Back to top

Holtfa nélkül betegebb az erdő

Mi a habitat-fa és miért fontos, hogy elegendő számban legyen belőle az erdőkben? Mi a szerepe a földön fekve korhadó fatörzseknek? Mik eszik a holtfát és mik eszik a holtfaevőket?

Az A4-es formátumú, 40 oldalas, száznál is több kiváló minőségű, színes képpel illusztrált, igényes megjelenésű füzetből ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk. Meg aztán arra is, hogy az Országos Erdészeti Egyesület miért tarja fontosnak, hogy OEE Szaktudás Füzetek címmel most induló sorozatának első számát ennek a témának szentelje. A válasz eléggé kézenfekvő, ahogy azt Kiss László, az Egyesület elnöke a füzet beköszöntőjében is megfogalmazza.

Azért, mert a klímaváltozás, a biológiai inváziók, az időnként hektikus gazdasági folyamatok és az egyre határozottabban megfogalmazódó társadalmi igények az erdőgazdálkodást is új kihívások elé állítják.

Ezek sikeres teljesítéséhez pedig több tudásra, az eddigi gyakorlathoz képest új hozzáállásra, frissített ismeretekre van szükség. Egyértelműen ennek jegyében látott napvilágot a Frank Tamás, Ódor Péter és Csóka György által írt/szerkesztett füzet is, aminek elkészültében Dobrosi Dénes, Kovács Tibor, Ónodi Gábor és Winkler Dániel is közreműködött.

A kiadványt olvasva könnyen és gyorsan megérthető, hogy

a korábban az erdő értéktelen szemétjének tartott álló vagy fekvő holtfa, a lábon korhadó famatuzsálemek, az odvas törzsek mással nem pótolható szerepet töltenek be az erdei biodiverzitás fenntartásában,

ezáltal pedig az erdők ellenálló és alkalmazkodóképességének megőrzésében és erősítésében. Ennek pedig megkülönböztetett súlya van a kedvezőtlen irányú környezeti változások (klímaváltozás, biológiai inváziók) közepette.

A füzet nemcsak az erdészeknek szól, hanem egyéb társszakmák művelőinek, illetve a tágabb nagyközönségnek is. Mert a természetkedvelő hétvégi erdőjárónak is meg kell tanulni más szemmel nézni az odvas facsonkra vagy a földön fekve korhadó törzsekre.

Nekik is meg kell érteniük és el kell fogadniuk, hogy nem egészségesebb, hanem betegebb az az erdő, amiből maradéktalanul eltávolították a habitat-fákat és a holtfát.

Éppen ezért az Országos Erdészeti Egyesület a füzet elektronikus változatát szabadon hozzáférhetővé és letölthetővé tette honlapján (www.oee.hu/kiadvanyaink). Nyomtatott formában pedig korlátozott példányszámban kérhető az Országos Erdészeti Egyesület Titkárságán (titkarsag@oee.hu).

Hirka Anikó
SOE ERTI, Erdővédelmi Osztály

Fotók: Csóka György, Frank Tamás

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöldfelületek - Egy falatnyi természet

Ahogy a Kertészet és Szőlészet korábbi lapszámában már beszámoltunk róla, a Magyarország Zöld Városa díj első helyezettje 2022-ben a Budapest 13. kerületében megépült Vizafogó Park lett. A tervezés projektvezetőjét, Ripszám Eszter tájépítészt kérdeztük azokról a tervezési szempontokról, melyek segítették őket az ökologikus szemléletű új közterületi park létrejöttében.

Kárpát-medencei nyári körkép: Gyenge nyári termés, aszály, virágporhiány és nem létező mézpiac

Szlovákiában a hárs virágai megégtek, míg Szerbiában fantasztikus virágzást produkált. A legtöbb országban a napraforgó igencsak megsínylette az aszályt, azonban Romániában nem volt ilyen probléma vele. Horvátországban rejtélyes okokból elmaradt a gesztenyevirágzás, míg Szlovéniában a fenyő és az édesharmat mondott csődöt.

A gyűlölt íbisz mégis hasznot hoz

Ausztrália egyik őshonos madara, az malukui íbisz, nem túl népszerű a lakosok körében. Sokan csak "kuka-tyúknak" hívják, mivel előszeretettel túrja fel a szemeteseket élelem után kutatva, de akár az emberek kezéből is kikapja az ennivalót. Nem csoda hát, ha népszerűtlen madárnak számít hazájában.

A vizes élőhelyek megőrzéséért

A legrégebbi természetvédelmi államközi megállapodás az a bizonyos Ramsari Egyezmény, amely a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, a vízimadarak élőhelyeiről szól. Az egyezmény létrejötte a XX. század második felében jelentősen felgyorsuló vizes élőhelyek pusztulásának, valamint a vízimadarak eltűnésének az eredménye.

Az „aranyhomok” összetéveszthetetlen zamata

Kecskemét modern megyei jogú város, mely egyes részeiben megtartotta mezővárosi jellegét. E nagy múltú település keleti szegletében, a belvároshoz és a városi körgyűrűhöz egyaránt közel, egy csöndes utcában található a KEFAG Zrt. Juniperus Park Hotele. A megszálló vendégeket madárcsicsergéssel fűszerezett nyugodt környezet és svédasztalos reggeli vagy félpanziós ellátás várja.

A méhészet művészete: A varázsló méhész

Nyár közepén a szomszédok nem látnak belőlem mást, csak hogy teli van már a műhelyem mézzel, s én fehér kalapban, fehér ruhában, illatos füstpamacsok között sétálok, nézegetek, rakosgatok a méhesemben.

Az erdősítés nem csupán faültetés

Az ENSZ a 2021-30 közötti időszakot az ökoszisztémák visszaállításának szenteli. Ennek keretében nagyszabású erdőtelepítési programokat indít világszerte. A szervezet által november közepén, Egyiptomban megrendezett Klímaváltozási Konferencián az EU és 26 nemzet 16 milliárd dollárt szentelt arra, hogy az erdőket segítsék. Főként azért, mert a fák széntároló kapacitása nagyban hozzájárul a klímaváltozás lassításához.

Kiemelt jelentőségű a madarakat fenyegető veszélyek mérséklése

A madárpusztulások egyik legfőbb oka a szabadvezetékek mentén történő áramütés vagy ütközés, éppen ezért kiemelt jelentőségű a madarakat fenyegető veszélyek mérséklése, amely számos hazai madárfaj természetvédelmi helyzetén javít – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 13. MAVIR Madárvédelmi Konferencián, Tatán.

Panoráma a Kilátók Királynőjéről – már online is

Milyen a kilátás a Zsófia-kilátóról? Milyen az idő Lillafüreden? Az ilyen kérdésekre már otthonról, vagy akár egy mobiltelefonról is választ lehet kapni.

A klímaváltozás miatt egyre korábban költenek a madarak

A klímaváltozás miatt évtizedenként átlagosan két-három nappal korábban költenek a madarak - derül ki az Ökológiai Kutatóközpont és a Milánói Egyetem közös kutatásából, amelyben az ökológusok csaknem 700 madárfaj költési adatait elemezték.