Back to top

Beruházási vidékfejlesztési támogatások

A KAP Stratégiai Terv keretében, a korábbi támogatási ciklusokhoz hasonlóan, ismét fontos szerepet kapnak a beruházás típusú beavatkozások, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a versenyképes mezőgazdaság és élelmiszer-előállításhoz, illetve vidékfejlesztéshez.

A mezőgazdasági üzemek fejlesztése esetében a beavatkozás célja a mezőgazdasági üzemek versenyképességének, hozzáadottérték-termelésének fokozása új, innovatív termesztési, tenyésztési és termelési technológiák elterjesztésének és fejlesztésének támogatásával, ezzel hozzájárulva a hazai mezőgazdaság versenyképességének fejlődéséhez. A beavatkozás keretében, a VP-hez hasonlóan, a klasszikus beruházási elemeket támogatjuk a mezőgazdasági, állattenyésztési és kertészeti ágazaton belül. A beavatkozás keretösszege összesen 1,28 milliárd euró.

Az elmúlt években az agrárium fejlesztéseiben még hangsúlyosabb az (agrár)digitalizáció. Az Közös Agrárpolitikában horizontális célkitűzés a digitalizáció és az innováció. A 2020-ban lezajlott Agrárcenzusban is szerepeltek a precíziós mezőgazdálkodásra vonatkozó kérdések, melyek a precíziós technológia elterjedtségére, illetve alkalmazási szokásaira is kitértek. Az eredményekből kiderül, hogy minél nagyobb területtel rendelkezik egy gazdaság, annál nagyobb arányban alkalmaz különböző helyspecifikus technológiai eljárásokat. Ez is igazolta, hogy a kis- és közepes gazdaságok technológiafejlesztési beruházásaira nagyobb figyelmet szükséges fordítani.

A Mezőgazdasági üzemek digitális átállásának támogatása beavatkozás célja, hogy a mezőgazdasági termelők minél szélesebb körben alkalmazzanak különböző digitális technológiákat,

azon belül helyspecifikus gazdálkodási formákat, precíziós eszközöket, valamint döntéstámogató szoftvereket és szolgáltatásokat, kihasználva a digitalizáció előnyeit. A beavatkozás támogatási lehetőség arra, hogy a mezőgazdasági termelők korszerű technológiák alkalmazásával javítsák üzemi eredményeiket, hatékonyabban feleljenek meg az egyre szigorodó EU-s előírásoknak és adatszolgáltatási kötelezettségeknek.

Az említett tevékenységek önállóan vagy egyéb beavatkozáshoz kapcsolódóan is megjelenhetnek, úgynevezett digitális pillérként. A különböző ágazatokban a termelési ciklus minden egyes művelete során támogatni lehet a digitalizációs fejlesztéseket. A támogatott tevékenységek között lehetőség lesz mezőgazdasági üzemszintű digitalizációs terv megvalósításához szükséges fejlesztésre, a rendszeres és szisztematikus üzemi szintű adatgyűjtés megteremtésére, adatbázisok létrehozására és összekapcsolására, digitális farm-menedzsment-, üzemirányítási, minőségirányítási és nyomonkövetési rendszerek bevezetésére és fejlesztésére, illetve a digitális átállást segítő szolgáltatások igénybe vételére.

A támogatható kedvezményezetthez kapcsolódó konkrét jogosultsági kritériumok közül ki kell emelni, hogy egyik feltétele az üzemszintű digitalizációs terv megléte, és kiválasztási elvként annak minősége: egyéni fejlesztési (környezeti, technológiai, mennyiségi) célokat és mérföldköveket is meg kell határoznia, a bázisállapot figyelembe vételével.

A mezőgazdasági üzemek zöld beruházásainak támogatása beavatkozás egyik célja a mezőgazdasági üzemek energia-önellátásának növelése és energiafüggőségének csökkentése.

A beavatkozás az energiahatékonyság javításán és megújuló energiaforrások igénybe vételének támogatásán keresztül kívánja támogatni a mezőgazdasági üzemek szén-dioxid-kibocsátásának és energiafelhasználásának csökkentését. A mezőgazdasági ágazat versenyképességének erősítéséhez az energiaköltségek csökkentése, az energiahatékonyság fokozása, továbbá a megújuló energiaforrások, a biomassza alapú rendszerek előtérbe helyezése, valamint a mezőgazdasági eredetű biogáz hasznosításából származó felhasználás növelése is hozzájárul. A beavatkozás keretösszege összesen 246 millió euró.

