Back to top

A szántóföldi precíziós gazdálkodást népszerűsítették a Közép-Duna mentén

A precíziós gazdálkodás lehetőség: a gazdálkodás hatékonyságának növelésére, az inputanyagok optimális felhasználására, és mindezek eredményeként a vidék jövedelemtermelő képességének fokozására. A Bakodpusztai Gazdafórumon példákon keresztül és számokkal alátámasztva mutatták be a precíziós gazdálkodás előnyeit.

A szántóföldi precíziós gazdálkodást népszerűsítették a Közép-Duna mentén

A térségben harmadik alaklommal megszervezett gazdafórum fontosságát két tényező is jól jelzi. Egyrészt, hogy az eseményre a gazdálkodók nagy számban érkeztek. Másrészt, hogy a térség fejlődése iránt elkötelezett vezetők is személyesen osztották meg gondolataikat.

Fotó: Török Gergely/MMG
Elsőként Font Sándor, Bács-Kiskun megye országgyűlési képviselője, az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának elnöke hívta fel a figyelmet arra, hogy a digitalizáció és a robotika terén az elmúlt évtizedekben óriási ugrás következett be számos iparágban. Azonban a mezőgazdaságban sok esetben mégis ugyanúgy gazdálkodnak, mint 20-30 évvel ezelőtt.
Fotó: Török Gergely/MMG

Ugyanakkor a digitális fejlesztéseknek az agrárium számos területén és az erőforrások maximális hatékonyságának kihasználásában helye és komoly szerepe van.

Mindehhez a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kiváló, előremutató példákat mutat a térség gazdáinak.

Köszöntőjében Süli János, Tolna megye országgyűlési képviselője kiemelte, a gazdafórum apropóját adó projekt azért is jelentős, mert a Paks környéki beruházások kapcsán a régióba érkezők élelmezését a tervek szerint a környékbeli gazdálkodók segítségével együtt oldanák meg. Ehhez pedig nélkülözhetetlen a projekt keretében népszerűsített innovációk használata.

A térségi társulások eredményeként létrejött új keretek, a 99 település gazdálkodói számára új lehetőségeket kínálnak.

Fotó: Török Gergely/MMG
Amennyiben a MATE, a Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. és az Agrárközösség Kft. munkájának köszönhetően a térségi életszínvonal, illetve a települések és az agrártermelés versenyképessége növekedésnek indul, úgy a hazai vidék fejlesztésének jó gyakorlatává válhat ez a térségi agrárfejlesztési program. Minderre büszkék lehetnek.

A gazdafórumnak és a szakmai napnak helyszínt biztosító Dunapataj polgármestere, Dusnoki Csaba elmondta, hogy az agrárium az elmúlt évtizedekben, és különösen az elmúlt években számos súlyos kihívással szembesült.

Ezek a nehéz helyzetek egyúttal lehetőséget is teremtettek a modernizálásra és a mezőgazdaság válságállóvá tételére.

Mint kiemelte, a projektben alkalmazott legkorszerűbb technikák is jelentős segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a mezőgazdaságot egy megfiatalodó, megerősödő, versenyképes és környezettudatos ágazattá formálják a térségben.

Ma már nem lehet érzésből és megszokásból színvonalas, versenyképes és fenntartható mezőgazdálkodást folytatni. Az agrárium az elmúlt évtizedekben, illetve különösen az utóbbi öt évben komoly csúcstechnológiai és tudásintenzív ágazattá vált – mondta Gyuricza Csaba, a MATE rektora. Az egyetem, a Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. és az Agrárközösség Kft. közös projektjének legfőbb célja is az, hogy 99 településen segítse a legkorszerűbb agrárdigitalizációs eszközök elterjedését.

Fotó: Török Gergely/MMG

A digitalizáció, a robotika és az űrtechnológia, akkor tudja igazán támogatni a mezőgazdasági termelést, ha ott van mögötte az alapvető szaktudás, amellyel gyümölcsöző szimbiózist alkot.

Ennek a projektnek is az a legfőbb célja, hogy a környékbeli tapasztalt gazdák számára olyan technológiákat mutasson be, amelyek révén jóval hatékonyabb termelést valósíthatnak meg a hazai energiaellátás egyik központi térségében – mutatott rá Gyuricza Csaba rektor.

A gazdafórum és szakmai nap keretében bemutatták, hogy a projekt a helyi adottságokra épít és alapoz a korszerű ismereteket bemutatásához, és ezáltal lehetőséget teremtenek arra, hogy az új kihívásokhoz alkalmazkodni tudjanak.

Fotó: Török Gergely/MMG
Máthé László, szakmai felelős kiemelte, a projekt célja, hogy a MATE a Közép-Duna Menti Kiemelt Térségben a precíziós mezőgazdasági megoldások alkalmazási lehetőségeit feltérképezze. Az eddig elvégzett felméréseket, kutatásokat összegezze. Ezek alapján meghatározza a térség agárfejlesztési irányait, mintaprojektet valósítson meg. Valamint precíziós mezőgazdálkodási megoldásokhoz kapcsolódó képzéseket, szaktanácsadásokat bonyolítson le a térségben.

