Back to top

Veszítenek illatukból a virágok

A növények többek között virágillattal vonzzák beporzóikat. Ám a hőmérséklet növekedésével veszíthetnek illatukból a virágok. Egy kutatócsoport 5 °C-os felmelegedést szimulált, és ennek több haszonnövényre és rovarfajra gyakorolt hatását tanulmányozta. A hatás a szamóca esetében volt a legerősebb.

A XXI. század végére bolygónk felszínének globális hőmérséklete az előrejelzések szerint akár 5,7 °C-kal is megemelkedhet, miközben egyre gyakoribbá válnak az évek óta tapasztalt hőhullámok. Ez a világszintű felmelegedés súlyos következményekkel jár az élőlényekre, a ökoszisztémák működésére és az élelmiszertermelésre – mint egymással szorosan összefüggő rendszerekre – egyaránt. Éppen ezért világszerte kutatásokat folytatnak, hogy felmérjék és megértsék a globális felmelegedés ökológiai hatásait a fajok együttműködésére és kölcsönhatásaira.

A növényekben a megemelkedett hőmérséklet befolyásolja a beporzókkal való kommunikációban szerepet játszó tulajdonságokat. Ilyen tulajdonságok közé tartoznak az illatok, amelyek biokémiai folyamatok révén kerülnek a légkörbe, és kulcsszerepet játszanak a beporzók vonzásában.

A virágok illatkibocsátása genetikailag meghatározott, de környezeti tényezők befolyásolják.

A virágok sokféle illatvegyületet bocsáthatnak ki, például terpenoidokat és aromás vegyületeket. A hőmérséklet befolyásolja a virágillat-vegyületek párolgását, valamint a rovaroknak az illatok felszabadulásával kapcsolatos élettani folyamatait. Meglepő módon nem tudjuk, hogy az illatkibocsátás hőmérséklet okozta változásai hatással vannak-e a beporzók viselkedésére, és így a beporzásra természetes és mezőgazdasági környezetben. Más összefüggésben gyűjtött adatok alapján ismert, hogy a virágillat-kibocsátás mennyiségi és minőségi változásai hatással vannak arra, hogy az illékony jelek milyen mértékben vonzzák a beporzókat. A felszabaduló virágillat mennyiségének elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a beporzók által érzékelhető legyen: a kis mennyiségű illat kevéssé vonzza őket, és azt is kimutatták, hogy a magasabb anyagillat-kibocsátású virágokat gyakran előnyben részesítik az alacsonyabb kibocsátásúakkal szemben. Ha viszont a növények illatanyagainak összetétele minőségileg megváltozik, megnő a valószínűsége annak, hogy a beporzók nem találják meg őket.

Mindezeket alapul véve, brazil és osztrák kutatók közös tanulmányukban (Corderio–Dötterl, Global warming impairs the chemical attractiveness to pollinators, 2022) azt vizsgálták, hogy a felmelegedés hogyan befolyásolja a haszonnövények és a beporzó rovarok kapcsolatát.

Vizsgálataik során háromféle növény- (hajdina, káposztarepce, szamóca), illetve rovarfaj (nyugati mézelő méh, földi poszméh, vörös faliméh) állapotának, illetve viselkedésének alakulását kísérték figyelemmel.

Először gázkromatográfiával és tömegspektrometriával elemezték a három növényfajta virágillatának erősségét és vegyi összetételét optimális, illetve ennél 5 °C-kal magasabb hőmérsékleti viszonyok között. A virágillatok rendkívül összetettek lehetnek, akár 200 vegyi összetevőből is állhatnak. A vizsgált növények illata ennél valamivel egyszerűbb: a repcének és a hajdinának körülbelül húsz-, a szamócavirág illatának pedig nyolcféle összetevője van.

Az illatanyagok pontos meghatározása után mesterségesen hozták létre az illatokat, majd mindkét hőmérsékleti tartományban tesztelték a kísérletbe vont rovarok csápjain, hogy ezek a szaghatások váltanak-e ki fiziológiai választ. Mivel az illat fő összetevői váltják ki a legerősebb választ a rovarokból, a kutatók a megfigyeltek alapján bizonyosságot szereztek arról, hogy minél kevesebb összetevőt tartalmaz egy virágillat, és minél érzékenyebbek fő összetevői a hőre, annál rosszabbak a növény esélyei az éghajlatváltozás során.

A káposztarepce (Brassica napus) a kísérletben jól szerepelt, illatanyagai a megnövekedett hőmérsékleti viszonyok között sem változtak.

A hajdina (Fagopyrum esculentum) illatának erőssége már jelentősen csökkent a magasabb hőmérséklet hatására, de a kémiai jel összetétele azonosítható maradt a beporzók számára. A szamóca (Fragaria x ananassa) azonban, a vizsgálat során megfigyeltek alapján, nem tud lépést tartani a felmelegedéssel: 5 °C-kal magasabb hőmérsékleten már nem árasztott kimutatható virágillatot, így a beporzó rovarok sem tudták megtalálni a virágokat. A kutatók ennek alapján azt jósolják, hogy a hőstressz alatt termesztett szamóca kimutatható illatkibocsátásának hiánya erősen csökkenteni fogja a virágok vonzerejét a beporzók számára. A virágok csekélyebb vonzereje azonban nyilvánvalóan hátrányos következményekkel jár majd az ökoszisztéma működésére és a terméshozamra.

