Haszon, hobbi, közösség: galambászat Gyomaendrődön

Az utóbbi években azonban újra kezdjük felfedezni a galamb- és a nyúlhús értékeit. A termékek megjelentek a piacokon, boltokban, éttermek kínálatában is – mondta Nagy István agrárminiszter, aki jubileumi galambkiállítást nyitott meg a Békés megyei Gyomaendrődön november 12-én.

A rendezvény résztvevői ugyanis három évfordulót is ünnepeltek. 140 évvel ezelőtt, 1882-ben alakult meg a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetségének jogelődje, 70 éve, 1852-ben jött létre a gyomai és az endrődi galambászegyesület, és 40 évvel ezelőtt, 1982-ben egyesült a két település, amellyel egy időben a területükön működő három egyesület is integrálódott.

A gyomaendrődi területi kiállítást közösen szervezték a king-, texán-, strasszer-, valamint a magyar autosex tyúkgalambok tartói és tenyésztői – mondta el a megnyitón Knapcsek Lajos, a helyi, 243. számú egyesület elnöke. Hozzátette: mindenki nagyon várta már a személyes találkozás lehetőségét, hiszen az elmúlt két évben nem lehetett megrendezni a hagyományos kisállat-kiállítást a COVID, illetve a madárinfluenza veszélyei, korlátozásai miatt.

„Hiszem, hogy a szakmaiság, a tenyésztés és az elért eredmények mellett nagyon fontos az emberi kapcsolatok ápolása is” – fogalmazott az elnök, és gondolatához Nagy István is csatlakozott, mondván: a galambtenyésztés és tartás gazdasági tevékenység, hagyományápolás, hobbi és nagyon komoly közösségépítő ereje is van.

A tárcavezető rámutatott, a galamb- és a nyúlhús kiváló beltartalmi értékű, egészséges élelmiszerforrás. A tenyésztés hozzájárul a genetikai erőforrások és a biológiai sokféleség megőrzéséhez. A Kárpát-medencében kialakult állat- és növényfajtáink jelentős részét sikerült megőrizni, amely nemcsak a múltunk, de a jövőnk miatt is rendkívül fontos.

Az agrártárca támogatást nyújt a haszongalamb vásárlásához, amit a tenyésztők 2019 óta igényelhetnek. Eddig 117 millió forint segítette a tevékenységüket ebben a formában.

A több száz kiállított galamb között a Gyomán kitenyésztett és a Békés Megyei Értéktárba is felvett magyar autosex tyúkgalambok legszebb példányait is megcsodálhatta a kétnapos bemutató és fajtaverseny közönsége.

A húshasznú – vagyis húsáért tartott – fajta kitenyésztését 1965-ben, Gyomán kezdte el Forgács József aranykoszorús tenyésztő, kitartó és figyelmes munkával, hat galambfajta tudatos keresztezésével. Hogy az új fajtát az országos tenyésztői szövetség is hivatalosan elfogadja, széles tenyésztői bázissal, több éven keresztül kiállította. Ezzel bizonyította ugyanis, hogy a fajtajelölt utódai is megfelelő fajtatisztaságot és fajtajelleget képviselnek.

Az elnevezés – autosex - onnan ered, hogy már a keléskor megállapítható a fióka neme. A város és a térség jellegzetes haszonállataként a gyomaendrődi és a Békés megyei értéktárba is felvételt nyert a fajta, amit a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők 243. számú egyesülete és a Magyar Autosex Tyúkgalamb Tenyésztők Fajtaklubja gondoz.