Back to top

A krónikus rovarölőszer-hatás károsítja a méhek látását

Egy Rachel Parkinson és munkatársai által most közzétett tudományos cikk eddig nem alkalmazott, új vizsgálati módszerekkel gyarapítja a bizonyítékok sorát, hogy a neonikotinoidok hosszabb távon igenis káros hatással vannak a méhek látásán keresztül viselkedésükre, tájékozódásukra.

A gyakorlat és egyes kutatók már a 90-es évektől próbálták igazolni ezeknek az akkor éppen terjedőben lévő rovarölő szereknek a veszélyességét a rovarvilágra, különösen a méhekre. A méhcsaládok gyors állományvesztését, a kaptárelhagyást – mint a növényvédő szerek és keverékeik közvetlen hatását – még mindig csak nehezen fogadja el a növényvédős szakma. Ezeket a vegyületeket jellemzően nagyon alacsony koncentrációban használja a mezőgazdaság, ezért a szabadföldi gyakorlatban használt dózisokkal a toxicitási tesztek általában nem mutatnak heveny méreghatást (alacsony LD50 érték). Ezért is maradhattak évtizedekig forgalomban ezek a veszélyes rovarölő szerek Európában, és vannak használatban még ma is sok unión kívüli országban (és az Egyesült Államokban is).

Amikor fennáll bizonyos agyi funkciók sérülésének gyanúja, a ideggyógyászok egyik fontos tesztje, hogy a betegnek egyenes vonalon kell „egyenesen” lépkednie előre. Korábban, alkoholszonda hiányában, a rendőr is gyakran szólította fel az ittassággal gyanúsított sofőrt ugyanerre. Ebben a cikkben a szerzők először bizonyítják a méhek idegrendszerének olyan jellegű sérülését rovarölő szerek hatására, hogy az érintett méhek képtelenek egyenes vonalban haladni.

„Bemutatjuk, hogy az ismert neonikotinoid, az imidakloprid és a hasonló hatású szulfoxaflór súlyosan károsítja a méhek látás által vezérelt viselkedését. Eredményeink bizonyító erejűek, mivel a megfelelő vizuális információ alapvető fontosságú a repülésben és a tájékozódásban, ezáltal a túlélésben”

– mondja a kutatócsoport vezetője, dr. Rachel Parkinson. Az eredmények egybehangzanak a FAO és a WHO véleményével, amely szervezetek szerint „egyre nő a bizonyítékok száma azzal kapcsolatban, hogy a környezetünk szennyezettsége (neonikotinoid növényvédő szerekkel) káros hatást gyakorol a méhekre és egyéb hasznos rovarokra”.

A rovarok úgynevezett optomotoros (szemek által vezérelt) reflexe veleszületett tulajdonság, amely az egyenes pályán való repülést, illetve haladást irányítja. Szellemes, forgó mozgást végző gömbön (Fic­Trac) videókamerával figyelték a kutatók kipányvázott, sétáló méhek korrigáló mozgását (1. ábra), miközben hirtelen légbefúvásokkal próbálták őket letéríteni a meghatározott szélességű sávon történő egyenes haladásból. Az egészséges reflex utasítja a méh mozgató izmait, hogy mindkét irányból mielőbb visszatérjen a képzeletbeli egyeneshez. A kutatók négy csoport munkásméhhel (22–28 egyeden) végezték el a kísérletet, összehasonlítva az egyes csoportok optomotoros reflexének hatékonyságát. A kísérletet megelőzően minden csoport 1,5 mólos (kb. 50 százalékos) cukorszörpöt kapott ad libitum, öt napon át. A kontrollcsoport tiszta szörpöt kapott, a következő 50 ppb (10−9) imidaklopridot, a harmadik 50 ppb szulfoxaflórt, illetve a negyedik csoport kevert méreganyagot, 25 ppb imidaklopridot és 25 ppb szulfoxaflórt kapott cukorszörpbe keverve.

Az összes kísérleti méh rosszabbul teljesített, ha a haladási sáv keskenyebb, illetve a sebesség lassabb volt. A növényvédő hatóanyagokkal kezelt méhek a kontrolloknál határozottan rosszabbul teljesítettek, 2,4-szer gyakrabban tértek le a pályáról, többször visszafordultak, elvesztették az irányt.

Hasonló eredményeket kaptak az úgynevezett alagúttesztekben is, amikor a kezelt méhek a csalianyag megtalálásában jóval gyakrabban tévesztettek irányt, mint kezeletlen társaik.

Az eredményeket a cikkben igen részletes statisztikai elemzések támasztják alá. A kutatók finom molekuláris technikákkal azt is kimutatták, hogy a kezelt méhek agyában, elsősorban a látólebenyben megszaporodott az elhalt idegsejtek száma, éppen ott, ahol a vizuális ingerek feldolgozása folyik. A méregtelenítésért felelős gének mennyiségét vizsgálva, azok csökkenését tapasztalták. Az eltérések viszonylag kicsik voltak és erősen szóródtak az egyes egyedekben, ezért nem valószínű, hogy ez lenne önmagában a felelős az észlelt hiányos optomotoros reflexért.

„Neonikotinoidok és a szulfoxaflór rovarölő szerek neuronokat ingerelnek a rovarok agyában, amely változás olyan tartós lehet, hogy a lassú regenerálódás nem képes megelőzni a mérgezés tüneteinek jelentkezését. Az általunk észlelt hatások az úgynevezett agyi áthuzalozás (rewiring) jelenségének lehetnek a következményei, azaz az idegsejtek sérülését, degenerációját az agy a vegyszerhatás iránti érzékenység csökkentésével próbálja ellensúlyozni a neuronokban” – mondta dr. Parkinson.

A jövő kutatásairól szólva dr. Parkinson azt mondta: „ahhoz, hogy igazából megértsük e vegyszerek veszélyességét a méhekre, meg kell találnunk a bizonyítékot arra is, hogy a sétáló méheken észlelt jelenség érvényesül a repülő méheken is.

Ebben az esetben kiderülhet, hogy amennyiben a méhek nem tudják ellensúlyozni a méreganyagok okozta agykárosodást, az maradandóan károsíthatja a gyűjtési képességet és a tájékozódást, így a méhek végső soron képtelenné válnak elvégezni a beporzás pótolhatatlan feladatát” (Parkinson RH et al. Chronic exposure to insecticides impairs honeybee optomotor behaviour Insect Neurobiology, 17. Aug. 2022. DOI: 10.3389/finsc.2022.936826).

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2022/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nincs közeli kilátás ASP-oltásra az EU-ban

Az elmúlt napokban arról számoltak be, hogy a vietnami hatóságok hamarosan megkezdik az ASP-vakcinák országos terjesztését, és az USA-ban is folyik egy másik fajta vakcina kereskedelmi forgalomba hozatalát előkészítő fejlesztés.

A méhészet művészete 12 - A méhek és a lélek

A tél különleges időszak a méhek és a méhész életében is. Gyakran megkérdezik tőlem, hogy „Ilyenkor a méhek alszanak?” – s mindig nagy csodálkozás fogadja, amikor elmesélem, hogy mi történik télen a méhekkel.

Módosult a „148-as” rendelet

Tavaly augusztusban merült ki az egyes állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló, nemzeti költségvetésből finanszírozott, az állattartó ágazatokat segítő támogatási keret. A „148-asként” ismert jogszabályt év végén, decemberben módosította a szaktárca az állatbetegségek elleni védekezés segítése és a hazai állatállományok kedvező egészségügyi státuszának megőrzése érdekében, így idén január 1-jétől, megújult tartalommal, újra elérhető a támogatás.

3 év kihagyás után újra megjelent Görögországban az ASP

Idén eddig már 15 európai országban igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét a vaddisznó-populációban. 2020 áprilisa óta először mutatták ki az afrikai sertéspestis (ASF) vírusát Görögországban.

Jövő héten indul újra a Nébih antibiotikum felhasználást bejelentő rendszere

Számottevő „ráncfelvarrást” követően az érintettek jövő hét közepétől használhatják újra az antibiotikum felhasználást bejelentő rendszert. Az állatorvosok és meghatalmazottjaik a továbbiakban olyan új funkciókat vehetnek majd igénybe, mint a sokak által kért „nullás bevallás”, de számos egyéb, az adatminőség javítását és az kitöltés könnyítését célzó módosítás is életbe lép.

Költözik a belgrádi állatkert

Majdnem kilencven évvel megalapítása után Belgrád közvetlen központjából egy szigetre helyezik át a belgrádi állatkertet annak érdekében, hogy a nándorfehérvári várnak is helyet adó Kalemegdan felkerülhessen az UNESCO világörökségi listájára - közölte Aleksandar Sapic, a szerb főváros polgármestere pénteken.

Erdészeti és vadgazdálkodási kérdésekről tárgyalt a magyar és a szlovén agrárminiszter

Magyarország és Szlovénia kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszik az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás területén, továbbá a két ország egyaránt fontosnak tartja az állategészségügyi megelőző lépések összehangolását - jelentette ki Nagy István agrárminiszter szombaton a Vas megyei Felsőszölnökön, ahol megbeszélést folytatott Irena Sinko szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezési miniszterrel.

Napi egy alma az orvost távol tartja

Világszerte kísérletek folynak az élelmiszeripari hulladékok, melléktermékek takarmányként való hasznosítására. Az Egyesült Államokbeli Cornell Egyetem kutatói a közmondást így módosították: szerint a közmondás az állatorvosokra is igaz. Kísérleteikben az almalégyártás melléktermékeit broilertakarmányként hasznosítva jutottak erre az eredményre.

Magukkal vitték háziállataikat a vikingek Angliába

A Skandináviából Angliába hajózó vikingek lovakat, kutyákat és elképzelhető, hogy sertéseket is vittek magukkal, derült ki egy friss tudományos kutatásból, amelyet a BBC News ismertetett csütörtökön.

Mókás kinézetű tamarin érkezett Debrecenbe

Társat kapott a tavaly Debrecenbe érkezett fehérajkú tamarin hím: egy másik fiatal hím a csehországi Ústí nad Labem állatkertjéből került a Nagyerdőbe - közölte az állatkert vezetője az MTI-vel csütörtökön.