Back to top

Zöldség- és gyümölcstermelői szervezetek támogatása

Az alábbiakban a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek támogatására vonatkozó új elemeket tekintjük át az Európai Unió 2023-2027 közötti Közös Agrárpolitikájában. A jelen és a jövő az innováción és a technológiai fejlődésen túl az elismert termelői szervezetek által benyújtott, a felelős hatóság által elfogadott operatív programokban szereplő, az ágazati célkitűzéseket szolgáló tevékenységek végrehajtása nyomán alakul.

Zöldség-gyümölcs termelői szervezetek azok a tagállamok által elismert szövetkezetek vagy gazdasági társaságok, amelyek termelői kezdeményezésre jöttek létre, és meghatározott céllal működnek. Ilyen például a termelés megtervezésének és kereslethez igazításának biztosítása, a kínálati oldal koncentrálása, a tagok által előállított termékek forgalomba hozatala, a termelési költségek és a termelői árak stabilizálása, vagy környezetkímélő termesztési gyakorlat és termelési technika előmozdítása, illetve technikai segítség nyújtása ilyen gyakorlatok és technikák alkalmazásához. A termelői szervezetek elismerése és működése nem változik az új Közös Agrárpolitikában.

A zöldség-gyümölcs termelői szervezeteknek ágazati beavatkozás keretében nyújtott uniós és nemzeti támogatások az általuk benyújtott és a tagállam által elfogadott operatív programban szereplő beavatkozások finanszírozására használhatóak.

A KAP Stratégiai Terv szerint a támogatásra való jogosultság érdekében a termelői szervezetek kötelezettségei közé tartozik a benyújtott és elfogadott operatív programokban szereplő beavatkozásoknak az operatív programokban meghatározott célkitűzéseknek megfelelő végrehajtása és fenntartása. Az operatív programok végrehajtásáról szóló jelentés elkészítése és benyújtása, illetve az elismerési feltételek teljesítéséhez és az operatív programok végrehajtásához kapcsolódó kötelező képzésen való részvétel. Jogosultsági feltételnek minősül a termelői szervezetként való elismerés, és ennek érdekében az európai uniós és a nemzeti jogszabályokban meghatározott feltételeknek való megfelelés.

A támogatás jogosultsági feltétele a támogatás minimum 15 százalékának legalább három tevékenységből álló klíma- és környezetvédelmi célkitűzésekre, 2 százalékának pedig kutatási-fejlesztési célra fordítása.

Az uniós pénzügyi támogatás megegyezik a termelői szervezet és tagjai pénzügyi hozzájárulásának ténylegesen befizetett összegével, és az operatív program végrehajtása során felmerült tényleges kiadások legfeljebb 50 százalékáig terjedhet. Az uniós pénzügyi támogatásnak rendeletben meghatározott keretösszege nincsen, azt a termelői szervezetek által forgalmazott zöldség-gyümölcs termékek értékének az arányában kell meghatározni. Maximális mértéke – az eddigieknek megfelelően – az adott termelői szervezet által forgalmazott termékek értékének 4,1 százaléka. Ezen túlmenően a támogatás a termelői szervezetek társulása által forgalmazott termékek értékének 4,5 százaléka, vagy transznacionális termelői szervezet és termelőiszervezet-társulás által forgalmazott termékek értékének 5 százaléka.

E határértékek, hasonlóan az eddigi szabályozáshoz, 0,5 százalékponttal növelhetők, de a többlettámogatás már nemcsak válságkezelésre, hanem kutatás-fejlesztés, környezet- és klímavédelem, marketing és fogyasztásösztönzés célkitűzésekhez kapcsolódó egy vagy több beavatkozásra is felhasználható.

Valamely termelői szervezet vagy termelőiszervezet-társulás kérésére a támogatási arány tekintetében előírt 50 százalékos felső határt 60 százalékra kell emelni az adott operatív program vagy annak egy része tekintetében, ha a következő feltételek közül legalább egyet teljesít:

• transznacionális termelői szervezetek a kínálati oldal koncentrációja, a környezetet tiszteletben tartó termelési módszerek és technikák, és a hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz célkitűzésekhez kapcsolódó beavatkozásokat valósítanak meg két vagy több tagállamban;

• egy vagy több termelői szervezet vagy egy vagy több termelőiszervezet-társulás szakmaközi alapon megvalósított beavatkozásokban vesz részt;

• az operatív program kizárólag az ökológiai termékek termelésére vonatkozó egyedi támogatást érinti;

• valamely, elismert termelői szervezet vagy termelőiszervezet-társulás először hajt végre egy operatív programot;

• az adott tagállamban a termelői szervezetek a gyümölcs- és zöldségtermelés kevesebb mint 20 százalékát forgalmazzák;

• az operatív program a kutatás-fejlesztés, a környezet- és klímavédelem, a marketing és a fogyasztásösztönzés, valamint a válságkezelés pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódó beavatkozástípusokat tartalmazza;

• az operatív programot először hajtja végre valamely két vagy több elismert termelői szervezet összeolvadásának eredményeként létrejött, elismert termelői szervezet.

Az 50 százalékos felső határt 80 százalékra kell emelni kutatási-fejlesztési célkitűzéshez kapcsolódó kiadások esetén, amennyiben e kiadások az operatív program kiadásainak legalább 5 százalékát fedezik, valamint környezet- és klímavédelmi célkitűzésekhez kapcsolódó kiadások esetében, amennyiben e kiadások az operatív program kiadásainak legalább 20 százalékát fedezik.

Az 50 százalékos felső határt 100 százalékra kell emelni a gyümölcsök és zöldségek piacról történő kivonása esetében, ha az nem haladja meg az egyes termelői szervezetek által forgalmazott termékek mennyiségének 5 százalékát, és rendeltetése ingyenes szétosztás.

Nemzeti pénzügyi támogatás nyújtható az elismert termelői szervezetek számára a tagállamok azon régióiban – köztük Magyarországon is –, ahol a gyümölcs- és zöldségágazatban a termelők szervezettségének foka nem éri el a 20 százalékot. A támogatás a termelői szervezet és tagjai pénzügyi hozzájárulása legfeljebb 80 százalékának és a termelői szervezet által forgalmazott termékek értékének legfeljebb 10 százalékának megfelelő összeg lehet.

A 3-7 éves operatív programokban be kell mutatni a tervezett beavatkozásokat, beavatkozás típusokat és célkitűzéseket.

A támogatott beavatkozásoknak a következő célkitűzések egyikét vagy ezek közül többet kell szolgálniuk:

• a termelés tervezése és szervezése;

• a kínálati oldal koncentrációja és a termékek forgalomba hozatala;

• a közép- és hosszú távú versenyképesség javítása;

• kutatás és fejlesztés a fenntartható termelési módszerek;

• a környezetet tiszteletben tartó termelési módszerek és technikák; a károsítókkal és a betegségekkel szembeni ellenállást segítő termelési gyakorlatok; hulladékcsökkentés a biológiai sokféleség védelme és fokozása előmozdítása, kifejlesztése és megvalósítása;

• hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz;

• a termékek kereskedelmi értékének és színvonalának növelése;

• a termékek promóciója és marketingje;

• a friss vagy feldolgozott gyümölcs- és zöldségágazati termékek fogyasztásának növelése;

• az érintett ágazat piacain bekövetkező zavarok elkerülése és a kezelésüket célzó válságmegelőzés és kockázatkezelés;

• foglalkoztatási feltételek javítása.

A beavatkozások a következő beavatkozástípusokba tartozhatnak:

• tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházások, kutatás, valamint kísérleti és innovatív termelési módszerek és egyéb tevékenységek,

• tanácsadási szolgáltatások és technikai segítségnyújtás;

• képzés, ide értve a személyre szabott tanácsadást és a legjobb gyakorlatok cseréjét;

• ökológiai vagy integrált termelés;

• a termékek szállításának és tárolásának fenntarthatóságát és hatékonyságát növelő intézkedések;

• promóció, kommunikáció és marketing;

• uniós és nemzeti minőségrendszerek alkalmazása;

• nyomonkövethetőségi és tanúsítási rendszerek alkalmazása;

• az éghajlatváltozás mérséklését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló intézkedések;

• kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozása, feltöltése és újrafeltöltése;

• beruházások, amelyek hatékonyabbá teszik a forgalomba kerülő mennyiségek kezelését, beleértve a közös tárolást is;

• termelői szervezetek vagy azok tagjai által előállított termékek közös tárolása;

• gyümölcsösök vagy olajfaültetvények újratelepítése, növényegészségügyi okokból elrendelt kötelező kivágást követően, vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében;

• forgalomból történő kivonás ingyenes szétosztás céljára vagy más rendeltetésre;

• zöldszüret, be nem takarítás, betakarítási és termelési biztosítás;

• figyelemfelhívó és a fogyasztók tájékoztatását célzó kommunikációs tevékenységek.

Az új operatív programot 2022. november 30-ig kell benyújtani. Az operatív program éves bontásban tervezett beavatkozásaihoz a KAP Stratégiai Tervben foglaltaknak megfelelően, beavatkozásonként kell kiválasztani a beavatkozástípust, a beavatkozás altípusát, az ágazati célkitűzést, a beavatkozáshoz kapcsolódó mutatók értékét és az érintett termékeket.

