Gyapjúkötéllel a klímaváltozás ellen?

Tóth-Gál Enikő fordítása
2022. 11. 21., hétfő, 05:09
Az angliai Cirencester városában érdekes felfedezést tett a Királyi Agráregyetem (Royal Agricultural University, RAU) egyik csapata: a tengerbe lógatott gyapjúkötélen egész ökoszisztéma alakult ki.

Illusztráció
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A kísérlethez egy skót tengeröbölben hagyták a kötelet 8 hónapig. Ezalatt egész életközösség alakult ki rajta: moszat nőtte be, mely kisebb állatoknak, például apró tengeri rákoknak nyújtott otthont.

Kate Drury, az egyetem PhD hallgatója a BBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy nagyon meglepődtek, hogy nem csak hínár nőtt a kötélre, de egész ökoszisztéma jött létre.

Ennek jelentősége abban rejlik, hogy a hínár, vagy tengeri moszat egyrészt jelentős szénmegkötő képességgel bír, másrészt felveszi a vízben lévő felesleges nitrogént.

Ez utóbbi tulajdonsága lehetővé teszi, hogy a mezőgazdaságból és iparból származó nitráttal szennyezett vizet megtisztítsa.

Mivel természetes anyagból, gyapjúból készül, így ha elsodródik vagy elveszik a hínárfarmokról, akkor sem okoz gondot, ellentétben a szintetikus anyagokból készült kötelekkel. Egyszerűen lebomlik.

A másik előnye, hogy egy kis plusz bevételhez juttathatja a birkatenyésztőket, akiknek minden évben nyírni kell az állataikat, azonban a gyapjú ára nem túl magas.

A kötélhez a rosszabb minőségű gyapjú is tökéletesen megfelel, így ennek ára is növekedhet kicsit, ami a gazdák számára plusz bevételi forrást jelenthet.

Forrás: 
BBC

Népszerű agrárszaklapok

A Mi Erdőnk
  • Parasztkonyha modern köntösben
  • Radisics Milán, a rókasuttogó
  • Ünnepi gyertyák méhviaszból
  • Esterházyak nyomában a Vértes gerincén
  • Ritka madárvilág a Burok-völgyben
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra

Ezeket olvasta már?

Nőtt az orosz mezőgazdasági termelés

Oroszország mezőgazdasági termelése 2022-ben 10,2 százalékkal nőtt - derült ki az orosz szövetségi statisztikai szolgálat (Roszsztat) által szerdán közölt adatokból.
A Szigetköz (Kleine Schüttinsel, Malý Žitný ostrov) a Győri-medence Duna (Öreg-Duna, Nagy Duna) és a Mosoni-Duna által határolt kistája. Magyarország legnagyobb szigete, amelynek területe 375 négyzetkilométer, hossza 52,5, szélessége pedig átlagosan 6–8 k

Csak az a vízmennyiség adható át, amely nem szükséges a magyar területen

Erről tájékoztatott az Országos Vízügyi Főigazgatóság, miután megkérdeztük, mi a véleményük a Duna Charta januárban nyilvánosságra hozott közleményéről, amiben az osztrák mezőgazdaság Szigetközből származó vízellátása ellen tiltakozik.
A vízes élőhelyek hazánkban is veszélyeztetettek

Február 2.: a vizes élőhelyek világnapja

Bár kevesen tudják, de február másodika a vizes élőhelyek világnapja. Ez 1971. óta van így, annak emlékére, hogy ezen a napon kötöttek nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek, elsősorban az ott élő madárvilág védelméért. Idén, 2023-ban ráadásul, pont egy vízi élőhelyi madár, a nádasokban, gyékényesekben élő barkós cinege lett az év madara.

Némileg csökkenhetnek egyes élelmiszerek árai

Ez év második negyedévében várhatóan megáll az élelmiszerárak drasztikus mértékű növekedése, egyes termékpályacsoportoknál akár még fogyasztóiár-csökkenés is előfordulhat a MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága elemzőinek prognosztizálása szerint.
Dán keringő

Alföldi dudoros és bécsi keringő - galambkavalkád Dabason

Dabason rendezték meg a szokásos év eleji nagyszabású galambkiállítást, melyen három fajtaklub jubileumáról is megemlékeztek. A Pergő Fajtaklub 100 éves, a Magyar King Klub 60, a Mondain Fajtaklub pedig 50 éves idén.

Hamarosan hóvirágünnep

Az Alcsúti Arborétumban minden évben ünnep a hóvirágnyílás. A pontos dátuma értelemszerűen nem rögzíthető előre, de az biztos, hogy most már a küszöbön áll. Érdemes figyelni a híreket!

Méhbarát téglát alkotott egy brit kutatócsoport

A beporzók fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni: a mezőgazdaság és az ökoszisztéma számára is nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújtanak. De hogy segíthet rajtuk egy tégla?!
A rovarokat zavarják a városi fények

Megzakkant rovarok, süket madarak: ezt teszi a fény és hangszennyezés

Az emberi tevékenység nagyon sok szempontból hatással van az állatvilágra. Az éjszakai közvilágítás, a rádiójel sugárzás mind befolyásolják - sok esetben nagyon kedvezőtlenül - az állatok életkörülményeit.

Schmidt Egontól búcsúzunk

91 éves korában elhunyt Schmidt Egon neves ornitológus, Kossuth-díjas író, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület alapítója és tiszteletbeli elnöke, a magyar természetvédelmi ismeretterjesztés kiemelkedő alakja, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte.

Húsexportengedélyt kapott Magyarország a Fülöp-szigetekre

Hosszú évek kitartó munkájának eredményeként első alkalommal kaptak húsexportengedélyt magyar vállalatok a Fülöp-szigetek piacára - jelentette be Facebook-bejegyzésben a külgazdasági és külügyminiszter.