Back to top

Pesten nagyobb számban száradnak ki fák, mint Budán

Habár talán kevésbé feltűnő, mint a parkok megszokott zöld gyepszőnyegének sárgára égése, de az elmúlt hetekben sajnos gyakoribb lett a teljesen elszáradt, vagy a még zöld, de szárazon zörgő levelekkel vegetáló fák látványa is.

Bizonyos mennyiségű, leginkább frissen ültetett koros fa kiszáradása nem tekinthető szokatlannak, ez a városi kertészet velejárója - írja a Főkert. Az átültetett fák minden esetben egy bizonyos mértékű sokkot kapnak, és ezt néhány egyed, a kiültetett állomány pár százaléka nem éli túl. Ebben az évben azonban a kiszáradó fák aránya jelentősen, nagyságrendileg 50%-kal megnövekedett, de ami ennél is aggasztóbb, hogy idősebb, akár 25-30 éves fák esetében is előfordul. Ez a folyamat azonban nem kizárólag az idei év szélsőséges csapadékhiányának tudható be, okai ennél összetettebbek.

A Főváros fáinak sorsát szorosan nyomon követőknek feltűnhetett, hogy a város pesti oldalán lényegesen nagyobb számban száradnak ki fák, mint a budai oldalon.

budapest_park_pixa.jpg

Illusztráció
Illusztráció
Ennek oka nem a különböző mikroklímában, és nem is pesti kollégáik lustaságában, hanem a két oldal jelentősen különböző termőtalajában keresendő. A budai oldalon – leszámítva talán a Duna partját és annak közvetlen környezetét – a talaj leginkább agyagos márga, ami jó vízzáró és vízmegtartó képességgel rendelkezik, ezzel ellentétben a pesti oldalon a homok és a sóder a legjellemzőbb, amin viszont a víz szinte akadálytalanul átfolyik. Többek között ennek is köszönhető, hogy az elmúlt 50 évben a pesti oldalon a talajvíz szintje átlagosan közel 4 méterrel került lejjebb, azaz az itt élő fák gyökereinek ennyivel mélyebbre kell (kéne) „lenyúlniuk” az éltető vízért. Azaz az itt élő fáknak lényegesen kedvezőtlenebb életkörülmények között kell túlélniük.

Szintén a pesti oldal fáinak esélyeit rontja nagyobb arányban a visszaverődő hő, ami elsősorban a belvárosi, útmenti fákat, fasorokat érinti.

Míg a természetes növénytakaró a beérkező hő egy jelentős részét elnyeli, a szilárd burkolat – az aszfalt, a beton, a térkő – felmelegszik, a hőt visszaveri, aminek következtében a levelek fonákoldala is kiszárad, így jelentősen rontva a fa vitalitását, túlélési esélyeit.

Mindemellett a megnövekedett arányú, és az idősebb fákat is érintő kiszáradásokért a fő felelős egyértelműen a szélsőségesen száraz és meleg időjárás miatt kialakult légköri aszály, aminek következtében a levegő páratartalma 10-15%-kal tartósan alacsonyabb az ilyenkor szokásosnál. Ez azért kifejezetten problémás, mert míg a talaj kiszáradását ellensúlyozni lehet öntözéssel (egy bizonyos mértékig, mivel az öntözővíz egy része a felforrósodott talajra érve egyszerűen elpárolog), a páratartalom alapvetően a lehulló csapadék mennyiségétől függ. A fák a levegő szárazsága ellen fokozott párologtatással reagálnak, ennek következtében viszont leveleik nagyon hamar kiszáradnak, anélkül, hogy az ősszel megszokott elszíneződési folyamat végbemenne.

A hiányzó, legalább 100-150 milliméternyi csapadékmennyiséget öntözéssel sajnos csak részben lehet pótolni.

Ez persze nem azt jelenti, hogy nem érdemes mindent megtenni annak érdekében, hogy minél több fának adják meg a lehető legtöbb segítséget, hogy átvészelje ezt a kegyetlen időszakot. A FŐKERT kezelésében lévő 170.000 fasori és parkfának valamivel több, mit egyharmada, körülbelül 60.000 egyed kap rendszeres öntözést, ami meghatározott protokoll szerint, de az időjárási körülményekhez alkalmazkodva történik. A fákat a kiültetésük első három évben havonta háromszor, a március és augusztus közötti vegetációs időszakban négy alkalommal öntözik, alkalmanként egy fa – fajtájától és elhelyezkedésétől függően – 60-100 liter vizet kap. Jelentősen növelik a frissen ültetett egyedek túlélési esélyeit a tavalyi bevezetésük óta egyre intenzívebben használt öntözőzsákok. A fák gyökeréhez a 75 literes zsákokból csepegtetős módszerrel folyamatos vízellátáshoz jutnak, így kiszáradásuk esélye lényegesen lecsökken. Ebben az évben már 200 ilyen zsák segítette a nagy meleg elleni küzdelmet.

Természetesen az ültetést követő harmadik évtől sem maradnak öntözés nélkül a fák, ám a gyakoriság átlagosan havi egy alkalomra csökken, de vannak olyan fajok, amik ekkor már öntözés nélkül is fenntartják saját magukat.

Bár az általuk kezelt természetvédelmi- és erdőterületeken jellemzően nem szoktak öntözni, az idei szárazság miatt az idén és tavaly ültettet, közel 10.000 ezer erdészeti csemete is rendszeres vízutánpótlásban részesül. Érdekes módon a szárazság a természetvédelmi területek esetében is jobban sújtja a főváros pesti oldalát, de ennek oka ezesetben nem a talaj különbözőségében, hanem az egyenetlen csapadékeloszlásban keresendő. Bár az erdészeti csemeték kifejezetten érzékenyen reagálnak a szélsőséges időjárásra, az öntözéssel az állomány jelentős részét sikerül megmenteni, szerencsére mindössze pár százalékos veszteséggel kell számolniuk.