Az operatív programhoz minden egyes beavatkozás esetében csatolni kell az ágazati célkitűzések kiválasztásnak indoklását; annak bemutatását, hogy az adott beavatkozás hogyan járul hozzá közvetlenül a taglétszám vagy az árbevétel megtartásához vagy növeléséhez; a megadott mutatóérték kiszámításának módját; a beavatkozás részletes leírását, a célkitűzés megvalósítása szempontjából figyelembe veendő technikai paramétereket tartalmazó szakmai indoklást, a felmerülő költségnemeket is tartalmazó költségvetést, valamint a költségek alátámasztását és indoklását.

A termelői szervezetek az ágazati beavatkozáson felül egyes vidékfejlesztési beavatkozásokra is pályázhatnak.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/46 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„A vetőmag köztulajdon”

Az élelmiszertermelés genetikai alapjainak köztulajdonként kezelését tűzte a zászlajára a La Via Campesina nevű globális gazdaszervezet a berlini Zöld Hét idején zajló nagy tüntetésen. Mint fogalmaztak, az élelmiszer-önrendelkezés alapja, hogy ne adjuk át másnak a vetőmagtermelés feletti kontrollt.

Mindenki zöld városokra vágyik

A klímaváltozás rekkenő kánikulákat eredményez minden évben, lassan nincs 40 Celsius-fok alatti nyár… Hatványozódik a hőérzet a nagyvárosok betondzsungeljeiben, ahol az egyre csökkenő zöld területek száma miatt már-már keresni kell némi árnyékot. A városi klímát ráadásul nemcsak az emberek viselik nehezen, hanem a növények is, ezért koránt sem mindegy, milyen fajokkal igyekszünk zöldíteni a nagyvárosok betontengereiben.

A szőlő gombaölő szeres kezelése Magyarországon

Lassú, de fokozatos csökkenés jellemzi a szőlő növényvédőszer-piacát. A szőlő-növényvédelmi piac elméleti értéke is csökken, de kevésbé, mint a felhasznált termékek hektárszáma.

Némileg csökkenhetnek egyes élelmiszerek árai

Ez év második negyedévében várhatóan megáll az élelmiszerárak drasztikus mértékű növekedése, egyes termékpályacsoportoknál akár még fogyasztóiár-csökkenés is előfordulhat a MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága elemzőinek prognosztizálása szerint.

Alföldi dudoros és bécsi keringő - galambkavalkád Dabason

Dabason rendezték meg a szokásos év eleji nagyszabású galambkiállítást, melyen három fajtaklub jubileumáról is megemlékeztek. A Pergő Fajtaklub 100 éves, a Magyar King Klub 60, a Mondain Fajtaklub pedig 50 éves idén.

Gombák vizsgálatához nyert pályázatot az SZBK kutatója

A gombák soksejtűségének és morfogenezisének genetikai szabályozását vizsgálja tovább Nagy László, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biokémiai Intézetének tudományos főmunkatársa az Európai Kutatási Tanács (European Research Council - ERC) támogatásával - közölte honlapján az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó intézet kedden.

Látható módon kell jelölni, ha rovarfehérjét tartalmaz egy termék

A vásárlók pontos tájékoztatása érdekében módosítja az élelmiszerek jelölési rendeletét az Agrárminisztérium, hogy a rovarfehérjéket tartalmazó termékek jól megkülönböztethetők és elkülöníthetők legyenek a boltok polcain - jelentette be Nagy István tárcavezető.

Díjazták az Országos jégkármérséklő rendszer legjobb generátorkezelőit

Az Európai Unióban egyedül Magyarországon működik a kontinentális összevetésben is kiemelten fejlett és több pilléren nyugvó, mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, amely számos helyzetben képes segítséget nyújtani a gazdálkodóknak - jelentette ki Nagy István agrárminiszter az Országos jégkármérséklő rendszer legjobb generátorkezelőinek járó díj átadó rendezvényén, kedden, Dunaharasztiban.

Fókuszban a globális mezőgazdaság

A Nemzetközi Zöld Hét (Internationale Grüne Woche, IGW) az egyik legismertebb németországi rendezvény. Berlin már 1926 óta a helyszíne a világ egyik vezető nemzetközi élelmiszeripari, mezőgazdasági és kertészeti vásárának.

KITE Zrt.: a jubiláló integrátor

Ellentmondásos év, kirívó szélsőségekkel. Röviden így jellemezhető 2022, s ebbe ugyanúgy beletartozik az irtózatos pusztító aszály, mint a féktelen drágulás vagy a szomszédunkban zajló háború következményei. Vajon ebben a helyzetben miként tudott helytállni az idén 50 éves integrátor, tudott-e élni a piaci lehetőségekkel, mennyire volt képes a bajba jutott termelőkön különböző megoldásokkal segíteni?