A Mezőgazdasági üzemek fejlesztése az ammóniakibocsátás csökkentése érdekében beavatkozás célja a mezőgazdasági üzemek ammóniakibocsátásának csökkentését elősegítő, technológiai fejlesztést célzó tevékenységek támogatása, amelyek által a mezőgazdasági ágazat hozzájárul a hazai NH3-kibocsátás-csökkentési célérték teljesítéséhez. A beavatkozás keretében többek között támogatható a korszerű, injektálást és azonnali bedolgozást lehetővé tevő trágyakijuttatási technológiák beszerzése, az istállón belüli és kívüli trágyakezelés korszerűsítése, istállón belüli fejlesztések (pl. padozat, tetőszigetelés, csepegésmentes itató, légmosó berendezések beszerzése), a meglévő trágyatárolók fedése és új, fedett trágyatárolók építése. A beavatkozás keretösszege összesen 54 millió euró.

Az Állattartó telepek járványvédelmi beruházásainak támogatása, a sertéságazat esetében a farokkurtítás visszaszorításával beavatkozások célja, hogy a gazdálkodók támogatást kapjanak olyan állatjólléti beruházásokhoz, amelyek túlmutatnak az általános telepi fejlesztésen és az általánosan alkalmazott gyakorlatból eredő szabályokon.

A beavatkozás két célterületet tartalmaz: az A célterület az Állattartó telepek járványvédelmi beruházásainak támogatása, a B célterület a Sertéstartó telepek fejlesztése a farokkurtítás visszaszorítása céljából.

Az öntözésfejlesztési és a vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli beruházásokat már a Vidékfejlesztési Program (továbbiakban VP) is támogatta. A beavatkozás hozzájárul a hazai öntözésfejlesztéshez, és három célterületből áll. Az első célterület az öntözővíz felhasználásának hatékonyságát javító beruházások támogatása, második a vízvisszatartás létesítményeinek támogatása fenntartható vízkészlet-gazdálkodás biztosításával, a harmadik a melioráció és a vízfelhasználás-hatékonyság javításának a támogatása. Az európai uniós szabályozás a jelenlegi időszakhoz képest részben még szigorúbb előfeltételeket állapít meg az öntözéssel kapcsolatos beruházások tekintetében. Külön kiemelendő, hogy továbbra is csak olyan öntözött területek nettó növekedését eredményező beruházás támogatható, amely a vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási terv szerint jónál nem rosszabb minősítésű víztesteket érint, és ezen előírás kapcsán néhány jelenlegi enyhítő szabály kikerült az uniós rendeletből. A meglévő öntöző­rendszerek részeinek fejlesztésére irányuló beruházások pedig kizárólag akkor támogathatók, ha előzetes értékelés alapján, igazoltan a meglévő rendszer műszaki paramétereiből kiindulva, mikroöntözés tekintetében legalább 10 százalékos, lineár és csévélődobos berendezések tekintetében legalább 15 százalékos potenciális vízmegtakarítást eredményeznek.

Az együttműködés alapú beavatkozások célja az agrárium és a helyi közösségek tagjainak közös cselekvésre ösztönzése. A vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági öntözési közösségek támogatása beavatkozásnak önkéntes együttműködések, öntözési közösségek működésének a támogatása a célja. Az együttműködésnek köszönhetően a mezőgazdasági termelés hatékonysága és biztonsága nő, hozzájárulva az öntözéses gazdálkodás terjedéséhez.

A mezőgazdasági termékek értéknövelése beavatkozás célja a mezőgazdasági termékek értékének növelését és piacra jutást elősegítő, technológiai fejlesztést célzó beruházások támogatása az élelmiszer-feldolgozás vállalati hatékonyságának növelése érdekében, továbbá a mezőgazdasági termékek értéknövelésével összefüggő fejlesztések támogatása. A beavatkozás a mezőgazdasági termékek értéknövelésén és piacra jutásán, technológiai fejlesztésén, élelmiszer-feldolgozás vállalati hatékonyságának növelésén keresztül a hazai élelmiszeripar uniós szintű versenyképességéhez járul hozzá.

A mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez kapcsoló zöld beruházások támogatása beavatkozás célja a mezőgazdasági termékek értéknövelését és a piacra jutást elősegítő, technológiai fejlesztést célzó beruházások támogatása,

az élelmiszer-feldolgozás vállalati hatékonyságának növelése, kiemelten a mezőgazdasági termékek értéknövelésével összefüggő, erőforrás- és energiahatékonyságot célzó fejlesztések támogatása. A beavatkozás kiterjed a mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez kapcsolódó tevékenységek energiafelhasználásának csökkentésére a feldolgozó ágazat által okozott környezetterhelés csökkentése érdekében.

A mezőgazdasági kisüzemek fenntartható fejlesztése beavatkozás célja a fejlődőképes kisméretű mezőgazdasági termelők jövedelemszerzésének és gazdasági több lábon állásának elősegítése. A mezőgazdasági kisüzemek támogatása különösen a következő célok megvalósulását szolgálja: meglévő termékszerkezet piaci pozíciójának stabilizálása, fejlesztése, a piaci igények alapján a termékszerkezet korszerűsítése és változatosabbá tétele, megtermelt alapanyagok feldolgozásával hagyományos, kézműves termékek előállítása, a termelési mód korszerűsítése, környezethatékonyság növelése, magasabb hozzáadott értékű termék előállítása, a digitalizáció előtérbe helyezése.

