Back to top

Talajorvos­lás a nedvességmegőrzés jegyében

A Kukoricakör szakmai napot szervezett a vízmegőrzésről és a vízmegtartó gazdálkodásról. Zsembeli József, a MATE Karcagi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, intézetigazgató előadásában hangsúlyozta, hogy a hatékony gazdálkodáshoz elengedhetetlen a talaj kémiai, fizikai és biológiai állapotának az ismerete.

Szakembereket kell bevonni a szakszerűen vett talajminták vizsgálatára, hogy információt kapjunk a talaj nedvességtartalmáról, kötöttségéről, tömö­­rödöttségéről, szén-dioxid-emissziójáról. A talaj tulajdonságainak a javítására az agrotechnológia sokféle eleme rendelkezésre áll: tápanyagok, talajkondicionáló szerek, művelőeszközök, öntözési megoldások. Mindezek okszerű megválasztásával javítható a talaj szerkezete, a talajélet, növelhető a talaj szervesanyag-tartalma. Az eszközök racionális jó megválasztásával sokféle agroökológiai feltételhez alkalmazkodni lehet: a talaj adottságaihoz, az időjáráshoz, az éghajlathoz.

Nem minden talaj esetében a szántás a legjobb művelési eljárás. Ne bolygassuk a talajt jobban, mint amennyire feltétlenül szükséges

– ez ma már alapelv. A kutatások szerint a no-tillage és a minimum tillage művelési mód, a menetszám csökkentése és a mulcshagyó művelés mind kedvező eredményeket hoznak ebből a szempontból. Ezek a talajművelési módok nagyjából 25 évvel ezelőtt kezdtek elterjedni az USA-ban a víz okozta erózió megfékezésére.

Az említett művelési módok „másodlagos” hatása, hogy alkalmazásukkal több nedvességet képes megőrizni a talaj, mint hagyományos művelési mód esetén. Elsősorban inproduktív veszteségről van szó, nem arról, amikor a növény felhasználja a talajnedvességet. Bár a vízveszést nem tudjuk elkerülni, tisztában kell lenni vele, hogy mely tényezők határozzák meg a talaj vízforgalmát és nedvességi állapotát. Ezek: a beszivárgási viszonyok – mennyire nyitott a szó szoros és átvitt értelmében a vízbefogadásra –, illetve hogy mennyi párolog el a vízből. Ez a talaj szerkezetén múlik, ami a talaj művelési módjával nagymértékben befolyásolható. A talajművelés valójában indirekt vízgazdálkodási beavatkozás.

Liziméterrel meghatározható a növényzettel borított és a csupasz talaj párolgási vízvesztesége. Azzal is tisztában kell lenni, hogy a talaj mekkora vízkészlettel rendelkezik, mert akkor lehet összevetni az inputtal, a csapadék vagy az öntözővíz mennyiségével. A kutatásokból kiderül, hogy a felső 40 centiméteres rétegben a hagyományos művelésnél a feltalaj teljesen elveszítette a nedvességtartalmát, áprilistól novemberig tartó időszakban, és lecsökkent a talaj nedvességkészlete. Csökkentett talajművelésnél ugyanakkor sikerült nedvességet megőrizni a talajban. Fontos szempont az évjárat is, az egyes évek eltérő időjárási körülményei is hatással vannak a talajállapotokra, amit figyelembe kell venni a műveléskor.

Nemcsak a fizikai állapotát, illetve a nedvességtartalmát javíthatjuk a talajnak, hanem a biológiai állapotát is. Tarlón, amikor nincs gyökér, csak a mikrobioló­giai aktivitást, a talajéletet vizsgálták a talaj szén-dioxid-kibocsátásának mérésével.

