Back to top

Erdei körutak az Ámos-hegyen

A Bakony karsztos röghegység, mintegy 4000 négyzetkilométeres kiterjedésével a Dunántúli-középhegység legnagyobb tagja. Geológiai sajátosságainak köszönhetően nyersanyagokban meglehetősen gazdag, így számos csendes kis faluja kötődik a bányászathoz. A Veszprémtől északra található Eplényben 1929-ben megnyitott mangánércbánya 43 évig működött, a település mára a kirándulóknak és a téli sportok kedvelőinek nyújt kellemes kikapcsolódást.

erdeipihenohelyginop.jpg

GINOP pályázat keretében készült új pihenőhely is várja a kirándulókat
GINOP pályázat keretében készült új pihenőhely is várja a kirándulókat

epleny_libego.jpg

A síaréna egész évben üzemelteti a libegőt (felvonót)
A síaréna egész évben üzemelteti a libegőt (felvonót)
A kis bakonyi község a Zirci-medence és a Veszprémi-fennsík vízválasztójánál fekszik, amelyet átszel a Veszprémet Győrrel összekötő 82-es főútvonal, valamint a két megyeszékhely között pazar környezetben kanyargó vasútvonal is. A VERGA Zrt. a község keleti oldalán, csaknem 330 hektáros erdőterületen alakította ki 2003-ban az Ámos-hegyi Pihenőerdőt tanösvénnyel, játszótérrel, tornapályával, erdei pihenőhelyekkel, valamint egy kilátóval az 508 méter magas hegycsúcson.

Az Ámos-hegyet behálózó tanösvény teljes hossza meghaladja a 7 kilométert, amelyet két egymástól függetlenül is végigjárható, 3590, illetve 4180 méteres körút alkot.

Veszprém irányából a településre beérve, a vasúti átkelőhely mögötti parkoló mellől indul a tanösvény, ahol térképes tábla is segíti az útvonal áttekintését és megválasztását. Jó kiindulópont lehet a tanösvény bejárására a Malom-völgyben található sípálya parkolója, ahonnan az egész évben működtetett libegővel is elérhető az Ámos-hegy tetején álló kilátó.

erdeijatszoterii.jpg

Korszerű játszótér Eplényben
Korszerű játszótér Eplényben

tanosveny_tabla.jpg

Két körútból áll a tanösvény
Két körútból áll a tanösvény
A tanösvény nyomvonalán először az erdei viselkedés fő szabályait, valamint az erdők és mezők sajátos talajösszetételeit ismerhetik meg a kirándulók. Ezeket követően a pihenőerdőre jellemző fafajokat lehet megfigyelni, melynek összetétele igazán változatos. A legmeghatározóbb fajok, amelyek végigkísérik a látogatókat útjukon az a bükk, a kocsánytalan tölgy, a cser és a gyertyán. Az erdőterület elegyfajai pedig többek között a hegyi és a korai juhar, a magas kőris és a vörösfenyő. A táblákon lévő ábrák ismertetik az élő fa szerkezeti felépítését, valamint összefoglalják a fa feldolgozásának módjait. Érdekes témát ölel fel az élő fák méreteivel és az erdőneveléssel kapcsolatos állomás is.

A tematikát a különböző korú erdők szemléltetik a sípályákkal szabdalt túraút során.

almoshegyikilato.jpg

Az 508 méteres csúcson álló kilátóból pazar a kilátás
Az 508 méteres csúcson álló kilátóból pazar a kilátás
Az erdőállományban a többszintes dombvidéki lomberdők cserjeszintjére jellemző növények figyelhetők meg, mint a húsos és a veresgyűrű som, a jótékony hatású egybibés galagonya, a kökény vagy a fekete bodza. A lágyszárúak előfordulását nagyban befolyásolja az adott erdőrészt alkotó faállomány, hisz más növényvilág alakul ki egy bükkösben, mint egy cseres- tölgyes termőhelyen. A gazdag aljnövényzetben megtalálható többek között a kora tavasszal megjelenő medvehagyma, az odvas keltike, a hagymás fogasír, a gyógyszergyártásban alkalmazott orvosi salamonpecsét és a legkorábban virágzó fajok közül a hóvirág. Mindezek mellett külön állomások segítik az ehető és a mérgező gombák megkülönböztetését is.

