a fejlesztés kezdeti szakaszában tart a technológia”

– mondta Castellari. „Több ezer mikroalgafaj létezik, de élelmiszer-fogyasztásra vagy takarmányozásra csak hét faj engedélyezett.”

Castellari és csapata más fajok felhasználási lehetőségeivel kapcsolatos ismeretek megszerzése érdekében ezeket a más típusú mikroalgákat is vizsgálja. E kihívások miatt a mikroalgát tartalmazó termékek portfóliója ma is korlátozott. De ha ezeket az akadályokat le lehet küzdeni, akkor a mikroalgák iparának általános kilátásai ígéretesek. A növény amellett, hogy élelmiszer- és takarmányforrás, bioüzemanyagként, kozmetikumként, műtrágyaként és egészségügyi kiegészítőként is felhasználható.

A tudósok abban egyetértenek, hogy a mikroalgák jobbá tehetik étkezésünket.

A mikroalgák segíthetnek növelni a fehérjetermelést Európában, így csökkentjük más országoktól való függőségünket

– mondta Castellari, a ProFuture projekt munkatársa.

Forrás: Horizon Magazine