Ez redukált művelés esetében magasabb, vagyis javul a talaj biológiai állapota. További lehetőség a talaj kondicionálása, amivel a felső humuszos réteg vastagsága növelhető. Azonban 6–8 évre van szükség, mire kötött talajon 10 centimétert vastagodik a humuszréteg. Homoktalajon ennél rövidebb idő is elég. Komposzt és szerves trágya kijuttatásával szintén javítható a talaj állapota.

Hogyha sikerül vastagabbá tenni a talaj humuszrétegét, javítani a szerkezetét és intenzívebbé tenni a talajéletet, akkor a talaj vízforgalma is javul. Nem mindegy, hogyan és milyen gyakorisággal öntözünk. Zsembeli József elmondta:

idén sokan panaszkodtak, hogy hiába öntöztek, mégis kevés lett a termés.

Mint kiderült, volt, aki 10 millimétert öntözött kukoricában. Csakhogy az édeskevés, az el sem jut a kukorica gyökérzónájába, a növény semmit nem tud felvenni belőle. Jó talajállapot mellett inkább ritkábban, de nagy adag vizet öntözzünk ki, mert úgy lehet feltölteni a talaj nedvességkészletét.

Egy kísérletük rámutatott, hogy nem feltétlenül mindig az öntözés a megoldás. Azt vizsgálták, hogy mennyi vizet használt fel a növény egységnyi szárazanyag előállításához öntözött, öntözetlen, illetve egyszerre öntözött és növénykondicionálóval kezelt kukoricában. Ebből a szempontból az öntözetlen állomány nem mutatott rosszabb eredményt, bár kisebb lett a termés mennyisége. Ezért az öntözés költségét is érdemes figyelembe venni a várható hozam értékéhez képest.

Az előadás egy érdekes felmérés eredményének bemutatásával zárult. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 106 gazdálkodót, kérdeztek meg, hogy áttérne-e ezekre az agrotechnológiai elemeknek az alkalmazására, amelyekkel esetlegesen a környezetkímélő mezőgazdaság felé fordítható a termelő. Vizsgálták, hogy vajon gazdasági megfontolások vezérlik őket, vagy környezeti megfontolásokat is figyelembe vesznek akkor, amikor különböző agrotechnikai elemeket kiválasztanak.

Az állományban elhelyezhető eszközök egyebek mellett az öntözéshez adnak támpontot
Az állományban elhelyezhető eszközök egyebek mellett az öntözéshez adnak támpontot
Rákérdeztek a talajművelésre, a talajkondicionálásra, a komposzt és a szerves­anyag-használatra, a növényi maradványok bedolgozásának lehetőségére tájspecifikus fajták esetében. A tapasztalatok a következők voltak, csak néhány eredményt kiemelve: a forgatás nélküli talajművelésre való átállási hajlandóságot illető kérdésre adott válaszok alapján 106 válaszolóból 50 elismeri annak pozitív környezeti hatásait és hajlandó vele foglalkozni – bár az, hogy ténylegesen bevezetnék-e, már más kérdés. Egy százalék mondta, hogy állami támogatás esetén bevezetné. A nemmel válaszolók között a legtöbben talajaik kötöttsége miatt nem tartják előnyösnek. 

A talajkondicionálás kérdéskörében harminc olyan nemleges válasz érkezett, amit azzal indokoltak, hogy túl kevés információval rendelkeznek. Kilencen túl költségesnek tartják, tizenkilencen pedig kisebb területen kipróbálnák. A komposzt alkalmazására vonatkozó kérdésre 58-an válaszoltak nemmel a nehézkes beszerzés miatt, 25-en pedig azért, mert rossz tapasztalataik vannak vele. Elenyésző volt az igennel válaszolók aránya.

A felmérés alapján kijelenthető, hogy a szakembereknek – oktatóknak, szaktanácsadóknak – nagy a felelőssége az ismeretek átadásában, de a jó gyakorlatok elterjesztéséhez nagyobb nyitottságra volna szükség a gazdálkodók részéről.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nőtt az orosz mezőgazdasági termelés

Oroszország mezőgazdasági termelése 2022-ben 10,2 százalékkal nőtt - derült ki az orosz szövetségi statisztikai szolgálat (Roszsztat) által szerdán közölt adatokból.