A sípálya alján húzódó Malom-völgybe leérve, a négyüléses libegő után kellemes pihenőhely várja a kirándulókat a víztározók mellett, ahol bográcsozni és szalonnát sütni is lehet.

A víztározókat az időszakos folyású Malom-völgyi patak táplálja. Csapadékmentes teleken a tározóból nyerik a vizet a technikai hó előállításához az Ámos-hegy oldalát behálózó sípályákra. A tanösvényt folytatva, a víz közelségének köszönhetően a kirándulók megismerhetik a nedves élőhelyek sajátos növényvilágát, valamint a Bakony tavaira jellemző halfajokat, és az erdők kiemelt szerepét Földünk vízháztartásában.

erdeipihenohely.jpg

Kellemes pihenőhely várja a kirándulókat a víztározó mellett
Kellemes pihenőhely várja a kirándulókat a víztározó mellett

Az Ámos-hegyre visszakapaszkodva az állatvilággal lehet megismerkedni. A pihenőerdő gazdag rovarvilágából érdemes kiemelni a szentjánosbogarat, melynek nyári rajzása pazar látványt nyújt a sípálya lankáin.

Az énekesmadarak mellett az emlősök is jelen vannak. A nagy területű szabad, füves pályaszakaszok kiváló élőhelyet nyújtanak egyebek közt a pocoknak, a sünnek és a mezei nyúlnak, míg a ragadozók közül menyét, nyest és róka is él a környéken. A terület nagy látogatottsága miatt a hazai nagyvadfajok ritkábban figyelhetők meg, azonban a csendes kirándulók találkozhatnak őzzel, szarvassal, vaddisznóval, vagy akár muflonnal is. A Malom-völgy akusztikájának köszönhetően, a hűvös szeptemberi estéken a hegytetőről is jól lehet hallani a térség legnagyobb vadjának, a gímszarvasnak a nászát.

Átfogó felújítás

Az Ámos-hegy a VERGA Zrt. egyik legrégebbi pihenőerdeje, mely évről évre egyre több látogatónak örvend. 2020-ban egy GINOP pályázat keretében átfogó felújítást végeztünk, mely során a tanösvény tájékoztató- és irányítórendszere megújult. A falu melletti sportpálya területén, a korszerű játszótérrel együtt új erdei kondipark is létesült, valamint a tanösvény végpontjától kb. 200 méterre, a külszíni bányaudvar területén pihenőhelyet alakítottunk ki. Napjainkban kiemelten fontos a legfiatalabb generáció környezeti nevelése, melyhez a megújult Ámos-hegyi Pihenőerdő is hozzájárul, legyen szó családi kirándulásról, vagy osztálykirándulásról!

Az Ámos-hegy csúcsán pihenőhely és csodás panorámájú kilátó fogadja a kirándulókat, amelyről szép időben, déli irányba kitekintve a Balaton látható, míg nyugatra a Zirci-medence és a Magas-Bakony csúcsai tárulnak eléjük. A nyomvonal lassan visszavezet a falu határába, ahol az egykori bányaudvar területén megpihenhetnek a vándorok, valamint kutyafuttatót is találnak négylábú kedvenceik tréningezésére.

Zeitler Levente
VERGA Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kárpát-medencei nyári körkép: Gyenge nyári termés, aszály, virágporhiány és nem létező mézpiac

Szlovákiában a hárs virágai megégtek, míg Szerbiában fantasztikus virágzást produkált. A legtöbb országban a napraforgó igencsak megsínylette az aszályt, azonban Romániában nem volt ilyen probléma vele. Horvátországban rejtélyes okokból elmaradt a gesztenyevirágzás, míg Szlovéniában a fenyő és az édesharmat mondott csődöt.

