Back to top

Tíz százalékkal emelkedtek tavaly a termőföldárak

Az elmúlt kétévinél nagyobb ütemben, tíz százalékkal emelkedtek tavaly a termőföldárak, egy hektár szántó átlagára már közelíti a kétmillió forintot, néhol már egy hektár gyepért is több mint egymilliót kérnek.

Élénkült tavaly a földpiac, a KSH-nak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatbázisára épülő, de nem teljes körű adatai szerint 2021-ben 14 százalékkal nagyobb termőföldterületet értékesítettek, mint az előző évben - írja a Világgazdaság. Ez azt jelenti, hogy a mező- és erdőgazdasági hasznosítású területek 1,1 százaléka, 72 ezer hektár cserélt gazdát. Ez megközelíti a 2017. évi értékesítés volumenét, amely azóta minden évben mérséklődött, egészen 2020-ig. A termőföldárak és az értékesített terület együttes emelkedése 16 százalékkal magasabb forgalmi értéket eredményezett az egy évvel korábbinál.

gepshow_048_2.jpg

Fotó: Csatlós Norbert

Gyorsult, és minden művelési ágat érintett a mezőgazdasági területek árának emelkedése: 2021-ben az előző két év 5,4, majd 8,2 százalékos növekedése után a drágulás átlagosan 10 százalékkal haladta meg a 2020. évit.  A szántó átlagára a 2020. évivel megegyező mértékben, 8,8 százalékkal emelkedett, így egy hektár átlagosan 1,9 millió forintba került. Az erdő és a gyep ára nőtt a legnagyobb mértékben, 15-15 százalékkal az előző évihez képest, míg a szőlő 10, a gyümölcsös 8,2 százalékkal drágult. A legdrágább művelési ág, a szőlő, amelynek egy hektárjáért 2,6, míg egy hektár gyümölcsösért 2,4 millió forintot kellett fizetni. A gyep hektáronkénti átlagára 961 ezer, az erdőé 915 ezer forint volt 2021-ben. 

Az értékesített szántók átlagára Békés, Hajdú-Bihar, Tolna, Győr-Moson-Sopron és Fejér megyében volt a legmagasabb, itt hektáronként 2–2,5 millió forint közötti áron cseréltek gazdát a parcellák, 

míg a legalacsonyabb az 1,2-1,3 millió forintos átlagárakkal Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád és Zala megyében volt. A KSH szakértői megjegyzik, hogy a föld minőségétől és egyéb tényezőktől függően nemcsak a megyék között, hanem azokon belül is nagyok az árkülönbségek. Pest megyét figyelmen kívül hagyva a járási szántóátlagárak Hajdú-Bihar, Békés és Veszprém megyében szóródtak a leginkább, Somogyban és Zalában pedig a legkevésbé. A legmagasabb járási szántóátlagárak Hajdú-Bihar megyében voltak: a Hajdúszoboszlói járásban 4,2, a Hajdúböszörményiben és a Debreceniben 3,4 millió forint volt.

Az egyes művelési ágak közül a szántónál a legmagasabb a bérelt területek aránya, ami eléri az 53 százalékot. A gyepterületek 40, a szőlőterületek 21, míg a gyümölcsösök 22 százalékát használják bérlők. 

juhok_legelon.jpg

Fotó: pixabay.com

A KSH adataiból kitűnik, hogy a termőföldárakhoz hasonlóan a földbérleti díjak emelkedése sem állt meg 2021-ben, sőt, a növekedés üteme minden művelési ágban jelentősen felgyorsult. 

A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja – az előző évi 7,3 százalékos növekedés után – átlagosan 13 százalékkal volt magasabb a 2020. évinél, így egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 72 700 forint volt országosan. A szőlő bérleti díja 13, az erdőé 11, a gyepé és a gyümölcsösé 10-10 százalékkal nőtt 2020-hoz képest. A megyék között még mindig nagy a szórás: egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja Hajdú-Bihar, Tolna és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb (98,2, 91,3 és 86,9 ezer forint, míg Nógrád, Heves és Zala megyében a legalacsonyabb (43,3, 52,3, 53,8 ezer). Egy hektár szántó éves bérleti díja a vételi ár 3,9 százaléka volt 2021-ben. Ez az arány 2010-től 2016-ig folyamatosan csökkent, 2017-től 3,7-3,9 százalék körül stagnál.