Csak az a vízmennyiség adható át, amely nem szükséges a magyar területen

Erről tájékoztatott az Országos Vízügyi Főigazgatóság, miután megkérdeztük, mi a véleményük a Duna Charta januárban nyilvánosságra hozott közleményéről, amiben az osztrák mezőgazdaság Szigetközből származó vízellátása ellen tiltakozik.

Február 2.: a vizes élőhelyek világnapja

Bár kevesen tudják, de február másodika a vizes élőhelyek világnapja. Ez 1971. óta van így, annak emlékére, hogy ezen a napon kötöttek nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek, elsősorban az ott élő madárvilág védelméért. Idén, 2023-ban ráadásul, pont egy vízi élőhelyi madár, a nádasokban, gyékényesekben élő barkós cinege lett az év madara.

„A vetőmag köztulajdon”

Az élelmiszertermelés genetikai alapjainak köztulajdonként kezelését tűzte a zászlajára a La Via Campesina nevű globális gazdaszervezet a berlini Zöld Hét idején zajló nagy tüntetésen. Mint fogalmaztak, az élelmiszer-önrendelkezés alapja, hogy ne adjuk át másnak a vetőmagtermelés feletti kontrollt.

Reménykeltő ősziek, romló piacok

Mi lesz most a gabonával? Erre felelj, de őszintén, jön a további biztatás, mert elhangzott a tv-ben, hogy a liszt ára 5 százalékkal fog csökkenni. Az mit jelent a búza esetében, és azt is jó lenne tudni, hogy mennyivel lesz olcsóbb a kenyér? Érdemes az egésznek utánaszámolni, mielőtt az ember bármit mondana, vagy olyan szaktekintélyt megkérdezni, akinek a szavára eddig minden körülmények között adhattunk.

Némileg csökkenhetnek egyes élelmiszerek árai

Ez év második negyedévében várhatóan megáll az élelmiszerárak drasztikus mértékű növekedése, egyes termékpályacsoportoknál akár még fogyasztóiár-csökkenés is előfordulhat a MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága elemzőinek prognosztizálása szerint.

Van környezetszennyezőbb a kapszulás kávénál

A kutatók azt vizsgálták, hogy összességében a kávé teljes életciklusát figyelembe véve melyik változat a legjobb és legrosszabb hatással a környezetre.

Gombák vizsgálatához nyert pályázatot az SZBK kutatója

A gombák soksejtűségének és morfogenezisének genetikai szabályozását vizsgálja tovább Nagy László, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biokémiai Intézetének tudományos főmunkatársa az Európai Kutatási Tanács (European Research Council - ERC) támogatásával - közölte honlapján az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó intézet kedden.

Díjazták az Országos jégkármérséklő rendszer legjobb generátorkezelőit

Az Európai Unióban egyedül Magyarországon működik a kontinentális összevetésben is kiemelten fejlett és több pilléren nyugvó, mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, amely számos helyzetben képes segítséget nyújtani a gazdálkodóknak - jelentette ki Nagy István agrárminiszter az Országos jégkármérséklő rendszer legjobb generátorkezelőinek járó díj átadó rendezvényén, kedden, Dunaharasztiban.

KITE Zrt.: a jubiláló integrátor

Ellentmondásos év, kirívó szélsőségekkel. Röviden így jellemezhető 2022, s ebbe ugyanúgy beletartozik az irtózatos pusztító aszály, mint a féktelen drágulás vagy a szomszédunkban zajló háború következményei. Vajon ebben a helyzetben miként tudott helytállni az idén 50 éves integrátor, tudott-e élni a piaci lehetőségekkel, mennyire volt képes a bajba jutott termelőkön különböző megoldásokkal segíteni?