Az eddig elvégzett szakmai feladatok ismertetése során kiemelte, hogy sikerült összesen nyolc olyan eszközt beszerezni, melyeket a térség gazdálkodói számára biztosítanak.

Ezek különböző méretű és kapacitású felmérő és beavatkozó (permetező) drónok. Ezen felül szolgáltatásként egy mintaprojektben Farm-menedzsment szoftver bevezetését tudták elvégezni.

A gazdafórumon a precíziós gazdálkodás alapját képező Farm-menedzsment szoftver gazdálkodási év kiértékelő modulját is bemutatták. Török Zoltán, az Agrárközösség Kft. ügyvezetője ismertetőjében elmondta, hogy az első év egy ilyen rendszer kapcsán a gazdálkodási adatok gyűjtéséről szól. Ezt követően fontos, hogy a kapott adatokat tábla szinten kielemezzék. A gazdasági kiértékelés során az adatok számszerűsített bontása is látható kultúrákra és táblákra osztva. A Farm-menedzsment szoftver segítségével és a mintagazdaságban felvett és kiértékelt adatok ismertetésével mutatta be Török Zoltán, hogy a precíziós gazdálkodás mekkora anyagi hasznot jelent.

Fotó: Török Gergely/MMG
Mint elhangzott a mintagazdaság 220 hektáros terület, 29 táblával, ahol klasszikus szántóföldi gazdálkodás folyik, árpa, búza, kukorica, napraforgó, zöldugar, lucerna növényekkel.

A 2021-2022-es gazdálkodási év 129 millió forint bevételt jelentett itt, ahol minden költséget figyelembe véve a kiadási oldalon 52 millió forint szerepel.

Ez 77 milliós eredményt jelent precíziós tevékenység nélkül. A mintagazdaság esetén a Farm-menedzsment szoftver, mint döntéstámogató rendszer adatai alapján a precíziós gazdálkodás, a differenciált kijuttatásnak köszönhetően további 16 millió forintos eredmény többletet lehet elérni. Ez 17-18% körüli eredménynövekedést jelent, ha az adatgyűjtés a gazdaságon belül történik. Amennyiben piaci áras szolgáltatásként veszik igénybe az összes adatgyűjtést, akkor a mintagazdaság esetén ez 9 milliós kiadást jelent. Még így is elérhető egy 7 millió forintos többleteredmény.

A rendezvény szervezőinek célja az volt, hogy az érdeklődők számára gyakorlati példákon keresztül mutassák be a precíziós gazdálkodás előnyeit. Ennek részeként Ifj. Dusnoki Csaba, dunapataji gazdálkodó ismertette saját tapasztalatait.

Az Új Élet Mezőgazdasági Kft. 1400 hektáron gazdálkodik, ebből 400 hektár integrációs terület.

Szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoznak, őszi káposztarepce, őszi árpa, őszi búza, kukorica és napraforgó a fő kultúrnövényeik. A cég 2017-ben kezdte el a precíziós gazdálkodás elemeinek beépítését a működésébe. Kezdetben a robotkormányzással ellátott gépek beszerzését hajtották végre és idén elértek oda, hogy a teljes elérhető precíziós szolgáltatási csomagot használják gépparkjuk esetén. Differenciált tápanyagvizsgálatra alapozott tápanyag-kijuttatást végeznek. Differenciált tőszámú vetést és a szakaszvezérlés összes formáját is alkalmazzák, valamint az öntözés vezérlésénél is a precíziós gazdálkodási rendszert használják.

Fotó: Török Gergely/MMG
A technológia fejlődése, például a robotkormányzás egyrészt növeli a munkavállalók komfortját és lehetővé teszi a precíz éjszakai munkavégzést is. Az időjárási szélsőségek idején hasznos lehet, hogy a legoptimálisabb időben történjen a vetés. Előfordulhat, hogy ez éjszakába nyúló feladat.

A robotkormányzás eredménye lehet az is, hogy nem lesz szükség sorközművelő kultivátorra.

Másik precíziós eszköz a szakaszvezérlés, amely szintén előnyös tud lenni a növénytermesztésben. Egyrészt a növényvédelem területén tapasztalható mennyiségi és minőségi előnye, de a vetőgépeknél is nagyon hasznos tud lenni.

Ifj. Dusnoki Csaba erre példaként ismertette, a 700 hektáros vetést követően elvégzett, vetőmag megtakarítást jelentő számításának eredményét. Mint fogalmazott a sok kicsi sokra megy elv érvényesült itt is.

A gépkezelők 2 méterrel később veszik fel a vetőgépet a szegélyben és általában 3 méterrel előbb rakják le azért, hogy az összes területet biztosan megmunkálják. Ez egy fordulóban 5 méter, ami a 6 soros vetőgép esetében 22,8 m2 területet jelent. Az említett 700 hektár esetén mindez 748 000 forint fel nem használt vetőmagértéket jelentett. Ez nem tartalmazza a növényvédő szer, a talajfertőtlenítő és a műtrágya árát. Ami szintén megtakarítható a precíziós gazdálkodás szakaszvezérlés elemének használatával.