Az „aranyhomok” összetéveszthetetlen zamata

Kecskemét modern megyei jogú város, mely egyes részeiben megtartotta mezővárosi jellegét. E nagy múltú település keleti szegletében, a belvároshoz és a városi körgyűrűhöz egyaránt közel, egy csöndes utcában található a KEFAG Zrt. Juniperus Park Hotele. A megszálló vendégeket madárcsicsergéssel fűszerezett nyugodt környezet és svédasztalos reggeli vagy félpanziós ellátás várja.

Az erdősítés nem csupán faültetés

Az ENSZ a 2021-30 közötti időszakot az ökoszisztémák visszaállításának szenteli. Ennek keretében nagyszabású erdőtelepítési programokat indít világszerte. A szervezet által november közepén, Egyiptomban megrendezett Klímaváltozási Konferencián az EU és 26 nemzet 16 milliárd dollárt szentelt arra, hogy az erdőket segítsék. Főként azért, mert a fák széntároló kapacitása nagyban hozzájárul a klímaváltozás lassításához.

Panoráma a Kilátók Királynőjéről – már online is

Milyen a kilátás a Zsófia-kilátóról? Milyen az idő Lillafüreden? Az ilyen kérdésekre már otthonról, vagy akár egy mobiltelefonról is választ lehet kapni.

Több mint száz dámlapátos esett Gúthon

A megszokotthoz képest később kezdődött és novemberre is áthúzódott idén a dámbikák barcogása, jó eséllyel október 10-e után lehetett barcogó bikára vadászni a NYÍRERDŐ Zrt. Gúthi Erdészetének területén. A szárazság miatt a tényleges trófea-súly jellemzően elmaradt a becsült súlytól, ezért a szakemberek úgy határoztak, hogy a visszarakás jeleit nem mutató, kapitális agancsú bikákat nem hozzák terítékre.

Erdészeti kutatások története, helyzete és perspektívái a Magyar Tudomány Ünnepén

Az MTA Erdészeti Tudományos Bizottságának eseményén az elmúlt időszak legfontosabb kutatási témáit és eredményeit mutatták be Az erdészeti tudományok története Magyarországon címmel megjelent kötet mellett, melyben a szerzők összegyűjtötték 1897-től, az önálló Erdészeti Kísérleti Állomás megalapításától kezdve a legfontosabb kutatási témákat és eredményeket.

Vadcseresznyék a Bakonyban

A vadcseresznye nyáron elvegyül az erdő fái között, csak az élesebb szemű természetjárók szúrják ki keresztben szalagos vörösesbarna kérgét. Tavasszal egy kicsit könnyebb a dolgunk, hiszen fehér virágú magas fája messziről virít. Igaz, ilyenkor sok apróbb termetű fehér bokor és fa virágzik, amivel össze lehet téveszteni.

Az erdészetnek és a vadászatnak szentelte életét

Az ezerarcú természetet úgy ismeri, akár a tenyerét. A kezdeti nehézségek után pályája egészen az Állami Gazdaságok Központjának erdészeti osztályáig vezetett, és számos technológiai újítást vezetett be a szakmába. Megingathatatlanul kiáll a gyenge minőségű talajokon való akácerdő-telepítés és -hasznosítás mellett, e véleményétől 97 éves korában sem lehet eltántorítani.

Ülést tartott A Mi Erdőnk szerkesztőbizottsága

A Mi Erdőnk magazin szerkesztőbizottsága kihelyezett ülést tartott november 10-én a NYÍRERDŐ Zrt. Gúthi Erdészetében. Az állami erdőket kezelő erdészeti részvénytársaságokat képviselő erdész szakemberek részére, az értekezlet megkezdése előtt, a vendéglátók több programot is biztosítottak, aminek köszönhetően megismerhették Gúth vad- és erdőállományát, természeti kincseit, nevezetességeit.

Agrárakadémia a falusi és vidéki turizmusról

Az agroturizmus kihívásairól volt szó a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Magyar Mezőgazdaság kiadó Agrárakadémia sorozatának ötödik állomásán. Az előadók a vidéki turizmus előtt álló kihívásokról és a bennük rejlő lehetőségekről beszéltek.