Bár a beporzók vonzásához a virágok nyújtotta vizuális ingerek is nagyban hozzájárulnak, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ezek önmagukban gyakran nem elegendők. A tanulmányt jegyző brazil kutató például kifejezetten az éjszakai méheket vizsgálta, amelyek számára egyértelműen a virágok illata a legfontosabb érzékszervi támpont. A méhek jellemzően nappali életűek, de az ismert fajok körülbelül egy százaléka éjszakai, és például Brazíliában ezek hatékony beporzói a gyümölcsültetvényeknek.

Sok kérdés továbbra is megválaszolatlan maradt a beporzók és a virágok kapcsolatában, például a melegebb körülmények miatt korábbra tevődő vagy rövidebb ideig tartó virágzás hatásai, vagy az, hogy az illatérzékelésnek létezik-e küszöbértéke.

A tanulmány azonban először tudta kimutatni, hogy a növények és a beporzók közötti kölcsönhatás az éghajlatváltozás, azon belül is a felmelegedés hatására akár súlyos zavart is szenvedhet. A munka arra is felhívja a figyelmet, hogy hasonló kutatások célzott nemesítési programok kidolgozását segíthetik elő azzal a céllal, hogy magasabb hőmérsékleten növeljék a virágillat-kibocsátást, és hőtűrőbb növényeket állítsanak elő.

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2022/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A méhészet művészete 12 - A méhek és a lélek

A tél különleges időszak a méhek és a méhész életében is. Gyakran megkérdezik tőlem, hogy „Ilyenkor a méhek alszanak?” – s mindig nagy csodálkozás fogadja, amikor elmesélem, hogy mi történik télen a méhekkel.

Még mielőtt feledésbe merülne

Egy sor olyan zöldséget ismerünk mi is, amelyek nélkül egy generációval korábban még elképzelhetetlen volt a téli étrend, most pedig az adja a folyamatos témát az ágazatnak, hogy miként lehetne a forgalom visszaesését megállítani. Nyugat-Európa tradicionális téli zöldsége, a halványított cikória is ezzel küzd, a Belgiumban másodszor megrendezett cikóriahét fogyasztásélénkítő hatása azonban úgy tűnik, meggyőző.

Januártól a Nébih felületén kell vezetni az elektronikus permetezési naplót

A Nébih elektronikus gazdálkodási napló (e-GN) rendszerébe integrálódik az elektronikus permetezési napló. A felületen január 1-jétől a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodóknak naprakész nyilvántartást kell vezetniük a szántóföldi kultúrában végzett rovarölő szeres kezelésekről.

Esnek a globális élelmiszerárak

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint januárban az átfogó árindex 131,2 pont lett, ami 1,1 pont (0,8 százalék) csökkenés decemberhez képest. Ez volt a 10. egymást követő havi csökkenés.

A türelem orchideát terem

Csak nagyon kevesen vállalkoznak orchidea termesztésére üzemi körülmények között, mégis a tordasi Botta Kertészet egy különleges szépségnek, a cymbídium orchidea (csónakorchidea) termesztésére szakosodott. A családi kertészet az orchideát vágottvirágként és cserepes dísznövényként is értékesíti, évről évre igyekeznek gazdag szín- és fajtaválasztékkal kielégíteni a piaci igényeket.

Az újrahasznosított műanyag művészete

Szobrot állítottak az újrahasznosított műanyagnak. A szobor mi másból is készülhetett volna, mint újrahasznosított műanyagból. A különleges művészeti alkotással a Desch cég a műanyag újszerű értelmezésére szeretné felhívni a figyelmet.

Új szabályokra kell odafigyelnie a gazdálkodóknak a támogatások érdekében

Az uniós előírásoknak megfelelően a korábbiakhoz képest jelentősebb szerepet kapott az új Közös Agrárpolitikában (KAP) a fenntarthatóság, ugyanakkor a magyar kormány a nemzeti társfinanszírozás mértékének emelésével arra törekedett, hogy egyensúlyba kerüljenek a környezeti és versenyképességi szempontok – jelezte előadásában Feldman Zsolt csütörtökön, a Komáromban tartott fórumon.

A lucerna mint fehérjeforrás

A Tedej Agrártermelő és Szolgáltató Zrt. és a Debreceni Egyetem 2018-ban kezdett közös kutatást alternatív fehérjeforrások és fehérjetakarmányok előállítására, illetve azt lehetővé tévő újgenerációs technológia kidolgozására. Az öt éves a Protemill-projekt elindításáról, a tervekről és gazdaságossági számításról annak idején lapunk is beszámolt a „Veszteségből fehérjekoncentrátum” című cikkben.

Az Alltech 2023-as Agri-Food-felmérése

Közzétette legutóbbi globális takarmánytermelési felmérésének adatait az Alltech. Az immár tizenkettedszer elkészített, 142 ország több mint 28 ezer takarmánygyárának adatai alapján készült elemzés szerint a jelentős makrogazdasági kihívások ellenére a világ takarmánytermelése 2022-ben gyakorlatilag változatlan volt, 1,266 milliárd tonna, ami alig 0,42 százalékkal marad el a 2021-estől.

Korszerűsítik és újraindítják az erdélyi cukorgyártást

Újraindítják az erdélyi cukorgyártást a marosludasi cukorgyár új tulajdonosai, akik a térség termesztőitől vásárolnák fel a cukorrépát - nyilatkozták az Agrointel.ro szakportálnak.