
A szicíliai Paolo D’Angelo farmon augusztustól decemberig tart a kínálati időszak, és megszerezték a termékükre az uniós földrajzi eredetvédelmet is, Ficodindia di San Cono néven. A gazdaságból évente 4000 tonna fügegyümölcs jut el német, belga, francia és kelet-európai piacokra. Fajtától függően a gyümölcs lehet fehéres, sárga-narancssárga vagy pirosas-lilás színű. A tüskéktől speciális berendezéssel szabadítják meg a kaktuszfügét, majd automata válogatás és méret szerinti osztályozás következik. A kisebb, nem első osztályú termést feldolgozzák, likőr készül belőlük. A hajtásokat is értékesítik, hámozva és csíkokra feldarabolva kerül forgalomba.
A közönséges fügekaktusz, az Opuntia ficus-indica régóta termesztésbe vont növény a világ száraz vidékein, Mexikóban akkora a mezőgazdasági jelentősége, mint a kukoricának vagy az agávénak. A növény elérheti az 5 méteres magasságot, virágot és termést az egy-két éves kladódiumokon (elfásodott, vízraktározó hajtás) hoz. Május elején kezd virágozni és nyár elejéig nyílnak rajta a hatalmas sárga virágok.

C-vitamin tartalma viszont az egyik legmagasabb a gyümölcsök közt.
További előnye, hogy viszonylag kevés benne a cukor, annál több viszont a cellulóz és a fehérjék, ezért értékes tápláléknak tekintik. Az utóbbi időben ezért könnyen fogyasztható aszalványként is forgalomba hozzák a hagyományos lekvár, gyümölcssajt vagy likőr mellett.