Back to top

Erdészeti kutatások története, helyzete és perspektívái a Magyar Tudomány Ünnepén

Az MTA Erdészeti Tudományos Bizottságának eseményén az elmúlt időszak legfontosabb kutatási témáit és eredményeit mutatták be Az erdészeti tudományok története Magyarországon címmel megjelent kötet mellett, melyben a szerzők összegyűjtötték 1897-től, az önálló Erdészeti Kísérleti Állomás megalapításától kezdve a legfontosabb kutatási témákat és eredményeket.

20221121_pel_4917.jpg

Fotó: Pelsőczy Csaba
Folyamatosan ügyelnünk kell meglévő erdeink egészségi állapotának és alkalmazkodóképességének javítására, és megfelelő kutatási eredményeken kell alapulnia az erdőterület növelését célzó programoknak – emelte ki Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár az eseményen tartott zárszavában. Hangsúlyozta továbbá, hogy a magyar kormány elkötelezett abban, hogy az erdőkre, mint a fenntartható gazdálkodás színterére tekintsen. A kutatási eredmények széles körű megismertetése jelentősen segíti annak az erdőgazdálkodási modellnek a megvalósítását, melynek során nem sérülnek sem az ökológiai, sem a társadalmi, sem a gazdasági fenntarthatósági szempontok.

A Soproni Egyetemi Kiadó most bemutatott kiadványa két, a közelmúltban összeolvadt erdészeti intézmény közös munkájának az eredménye.

Az Erdészeti Tudományos Intézet és a Soproni Egyetem egy szervezetbe történő integrálása történelmi lehetőség arra, hogy az erdészeti kutatás minél szélesebb tudásbázisra építsen, és minél pontosabb válaszokat adjon az erdők kezelésével kapcsolatban felmerülő kérdésekre - hangsúlyozta az államtitkár. A Magyar Tudományos Akadémia Erdészeti Tudományos Bizottsága három nagy szakterületet – erdészettudomány, faanyagtudomány, vadbiológia – fog át, melyek között szoros kapcsolat van. A tervezett három kötetből álló áttekintés kísérlet a három szakterület kutatási eredményeinek, sikereinek, kudarcainak, feladatainak áttekintésére múlt-jelen-jövő bontásban.

20221121_pel_4887.jpg

Fotó: Pelsőczy Csaba

Az erdészettudomány utóbbi 30 évének legjelentősebb kihívásai a klímaváltozáshoz kötődnek, melyek fontos kutatási feladatokat határoznak meg.

Lényegesek továbbá a jövő erdeinek fafajválasztási és származási kérdései, a megváltozó termőhelyi feltételek melletti növedék meghatározása és ezzel párhuzamosan a szénmegkötés mennyiségi és folyamati vizsgálata.

Komoly kutatási igényt generálnak az erdeinkben megjelenő új kártevők, kórokozók és inváziós fajok is. Erdészetünk, vadgazdálkodásunk, természet- és környezetvédelmünk, faiparunk jövője és versenyképessége számottevően függ az új, hasznosítható tudományos eredményektől - mondta Zambó Péter.

Forrás: 
Agrárminisztérium

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az (agrár)összefogás a szülőföldön maradás záloga

Tavaly december elején tizenegyedszer szervezte meg Budapesten az Agrárminisztérium Kárpát-medencei kapcsolatokért felelős főosztálya a Kárpát-medencei Összefogás Fórumát, a Mezőgazdasági Múzeum vajdahunyadvári épületegyüttesében.

Tölgybe álmodott hordók

Amikor tüzelik a hordót és meleg a fa, olyan az illata, mint a frissen kisült kenyér héja. A hordóba töltött bor kioldja ezeket az alkotóelemeket a fából, ettől lesz egyedi az aromája. Éppen ezért fontos, hogy hol nőtt fel a fa, honnan szerezték be a rönköt a kádárok. A Baranya megyei Palotabozsokon működő Európai Kádárok Kft. zömmel a mecseki Zengő és a Zemplén erdeiből származó tölgyből készít hordókat.

Továbbra is óriási az érdeklődés a települések fásítására

Idén már harmadik alkalommal jelentkezhettek az Agrárminisztérium Településfásítási Programjára, a 10 ezer főnél kisebb települések. Az ország legnagyobb fásítási programjának három szakaszában eddig ezernyolcszáz település 46 ezer fát igényelt.

Uniós élelmiszerlánc-biztonsági riasztások: baromfitermékekkel, zöldségekkel és gyümölcsökkel volt a legtöbb gond

Mintegy 200 kockázatos termék miatt kellett Magyarországon intézkedni idén az EU-s riasztási rendszer adatai alapján. A hazánkat érintő ügyek elsősorban baromfihúshoz és abból készült termékekhez, zöldségekhez és gyümölcsökhöz, fűszerekhez, valamint étrend-kiegészítőkhöz kapcsolódtak.

Akár 3,5 millió forintra is pályázhatnak a kis hentesüzletek

A mikrovállalkozásként működő hentesboltok támogatásával sikerülhet megőrizni és minőségileg magasabb színvonalon hozzáférhetőbbé tenni ezeket az üzleteket - közölte dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára.

Sikerülhet felzárkóztatni a hazai agráriumot

A kormány és az agrárium érdekképviseleti szervezetei az idén is folytatni kívánják a párbeszédet és az együttműködést – hangzott el az Agrárminisztérium, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának közös sajtótájékoztatóján.

Vince-napi borünnep Balatonfüreden

A hatékonyságnövelésen, a megújulási képességen és a termelői-feldolgozói-kereskedői együttműködésen múlik az ágazat jövője – jelentette ki az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Balatonfüred-Szőlősi Hegyközség által szervezett Vince-napi borünnepen vasárnap.

Magyarország élelmiszerellátása biztosított

Magyarország élelmiszerellátása biztosított - mondta az agrárminiszter hétfőn az M1 aktuális csatornán.

59 milliárd forint agrártámogatás érkezett egy nap alatt a gazdálkodókhoz

Ütemesen zajlik a 2022. év után járó uniós agrártámogatások kifizetése, ennek keretében a tegnapi napon 59 milliárd forintot utalt ki a Magyar Államkincstár több jogcímen a gazdálkodóknak – jelentette be Feldman Zsolt.

Önjáró drónnal gyűjtenek mintákat a fákról

A környezeti DNS vizsgálatával az adott területen élő fajokról lehet információt gyűjteni. Nagy előnye, hogy nem kell szem elé kerülnie az összes állatnak, növénynek, hanem a talajból vagy vízből vett mintákból kimutatható a genetikai anyaguk, így sokkal pontosabb képet lehet alkotni az adott terület biodiverzitásáról.