Back to top

Tanulmány is alátámasztja: ha szereti a macskáját, tartsa bent!

A macskák számára a szabadtéri lét számos veszélyt rejt: sokféle betegséget elkaphatnak, elüthetik vagy megölhetik őket, de ők maguk is veszélyt jelentenek a vadonélő állatokra, különösen a kistestű állatokra.

A Marylandi Egyetem kutatói vizsgálták, hogy milyen veszélyek leselkednek a szabadjára engedett macskákra, és hogy ezek jelentősen csökkennek a bent tartott állatok esetében. A tanulmányhoz 60 mozgásra aktiválódó vadkamerát helyeztek el 1500 vizsgálati területen - írja a Phys.org.

A kamerák felvették, hogy mire vadásztak a macskák, és hogy milyen más állattal találkoztak, és igyekeztek kideríteni, hogy miért használnak egyes területeket, míg másokat elkerülnek. A tanulmány november végén jelent meg a Frontiers in Ecology and Evolution című szaklapban.

„Azt találtuk, hogy az átlagos házimacska Washington D.C.-ben 61 százalék valószínűséggel jelent meg olyan helyen, ahol mosómedvék is vannak – melyek Amerikában a veszettség fő közvetítői – 61 százalékos átfedésben vannak a rókákkal is, és 56 százalékos átfedésben az északi oposszumokkal, amik szintén terjeszthetik a veszettséget.”

– mondta Daniel Herrera, az egyetem Környezettudományi és technológiai Karának (Department of Environmental Science and Technology, ENST) doktorandusz hallgatója, aki a tanulmány vezető szerzője. „Azzal, hogy szabadon engedjük a macskáinkat, jelentősen veszélyeztetjük az egészségüket.”

Amellett, hogy veszélyes betegségeknek vannak kitéve, a macskák haza is hozhatják ezeket, ami az emberi egészségre is veszélyt jelenthet (mint a veszettség vagy a toxoplazmózis). Bár Magyarországon nem élnek oposszumok, de az urbanizálódott rókák és nyestek ugyanolyan veszélyesek lehetnek a cicákra. Veszettség ellen ugyan vakcinázzák a rókákat, de még mindig vannak más betegségek is, amiket elkaphatnak és akár a gazdáiknak is átadhatják. De a veszettséget sem zárhatjuk ki teljesen, hiszen pár hete találtak veszett rókát és kutyát is Magyarországon.

A szabadon kóborló bársonytalpú kedvencek emellett olyan (Amerikában) őshonos állatokra is vadásztak, mint a szürkemókus, csíkosmókus, erdei mormota, vattafarkúnyúl, vagy a fehérlábú egér.

Ezeknek a kisemlősöknek az elpusztításával romlik a biodiverzitás, és az ökoszisztéma egészsége.

Magyarországon elsősorban a kistestű énekesmadarakra jelentenek veszélyt a házimacskák, valamint a vadmacskákkal való kereszteződés miatt hosszú távon eltűnhet ez a rejtett életmódú ragadozónk, mely fontos része a magyarországi erdei ökoszisztémáknak.

„Az emberek közül sokan rosszul gondolják azt, hogy a macskák a idegenhonos rágcsálókat, például a patkányokat irtják, valójában ugyanis az őshonos kistestű fajokat részesítik előnyben” – magyarázta Herrera.

„A macskák miatt ugyan nem kerülnek szem elé a patkányok, mivel azok félnek tőlük, de nincs bizonyíték rá, hogy valóban kontroll alatt tartják a kártevők populációját. Azonban az őshonosak populációit bizonyítottan megtizedelik, pedig ezek jelenléte pozitív hatással van Washington D.C. ökoszisztémájára.”

Herrera eredményei azt mutatják, hogy a vadállatok jelenléte a faborítottsággal és az elérhető nyílt vízfelületekkel van összefüggésben. Ezzel szemben a macskák jelenléte csökkent ezeknek a természetes tényezőknek a jelenlétében, míg növekedett az emberi populáció sűrűsödésével. Ez pedig megcáfolja azt az állítást, miszerint a szabadon mozgó macskák a természetes ragadozók szerepébe lépnek az ökoszisztémában azzal, hogy a vadonélő állatokra vadásznak.

„Ezek az élőhelyi összefüggések azt sugallják, hogy a macskák eloszlása az emberi tényezőn múlik, és nem természetes okok irányítják.” – magyarázta Travis Gallo, az ENST adjunktusa és Herrera konzulense. „Mivel az emberek erősen befolyásolják, hol vannak macskák a tájban, az embereken múlik az is, hogy milyen veszélyekkel kell a macskáknak szembenézni, és hogy mekkora kárt tesznek a helyi vadvilágban.”

Herrera arra bátorítja a macskagazdikat, hogy tartsák bent az állataikat, hogy elkerüljék a vadonélő állatokkal való találkozásokat. Emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy az elvadult házimacskák is nagy veszélyt jelentenek a betegségek szempontjából, ráadásul

jelentősen hozzájárulnak az őshonos fajok pusztulásához, és nem szabadna hagyni őket szabadon kóborolni, különösen a vadonélő fajok által jelentős élőhelyeken.

Ezzel is megerősíti a korábbi felszólalásokat, hogy földrajzilag kellene szabályozni, hol lehet macskákat tartani és hol nem.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A dobogó tetején

Az erdő mélyének csöndje a tanyája, ahová csak a vad talál, sűrű lombú fák alatt ballag, mert az erdőben leli nyugalmát. Ez az érzés él azokban, akik lelkükben őrzik a természet iránti tiszteletet és vonzalmat, és e belső késztetésüktől vezérelve döntenek majdani hivatásukról.

Előbújtak a medvék a Szegedi Vadasparkban

Előbújtak a medvék csütörtökön a Szegedi Vadasparkban, és bár szikrázó napsütés fogadta őket, nem mentek vissza a medveházba.

Válságálló családi gazdaságok

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros Szervezet 32 éves múltra tekint vissza. Időnként nehéz volt fennmaradnia, mert nincs normatív támogatás a román kormány részéről, egyetlen szakmai szervezet felé sem. Önerőből próbálják fenntartani magukat – tudtuk meg Fazakas Miklós elnöktől.

27 liter schnaps főzése adómentes

Minden osztrák gazdálkodónak joga van adómentesen schnaps-ot készíteni a saját maga által termesztett gyümölcsből. A mennyiségi határ 27 liter, Tirol és Vorarlberg tartományokban 50 liter.

Tíz módja annak, hogy több fehérjét fogyasszunk

A fehérjében gazdag ételek elkészítése időigényes lehet, de szinte minden testi funkcióhoz szükség van rá, beleértve az egészséges szövetek építését és fenntartását az évek múlásával.

Három perc alatt fel lehet tölteni hígtrágyával

Hazai Termékfejlesztési Nagydíjat kapott az AgroMashexpón a Fliegl Abda Gépgyártó Kft. HFW 25 000 centrifugálszivattyús tartálykocsi GUG 45 grúberes hígtrágya-injektálóval. A Fliegl most is bebizonyította, nemcsak gyártó, hanem fejlesztő vállalat is.

Javul a madárinfluenza-helyzet

Javult a járványügyi helyzet a madárinfluenzával érintett területeken, ezért február 1-jétől enyhítések léptek életbe Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés vármegye korlátozás alatt nem álló területein a vizes élőhelyek, állandó vizes terület közelében található állattartó telepekre vonatkozó betelepítési szabályokban - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) csütörtökön a honlapján.

Február 2.: a vizes élőhelyek világnapja

Bár kevesen tudják, de február másodika a vizes élőhelyek világnapja. Ez 1971. óta van így, annak emlékére, hogy ezen a napon kötöttek nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek, elsősorban az ott élő madárvilág védelméért. Idén, 2023-ban ráadásul, pont egy vízi élőhelyi madár, a nádasokban, gyékényesekben élő barkós cinege lett az év madara.

Reménykeltő ősziek, romló piacok

Mi lesz most a gabonával? Erre felelj, de őszintén, jön a további biztatás, mert elhangzott a tv-ben, hogy a liszt ára 5 százalékkal fog csökkenni. Az mit jelent a búza esetében, és azt is jó lenne tudni, hogy mennyivel lesz olcsóbb a kenyér? Érdemes az egésznek utánaszámolni, mielőtt az ember bármit mondana, vagy olyan szaktekintélyt megkérdezni, akinek a szavára eddig minden körülmények között adhattunk.

Alföldi dudoros és bécsi keringő - galambkavalkád Dabason

Dabason rendezték meg a szokásos év eleji nagyszabású galambkiállítást, melyen három fajtaklub jubileumáról is megemlékeztek. A Pergő Fajtaklub 100 éves, a Magyar King Klub 60, a Mondain Fajtaklub pedig 50 éves idén.