Fotó: Török Gergely/MMG

Véleményük szerint egy új gazdálkodási módszer bevezetésekor a fokozatosságnak és a mértékletességnek mindenképpen meg kell jelennie. A fórumon elhangzott, hogy a precíziós gazdálkodás bevezetése 3-5 éves folyamat. Ennyi idő kell ahhoz, hogy a szükséges alapadatok, eszközök és technikai berendezések rendelkezésére álljanak a gazdálkodónál és ki tudják használni az új gazdálkodási forma minden előnyét.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Januártól a Nébih felületén kell vezetni az elektronikus permetezési naplót

A Nébih elektronikus gazdálkodási napló (e-GN) rendszerébe integrálódik az elektronikus permetezési napló. A felületen január 1-jétől a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodóknak naprakész nyilvántartást kell vezetniük a szántóföldi kultúrában végzett rovarölő szeres kezelésekről.

Erdészeti és vadgazdálkodási kérdésekről tárgyalt a magyar és a szlovén agrárminiszter

Magyarország és Szlovénia kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszik az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás területén, továbbá a két ország egyaránt fontosnak tartja az állategészségügyi megelőző lépések összehangolását - jelentette ki Nagy István agrárminiszter szombaton a Vas megyei Felsőszölnökön, ahol megbeszélést folytatott Irena Sinko szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezési miniszterrel.

Mérlegen a mezőgazdaság

„Több, mint 30 éve vagyunk a piacon, és talán az idei az első, amikor egy kicsit át kell gondolni az eddigi termékválasztékunkat. Ehhez részben hozzájárult az is, hogy az elmúlt évben rendkívül rossz volt a termés, főleg az ország keleti részén”- hangsúlyozta a Molnár Sándor.

Kárpátaljai gazdákat támogat a FAO partnerség az Európai Unió finanszírozásában

Vidéki háztartások, mezőgazdasági kistermelők és mezőgazdasági kisvállalkozások részesülnek az Európai Unió (EU) által finanszírozott és az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által megvalósított, 15,5 millió dolláros (5,58 milliárd Ft-os) projektből, amelynek célja a mezőgazdasági, halászati és erdészeti értékláncok erősítése, a háborús körülményekhez való igazodása.

A gazdaság mindenese

A Fendt teljesen új fejlesztéssel jelentkezett az idei AGROmashEXPO-n, a 7. generációs Fendt 728 Vario traktorral hívta fel magára a szakma figyelmét, s elnyerte a Nemzetközi Fejlesztési Nagydíjat. A 7,5 liter lökettérfogatú, 6 hengeres, AGCO Power motort teljesen újratervezték ehhez a teljesítménytartományhoz.

Új szabályokra kell odafigyelnie a gazdálkodóknak a támogatások érdekében

Az uniós előírásoknak megfelelően a korábbiakhoz képest jelentősebb szerepet kapott az új Közös Agrárpolitikában (KAP) a fenntarthatóság, ugyanakkor a magyar kormány a nemzeti társfinanszírozás mértékének emelésével arra törekedett, hogy egyensúlyba kerüljenek a környezeti és versenyképességi szempontok – jelezte előadásában Feldman Zsolt csütörtökön, a Komáromban tartott fórumon.

USA: Hová lett a föld?

Az USA-ban 2013/14 óta mintegy 6,5 millió hektár mezőgazdasági terület tűnt el a statisztikákból. Ez megegyezik Németország teljes gabonatermő területével. Mi történt ezekkel a talajokkal? És ami a piac szempontjából fontos, szükség esetén újra művelésbe lehet őket vonni?

A lucerna mint fehérjeforrás

A Tedej Agrártermelő és Szolgáltató Zrt. és a Debreceni Egyetem 2018-ban kezdett közös kutatást alternatív fehérjeforrások és fehérjetakarmányok előállítására, illetve azt lehetővé tévő újgenerációs technológia kidolgozására. Az öt éves a Protemill-projekt elindításáról, a tervekről és gazdaságossági számításról annak idején lapunk is beszámolt a „Veszteségből fehérjekoncentrátum” című cikkben.

Nem szabad citromolajjal permetezni

Az Európai Bizottság nem hagyta jóvá, hogy a citrom-illóolajat úgynevezett egyszerű anyagként lehessen növényvédelmi célra használni. Az illóolaj fő komponense túl kockázatos az emberi egészségre és a vízi élővilágra, olvasható az indoklásban.

Az Alltech 2023-as Agri-Food-felmérése

Közzétette legutóbbi globális takarmánytermelési felmérésének adatait az Alltech. Az immár tizenkettedszer elkészített, 142 ország több mint 28 ezer takarmánygyárának adatai alapján készült elemzés szerint a jelentős makrogazdasági kihívások ellenére a világ takarmánytermelése 2022-ben gyakorlatilag változatlan volt, 1,266 milliárd tonna, ami alig 0,42 százalékkal marad el a 2021-estől.