A Díszkertészeti ágazat kisvállalkozásainak támogatása beavatkozás a díszkertész ágazat szerves részét képező, a mezőgazdasági termelés volumenének bővülését elősegítő ágazati szereplők nem mezőgazdasági termelésnek minősülő tevékenységét támogatja. Az ilyen típusú tevékenység árbevétele gyakran meghaladja e szereplők teljes árbevételének 50 százalékát, emiatt nem részesülhettek a mezőgazdasági üzemfejlesztés jellegű intézkedésekből. A megcélzott kedvezményezetti kör elsősorban a helyi lakosságnak biztosítja az élhető, egészséges lakóhelyhez szükséges növényanyagot és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokat, hozzájárulva a vidéki Magyarország népességmegtartó erejéhez, egyben számottevően növelve a helyi foglalkoztatottságot.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/46 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Válságálló családi gazdaságok

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros Szervezet 32 éves múltra tekint vissza. Időnként nehéz volt fennmaradnia, mert nincs normatív támogatás a román kormány részéről, egyetlen szakmai szervezet felé sem. Önerőből próbálják fenntartani magukat – tudtuk meg Fazakas Miklós elnöktől.

Tíz módja annak, hogy több fehérjét fogyasszunk

A fehérjében gazdag ételek elkészítése időigényes lehet, de szinte minden testi funkcióhoz szükség van rá, beleértve az egészséges szövetek építését és fenntartását az évek múlásával.

Import helyett inkább klónozzák a jól teljesítő teheneket

Három klón-borjú jött világra a kínai holdújévet megelőző időszakban, melyek nagy teljesítményű tehenek tökéletes másolatai genetikai szempontból. Kínában jelenleg tízezer tehénből mindössze öt olyan állat van csak, mely képes 100 tonna tejet termelni élete során, így érdemes az ilyen génállományú egyedeket megőrizni.

Korszerűsítik és újraindítják az erdélyi cukorgyártást

Újraindítják az erdélyi cukorgyártást a marosludasi cukorgyár új tulajdonosai, akik a térség termesztőitől vásárolnák fel a cukorrépát - nyilatkozták az Agrointel.ro szakportálnak.

Javul a madárinfluenza-helyzet

Javult a járványügyi helyzet a madárinfluenzával érintett területeken, ezért február 1-jétől enyhítések léptek életbe Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés vármegye korlátozás alatt nem álló területein a vizes élőhelyek, állandó vizes terület közelében található állattartó telepekre vonatkozó betelepítési szabályokban - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) csütörtökön a honlapján.

Nőtt az orosz mezőgazdasági termelés

Oroszország mezőgazdasági termelése 2022-ben 10,2 százalékkal nőtt - derült ki az orosz szövetségi statisztikai szolgálat (Roszsztat) által szerdán közölt adatokból.

Kevesebb műanyagba csomagolják a sonkákat is

Újabb 14 százalékkal csökkenti a csomagoláshoz felhasznált műanyag mennyiségét a Pick Szeged Zrt., január végétől a szeletelt Pick szalámik után már a Herz sonkák is kisebb tálcaméretben és megújult csomagolásban kerülnek a polcokra - tájékoztatta a Bonafarm csoporthoz tartozó élelmiszeripari cég szerdán az MTI-t.

Az élelmiszerár-stop kivezetését szorgalmazzák az ágazati szereplők

Az első élelmiszerár-stop egy éve, 2022. február 1-jén lépett életbe. Az ágazat meghatározó szereplői szerint a felborult európai uniós piaci környezetben az ársapkák kivezetése segítené a hazai agrárium, élelmiszeripar versenyképességének megőrzését, stabilizálva hazánk élelmiszer-önellátását. Ez a termelők, az élelmiszer-feldolgozók és a kereskedők közös érdeke.

Csak az a vízmennyiség adható át, amely nem szükséges a magyar területen

Erről tájékoztatott az Országos Vízügyi Főigazgatóság, miután megkérdeztük, mi a véleményük a Duna Charta januárban nyilvánosságra hozott közleményéről, amiben az osztrák mezőgazdaság Szigetközből származó vízellátása ellen tiltakozik.

Február 2.: a vizes élőhelyek világnapja

Bár kevesen tudják, de február másodika a vizes élőhelyek világnapja. Ez 1971. óta van így, annak emlékére, hogy ezen a napon kötöttek nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek, elsősorban az ott élő madárvilág védelméért. Idén, 2023-ban ráadásul, pont egy vízi élőhelyi madár, a nádasokban, gyékényesekben élő barkós cinege lett az év madara.