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új szabályokra kell odafigyelnie a gazdálkodóknak a támogatások érdekében

Az uniós előírásoknak megfelelően a korábbiakhoz képest jelentősebb szerepet kapott az új Közös Agrárpolitikában (KAP) a fenntarthatóság, ugyanakkor a magyar kormány a nemzeti társfinanszírozás mértékének emelésével arra törekedett, hogy egyensúlyba kerüljenek a környezeti és versenyképességi szempontok – jelezte előadásában Feldman Zsolt csütörtökön, a Komáromban tartott fórumon.

USA: Hová lett a föld?

Az USA-ban 2013/14 óta mintegy 6,5 millió hektár mezőgazdasági terület tűnt el a statisztikákból. Ez megegyezik Németország teljes gabonatermő területével. Mi történt ezekkel a talajokkal? És ami a piac szempontjából fontos, szükség esetén újra művelésbe lehet őket vonni?

Válságálló családi gazdaságok

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros Szervezet 32 éves múltra tekint vissza. Időnként nehéz volt fennmaradnia, mert nincs normatív támogatás a román kormány részéről, egyetlen szakmai szervezet felé sem. Önerőből próbálják fenntartani magukat – tudtuk meg Fazakas Miklós elnöktől.

KITE Zrt.: a jubiláló integrátor

Ellentmondásos év, kirívó szélsőségekkel. Röviden így jellemezhető 2022, s ebbe ugyanúgy beletartozik az irtózatos pusztító aszály, mint a féktelen drágulás vagy a szomszédunkban zajló háború következményei. Vajon ebben a helyzetben miként tudott helytállni az idén 50 éves integrátor, tudott-e élni a piaci lehetőségekkel, mennyire volt képes a bajba jutott termelőkön különböző megoldásokkal segíteni?

Mit tesz a műanyag a termőfölddel?

A műanyaghulladékok talajra gyakorolt hatása nagyrészt ismeretlen, pedig a talajba kerülő műanyag mennyisége akár többszöröse is lehet annak, mint ami a folyókba, tengerekbe mosódik. Egy uniós kutatás keretében annak igyekeznek a végére járni, hogy pontosan milyen hatással is van a talajok műanyag-szennyezettsége magára a termőföldre.

Növekedhet a görögdinnye termőterülete

A Nunhems Hungary, a BASF, a Seedplus és a Koppert Hungária dinnyetermesztési szakmai estet tartott Medgyesegyházán. Az előadók szóltak a lehetőségekről és kihívásokról, hiszen amíg a tavalyi aszályos év sok növénykultúrát károsított, a görögdinnye keresletének jót tett a forró nyár. A versenyképességhez azonban nemcsak a fajtát és technológiát kell jól megválasztani, hanem lehetőleg minél tovább kell a piacon lenni.

Tíz helyszínen zajlott az országos kukorica posztregisztrációs fajtakísérlet

Tizenhatodik alkalommal szervezte meg 2022-ben a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az országos kukorica posztregisztrációs fajtakísérletet. Az objektív felmérésben az elmúlt évben 43 kukoricahibridet teszteltek az ország tíz pontján, az eredményeket egy kiadványban hozták nyilvánosságra a szervezők.

Költségek és károsanyag-kibocsátás csökkentése a marhahústermelésben

A Queenslandi Egyetem által vezetett kutatócsoport olyan eszközt fejlesztett ki, amely segít a marhahúsiparnak egyszerre csökkenteni a költségeket és az üvegházhatású gázok kibocsátását, miközben globálisan kielégíti a hús iránti keresletet.

Új vetéstechnológia a John Deere -től

A Las Vegas-i CES 2023 a világ legnagyobb szórakoztatóelektronikai vására és bemutatója, és már autógyártók és mezőgazdasági gépgyártók is ott mutatják be egyes új fejlesztéseiket.

Generációváltás kapujában a mezőgazdaság

2023. január 1. napján hatályba lépett „az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény” (a továbbiakban: Törvény), amely megoldási lehetőséget kínál a nemzedékváltásra a mezőgazdaságban.