Back to top

A farkas háziasítása

Abból a perspektívából nézve, hogy az ember miért éppen olyan állatot háziasított először, ami drága, nehezen hozzáférhető húst eszik, rejtély. A háziasítás megtörténte után, az ember a kutya őseit, vagyis a farkast, mint potenciális vetélytársat, kiirtotta környezetéből. Ezért a farkasoknak a zord, viszontagságos időjárású hegyekbe kellett visszahúzódniuk.

Több elmélet is van, hogy az ember miért éppen a zsákmányszerzés szempontjából konkurenciának számító farkast választotta maga mellé partnerként. A legnépszerűbb teória szerint a farkasok saját magukat háziasították azzal, hogy az emberek által meghagyott állati maradványokon és emberi ürüléken lakmároztak, így természetes módon szelektálódtak közülük azok az egyedek, amelyek a legjobban tolerálták az ember közelségét.  Egy másik megközelítés szerint viszont pont fordítva, kvázi az ember választotta maga mellé a farkast, hogy segítő társa legyen a vadászatok során.

Kutatások alapján a vadászpartner-elméletet cáfolja az, hogy a szelídnek mondható farkasok sem vadásznak közösen az emberrel. A szemétevés-elméletet pedig azzal dől dugába, miszerint az állandóan helyet változtató, vándorló, vadászó-gyűjtögető közösségek nem halmoztak fel annyi hulladékot, ami megérte volna a farkasnak, hogy kövessék az embert.

Az biztos, hogy a kutya háziasítása a legutóbbi jégkorszakban történt Eurázsiában, körülbelül 30 ezer évvel ezelőtt. Ezekben az időkben az ember gyűjtögető életmóddal tartotta fenn magát, és mindenevőként növényeket, rovarokat fogyasztott. Táplálékrendszere, mája máig nem alkalmazkodott megfelelően a húsevéshez, energia-bevitelének mindössze 20 százalékát képes fehérjéből fedezni, a többit szénhidrátból és zsírból kell pótolnia. Ezzel szemben a farkas mint ragadozó, hónapokig is képes húson élni.

A legfrissebb elmélet szerint a kemény telek rákényszerítették arra az embert, hogy felhalmozza élelmiszerkészletét, amiből szívesen osztozott a táborok körül ólálkodó farkasokkal. A befogadott farkasok aztán idővel az ember számára hasznosnak bizonyultak, segítettek a tábor őrzésében, melegítették az embert, és később, ahogy fejlődött a kommunikációs képesség, már a vadászat során is eredményesen alkalmazták őket.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A dobogó tetején

Az erdő mélyének csöndje a tanyája, ahová csak a vad talál, sűrű lombú fák alatt ballag, mert az erdőben leli nyugalmát. Ez az érzés él azokban, akik lelkükben őrzik a természet iránti tiszteletet és vonzalmat, és e belső késztetésüktől vezérelve döntenek majdani hivatásukról.

Spanyol nyérc farmon jelent meg a madárinfluenza

Egy galíciai nyérc farmon hirtelen megnőtt a mortalitás még 2022 októberében. Az állatorvosok első körben a SARS-CoV-2 vírusra gyanakodtak, mely már több más országban is okozott problémákat a nyérctenyészetekben. Azonban a laboratórium a H5N1-es madárinfluenza vírusát mutatta ki. A hatóságok azonnal karantén alá vették az egész farmot, beleértve az ott dolgozó embereket is.

A kutyák meg tudják mutatni az embernek, amit akarnak, a malacok nem

A családi kedvencként tartott kutyák és törpemalacok viselkedését összehasonlítva arra jutottak az ELTE etológusai, hogy az ember figyelmének egy számukra kívánatos dologra irányítása nem egy általános képesség a háziasított állatok körében: míg a kutyák igen, a malacok nem rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, amelyek ehhez a képességhez szükségesek.

Az inváziós jószágok a meghódított területeken új fajokká alakulhatnak

Bár azt hinnénk, hogy az evolúció egy gleccser sebességével vetekszik, azonban faji szinten ez közel sem igaz. Minden alkalommal, amikor az élőlények utódokat hoznak létre, megtörténik a természetes kiválasztódás. A napi szintű genetikai keresztezések - beleértve a mutációk kialakulását is - új generációkat hoznak létre, melyekre aztán hatni fog a szelekciós nyomás.

A gyerek-kutya kapcsolat megmagyarázhatja az állatok háziasítását

Egy új amerikai kutatás szerint a már kisgyermekként tanúsított áldozatkész, önzetlen viselkedés lehet a domesztikáció, vagyis a háziasítás, megszelídülés katalizátora. A vizsgálatot egy gyermekpszichológiai laboratóriumban végezték 2 és 3 évesek bevonásával.

Védett ragadozó madarakat mészároltak le "vadászok" -2,5 millió forintos büntetés és felfüggesztett börtön

Egy fokozottan védett barátkeselyű, valamint négy másik ragadozó madár elejtése miatt emelt vádat több vadász ellen a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Főügyészség - közölte a főügyészség sajtószóvivője csütörtökön az MTI-vel.

Működik a kisállat effektus

A háziállatok segítenek megvédeni az öregedő agyat. A legújabb kutatások azt sugallják, hogy idős korban mindenkinek kellene tartania egy kutyát vagy macskát.

Pénteken kezdődik a bagoly-számlálás

Pénteken kezdődik és január 23-ig tart az erdei fülesbagoly-telelőhelyek országos felmérése, amelyhez a lakosság segítségét kéri a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Mezőgazdasági pályázatfigyelő - 3. hét

Március 31-re módosítja az Agrárminisztérium a lejáró földhasználattal érintett földterületek visszavonási kérelmeinek eredeti, január 15-ei beadási határidejét az agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai gazdálkodást segítő támogatási program keretében.

Jogszabályi álláspontok kutya lelövésekor

A vadászterületen történő kutyaelejtés egy rendszeresen visszatérő konfliktus alapja. A probléma sok esetben peres üggyé fajul, noha a kutyatartók és a vadászok a rájuk vonatkozó szabályok betartásával megelőzhetnék az ilyen incidenseket. De hol is van a jogszerűség határa egy ilyen esetben? Ki a vétkes? És miképpen lehet elejét venni az ilyen helyzeteknek?