Back to top

Vadcsapda-megfigyelőrendszert fejleszt egy magyar startup cég

Vadcsapda-megfigyelőrendszert fejleszt egy magyar startup cég, amely a világ bármely pontján képes monitorozni a kihelyezett csapdákat, a rendszer kis átalakítással használható például méhkaptárok megfigyelésére, illetve határátkelőknél, parkolóházakban és magánbirtokokon is.

A fejlesztők, a Feedbackpack nevű cég közölte: a csapdákat legtöbbször kártékony állatok befogására használják, de lehetnek állat- vagy humán-egészségügyi célok is, és emellett a kutatást is szolgálhatják. Hozzátették, az egymással is kommunikáló hardver eszközökkel megfigyelt csapdákat nem kell mindennap ellenőrizni a helyszínen, amivel pénzt és energiát takarítanak meg.

A befogásról azonnali értesítést küldő csapdákat már vadásztársaságok és erdészetek is tesztelték.

A kihelyezett eszközt telefonnal is lehet párosítani, illetve a vadőr térképen is tudja ellenőrizni a csapdák állapotát. A Venn Software Solutions előnyeit kihasználva ezek a rendszerek lehetővé teszik a csapdák hálózatba kapcsolását, és értesítik az őrt még a legnehezebb körülmények között is, amikor más eszköz nem látná el a feladatot.

A közlemény szerint a prototípusok tesztelésénél azért dolgoznak vadőrökkel, hogy az esetleges hibákat kijavítsák mielőtt a nagyobb erdészetek alkalmazzák a szerkezetet. Az RD-Sam rendszert az európai vadászszövetségekkel együttműködésben tervezték és fejlesztették, hogy a legjobban megfeleljen a vadőrök igényeinek.

Közölték, az orvvadászat ellen küzdőkkel is szeretnének együttműködni, akikkel megosztanák az adatokat. Az integráció ugyanis segíthet eldönteni, hogy valóban orvvadászat történt-e.

Emellett az összegyűjtött statisztikai adatokat az országos vadgazdálkodási szervek is hasznosítani tudják majd - idézték a közleményben Olajos Lászlót, a Feedbackpack egyik alapító tagját.

Az eszközök sorozatgyártását már tervezik - olvasható a közleményben.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Spanyol nyérc farmon jelent meg a madárinfluenza

Egy galíciai nyérc farmon hirtelen megnőtt a mortalitás még 2022 októberében. Az állatorvosok első körben a SARS-CoV-2 vírusra gyanakodtak, mely már több más országban is okozott problémákat a nyérctenyészetekben. Azonban a laboratórium a H5N1-es madárinfluenza vírusát mutatta ki. A hatóságok azonnal karantén alá vették az egész farmot, beleértve az ott dolgozó embereket is.

Tölgybe álmodott hordók

Amikor tüzelik a hordót és meleg a fa, olyan az illata, mint a frissen kisült kenyér héja. A hordóba töltött bor kioldja ezeket az alkotóelemeket a fából, ettől lesz egyedi az aromája. Éppen ezért fontos, hogy hol nőtt fel a fa, honnan szerezték be a rönköt a kádárok. A Baranya megyei Palotabozsokon működő Európai Kádárok Kft. zömmel a mecseki Zengő és a Zemplén erdeiből származó tölgyből készít hordókat.

A nagymacskák kényelme is előtérbe került

A Fővárosi Állat- és Növénykert tigrisei és leopárdjai számára finomságokat is készítenek a kifutóba.

Jelentősen csökkent a medvék miatti riasztások száma Hargita megyében

Csaknem felére csökkent tavaly a medvék lakott területen való megjelenése miatt kiadott riasztások száma Hargita megyében - számolt be a csendőrség adataira hivatkozva az Agerpres román hírügynökség.

Vadkárok a szőlőültetvényekben

A szőlőben a kártevők elleni védekezés elsősorban rovarokra irányul, de vannak sokkal nagyobb állatok, amelyek veszélyeztetik a tőkéket és a termést. Rágcsálók, madarak, őzek, vaddisznók, nyulak (mezei és üregi) és más emlősök megrágják a hajtásokat, a fürtöket és széttapossák a sorokat, kárt tesznek a tőkék fás részeiben, számokban mérhető gazdasági veszteséget okoznak.

A vakond lett az év emlőse

A több mint 120 éve védett vakondot választotta 2023-ban az év emlősének a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium (AM) és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével.

Az inváziós jószágok a meghódított területeken új fajokká alakulhatnak

Bár azt hinnénk, hogy az evolúció egy gleccser sebességével vetekszik, azonban faji szinten ez közel sem igaz. Minden alkalommal, amikor az élőlények utódokat hoznak létre, megtörténik a természetes kiválasztódás. A napi szintű genetikai keresztezések - beleértve a mutációk kialakulását is - új generációkat hoznak létre, melyekre aztán hatni fog a szelekciós nyomás.

A madárinfluenza legnagyobb vesztese a fekete hattyú lehet

Az ausztrál fekete hattyú egyedi genetikája miatt a faj sebezhető az olyan vírusos betegségekkel szemben, mint a madárinfluenza - derült ki a Queenslandi Egyetem (UQ) kutatásából.

A madarak védelmét is szolgáló feladatok elvégzését sürgetik a természetvédők

A madarak védelmét szolgáló és természetvédelmi szempontból is érzékeny feladatok elvégzését sürgetik a tél végén a természetvédők, akik kiemelik, hogy az év első három hónapja a legalkalmasabb arra, hogy ezeket a munkákat a lakosság, az önkormányzatok, valamint az illetékes állami szervek elvégezzék.

Önjáró drónnal gyűjtenek mintákat a fákról

A környezeti DNS vizsgálatával az adott területen élő fajokról lehet információt gyűjteni. Nagy előnye, hogy nem kell szem elé kerülnie az összes állatnak, növénynek, hanem a talajból vagy vízből vett mintákból kimutatható a genetikai anyaguk, így sokkal pontosabb képet lehet alkotni az adott terület biodiverzitásáról.