Sok, a fákat rendszeresen öntöző, elkötelezett városi környezetvédőben merülhet fel a kérdés, hogy a fentiek okán van-e egyáltalán annak értelme locsolókannával, vödörrel locsolni a házuk előtt álló, szemmel láthatólag szomjazó fákat.

Nos, bár a hiányzó csapadékmennyiség pótlása fizikailag így szinte lehetetlen, ugyanakkor a fák minden egyes csepp vizet meghálálnak.

Ily módon a problémát felszámolni ugyan nem lehet, de a helyzeten sokat javíthat, és bizony egyes esetekben hosszútávon akár még életmentő is lehet egy-két vödör víz rendszeres kilocsolása a fák tövébe. Biztatnak tehát mindenkit, aki már eddig is időt, energiát nem kímélve „gondozásba vett” egy fát, hogy ne adja fel, és folytassa! És biztatnak mindenkit, aki aggódik a fák egészségéért, hogy ha lakóhelye, munkahelye közelében szomjazó fát lát, akkor lehetőségeihez képest segítse a vízutánpótlását. Mindehhez egy jótanács: a fákat minél később este vagy kora reggel érdemes öntözni, amikor a talaj valamivel hűvösebb. A forró talajra kilocsolt víz jelentős része elpárolog, így nem tud hasznosulni.

Forrás: 
Főkert.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Még mielőtt feledésbe merülne

Egy sor olyan zöldséget ismerünk mi is, amelyek nélkül egy generációval korábban még elképzelhetetlen volt a téli étrend, most pedig az adja a folyamatos témát az ágazatnak, hogy miként lehetne a forgalom visszaesését megállítani. Nyugat-Európa tradicionális téli zöldsége, a halványított cikória is ezzel küzd, a Belgiumban másodszor megrendezett cikóriahét fogyasztásélénkítő hatása azonban úgy tűnik, meggyőző.

Januártól a Nébih felületén kell vezetni az elektronikus permetezési naplót

A Nébih elektronikus gazdálkodási napló (e-GN) rendszerébe integrálódik az elektronikus permetezési napló. A felületen január 1-jétől a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodóknak naprakész nyilvántartást kell vezetniük a szántóföldi kultúrában végzett rovarölő szeres kezelésekről.

A türelem orchideát terem

Csak nagyon kevesen vállalkoznak orchidea termesztésére üzemi körülmények között, mégis a tordasi Botta Kertészet egy különleges szépségnek, a cymbídium orchidea (csónakorchidea) termesztésére szakosodott. A családi kertészet az orchideát vágottvirágként és cserepes dísznövényként is értékesíti, évről évre igyekeznek gazdag szín- és fajtaválasztékkal kielégíteni a piaci igényeket.

Mókás kinézetű tamarin érkezett Debrecenbe

Társat kapott a tavaly Debrecenbe érkezett fehérajkú tamarin hím: egy másik fiatal hím a csehországi Ústí nad Labem állatkertjéből került a Nagyerdőbe - közölte az állatkert vezetője az MTI-vel csütörtökön.

Az újrahasznosított műanyag művészete

Szobrot állítottak az újrahasznosított műanyagnak. A szobor mi másból is készülhetett volna, mint újrahasznosított műanyagból. A különleges művészeti alkotással a Desch cég a műanyag újszerű értelmezésére szeretné felhívni a figyelmet.

A dobogó tetején

Az erdő mélyének csöndje a tanyája, ahová csak a vad talál, sűrű lombú fák alatt ballag, mert az erdőben leli nyugalmát. Ez az érzés él azokban, akik lelkükben őrzik a természet iránti tiszteletet és vonzalmat, és e belső késztetésüktől vezérelve döntenek majdani hivatásukról.

A legnépszerűbb egyetemek között a MATE a keresztféléves felvételin

A keresztféléves felvételi eljárásban 251 fő nyert felvételt a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) képzéseire. A legnépszerűbb szak a növényorvosi mesterképzés volt, amelyen Gödöllőn, Budapesten és Keszthelyen összesen 52 fő kezdheti meg tanulmányait februártól.

Kiemelten fontos hazánk vizes élőhelyeinek védelme

A vizes élőhelyek védelmének érdekében 1971. február 2-án Iránban írták alá a Ramsari Egyezményt, hazánk 1979-es csatlakozása óta már az ország 2,6 %-a, 29 vizes élőhely, több mint 240 ezer hektáron képezi részét - jelentette ki Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a Vizes Élőhelyek Világnapja alkalmából, Dömsödön.

Csak az a szép zöld gyep...

Két közösségi zöldítést támogató pályázatot is kiírt a Fővárosi Önkormányzat budapesti társasházak, intézmények, illetve magánszemélyek számára. Az Égig Érő Fű elnevezésű udvarátalakító felhívást már harmadjára, a homlokzatzöldítést pedig idén először hirdették meg.

Csak az a vízmennyiség adható át, amely nem szükséges a magyar területen

Erről tájékoztatott az Országos Vízügyi Főigazgatóság, miután megkérdeztük, mi a véleményük a Duna Charta januárban nyilvánosságra hozott közleményéről, amiben az osztrák mezőgazdaság Szigetközből származó vízellátása ellen tiltakozik.