Back to top

„Repohár”-felmérés

Úgy véli a BKIK és a Zöld Követ Egyesület, hogy a rendezvényeken és szabadtéri vendéglátóegységekben néhány éve elterjedt „repoharak” újraszabályozására van szükség, hogy a rendszer betöltse a szerepét. Aki egyetért ezzel, annak érdemes kitöltenie a témában indult kérdőívet.

Az egyszer használatos poharak alternatíváiként vezették be a "repoharakat"; cél, hogy tényleg környezetbarátabb legyen a rendszer
Az egyszer használatos poharak alternatíváiként vezették be a "repoharakat"; cél, hogy tényleg környezetbarátabb legyen a rendszer
Fotó: Pixabay
Azzal a céllal állított össze kérdéssort a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és a Zöld Követ Egyesület, hogy feltérképezze a „repoharakkal”, azaz a rendezvénykörnyezetben használt erős falú újrahasználható poharakkal kapcsolatos fogyasztói magatartást és elvárásokat.

Az eredményeket a szakértők beépítik majd a szektor számára készülő ajánláscsomagjukba,

amelyet a jogalkotókkal is megosztanak. Cél, hogy a rendszer betöltse az eredetileg neki szánt funkciót.

A BKIK és a Zöld Követ Egyesület közös munkacsoportjának álláspontja szerint a jelenlegi rendszer átláthatatlan – ezt kívánják alátámasztani a kérdőívvel –, ezért egy olyan új folyamatot kell kialakítani, amelynek végén a fogyasztó visszakaphatja a betétdíjat, de a visszaváltóhelyeken ez nem keletkeztet veszteséget. Egy új, fenntarthatóbb és igazságosabb repohár-rendszerben a környezetvédelmi szempontoknak és a fogyasztói igényeknek is szerepet kell kapniuk, állítják.

A repohár-szabályozás mielőbbi módosítására azért is szükség van, mert 2023. január 1-jétől tilos lesz az egyszer használatos műanyag poharak használata.

A december 11-ig kitölthető kérdőívben az alapadatokon túl egyebek között olyan kérdésekre kell válaszolni, hogy milyen típusú helyeken szoktunk repohárral találkozni; mennyire tartjuk fontosnak a repoharat használó helyszínek közötti átjárhatóságot; tapasztalatunk szerint hosszabb lesz-e a sor ott, ahol visszaváltják a repoharakat; nehézkesnek tartjuk-e, hogy magunknál kell hordani a poharat vagy a tokeneket (adott esetben több helyszín többféle tokenjét); valamint, hogy jellemzően mi szokott történni a repoharunkkal az aznapi utolsó fogyasztás után, és hogy ha bármilyen okból maradt nálunk repohár és/vagy token, azt mekkora eséllyel akarjuk/tudjuk felhasználni legközelebb ugyanott vagy máshol.

A kérdőív végén néhány konkrét ötlettel kapcsolatban is megkérdezik a kitöltők véleményét, így egyebek között egy leendő repohárautomatáról, illetve a már létező és továbbfejlesztés előtt álló RevoToken applikációról.

 

A kérdőív itt tölthető ki.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevesebb műanyagba csomagolják a sonkákat is

Újabb 14 százalékkal csökkenti a csomagoláshoz felhasznált műanyag mennyiségét a Pick Szeged Zrt., január végétől a szeletelt Pick szalámik után már a Herz sonkák is kisebb tálcaméretben és megújult csomagolásban kerülnek a polcokra - tájékoztatta a Bonafarm csoporthoz tartozó élelmiszeripari cég szerdán az MTI-t.

Reménykeltő ősziek, romló piacok

Mi lesz most a gabonával? Erre felelj, de őszintén, jön a további biztatás, mert elhangzott a tv-ben, hogy a liszt ára 5 százalékkal fog csökkenni. Az mit jelent a búza esetében, és azt is jó lenne tudni, hogy mennyivel lesz olcsóbb a kenyér? Érdemes az egésznek utánaszámolni, mielőtt az ember bármit mondana, vagy olyan szaktekintélyt megkérdezni, akinek a szavára eddig minden körülmények között adhattunk.

Némileg csökkenhetnek egyes élelmiszerek árai

Ez év második negyedévében várhatóan megáll az élelmiszerárak drasztikus mértékű növekedése, egyes termékpályacsoportoknál akár még fogyasztóiár-csökkenés is előfordulhat a MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága elemzőinek prognosztizálása szerint.

Van környezetszennyezőbb a kapszulás kávénál

A kutatók azt vizsgálták, hogy összességében a kávé teljes életciklusát figyelembe véve melyik változat a legjobb és legrosszabb hatással a környezetre.

Gombák vizsgálatához nyert pályázatot az SZBK kutatója

A gombák soksejtűségének és morfogenezisének genetikai szabályozását vizsgálja tovább Nagy László, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biokémiai Intézetének tudományos főmunkatársa az Európai Kutatási Tanács (European Research Council - ERC) támogatásával - közölte honlapján az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó intézet kedden.

Látható módon kell jelölni, ha rovarfehérjét tartalmaz egy termék

A vásárlók pontos tájékoztatása érdekében módosítja az élelmiszerek jelölési rendeletét az Agrárminisztérium, hogy a rovarfehérjéket tartalmazó termékek jól megkülönböztethetők és elkülöníthetők legyenek a boltok polcain - jelentette be Nagy István tárcavezető.

Fókuszban a globális mezőgazdaság

A Nemzetközi Zöld Hét (Internationale Grüne Woche, IGW) az egyik legismertebb németországi rendezvény. Berlin már 1926 óta a helyszíne a világ egyik vezető nemzetközi élelmiszeripari, mezőgazdasági és kertészeti vásárának.

Hamarosan hóvirágünnep

Az Alcsúti Arborétumban minden évben ünnep a hóvirágnyílás. A pontos dátuma értelemszerűen nem rögzíthető előre, de az biztos, hogy most már a küszöbön áll. Érdemes figyelni a híreket!

Megzakkant rovarok, süket madarak: ezt teszi a fény és hangszennyezés

Az emberi tevékenység nagyon sok szempontból hatással van az állatvilágra. Az éjszakai közvilágítás, a rádiójel sugárzás mind befolyásolják - sok esetben nagyon kedvezőtlenül - az állatok életkörülményeit.

Schmidt Egontól búcsúzunk

91 éves korában elhunyt Schmidt Egon neves ornitológus, Kossuth-díjas író, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület alapítója és tiszteletbeli elnöke, a magyar természetvédelmi ismeretterjesztés kiemelkedő alakja, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte.