Back to top

Házak szigetelése gyékénnyel, hínárral…

A phys.org több cikkben is foglalkozott az épületszigetelések újszerű, környezetverát lehetőségeivel. Az energia egyre drágább, így az energiapazarló épületek szigetelése igen sürgetővé vált, amit természetes anyagokkal is meg lehet oldani.

A gyékény nálunk vadon él, van ahol termesztenék
A gyékény nálunk vadon él, van ahol termesztenék
Fotó: wikipedia
A gyékény egy újabb felhasználási lehetősége

Legtöbben az olcsó polisztirol szigetelés mellett döntenek, ám már ennek az ára is jelentősen megemelkedett a néhány évvel korábbiakhoz képest. Vannak azonban környezetbarát alternatívák: a gyékény például kiválóan alkalmas természetes szigetelőanyagként.

A gyékényt régóta használják különféle célokra, például szennyvíz tisztításra, a szennyvíztisztító telepeken a talaj méregtelenítésére, a kézműves fonás alapanyagaként, emellett régen táplálékként is fogyasztották a gyöktörzsét.

A Valley-i Fraunhofer Institute for Building Physics IBP kutatói most építőanyagként kívánják felhasználni a természet ezen ajándékát – a külső falak szigetelésére, vagy a vakolat megerősítésére. Dr. Martin Krus, az IBP tesztközpontjának vezetője ennek a megújuló nyersanyagnak számos pozitív, építkezéssel kapcsolatos tulajdonságát kiemelte: „A természet egyik mocsári növényeként a gyékény ellenáll a penészgombáknak. A növény levelei szálerősítésű támasztószövettel rendelkeznek, mely puha szivacsszövettel van feltöltve, különleges konstrukciójuk révén rendkívül stabilak és kiváló szigetelő hatással bírnak, és ezt a hatást a késztermékekben is megőrzik.”

A gyékényből készült szigetelő panel hővezető képessége alacsony. Kiváló tűz-, hang- és hőszigetelést biztosít , és amennyire kell légáteresztő, de kellően tömör ahhoz, hogy a legtöbb alkalmazásnál eltekintsenek a párazáró gáttól.

 

Sokféle szigetelőanyag alapja lehet a gyékény levele
Sokféle szigetelőanyag alapja lehet a gyékény levele
Fotó: wikipedia
A Typha panelek számos előnye ellenére ezt a természetes építőanyagot eddig még széles körben nem használják.
-„A gyékény különösen Kelet-Európában – főleg Romániában és Magyarországon – rendkívül szapora. Németországban is lennének megfelelő területek, ahol termeszteni lehetne. Németországban az autóforgalom évente 105 millió tonna CO2 kibocsátást eredményez, ezt a folyamatot azonban meg lehetne állítani a gyékénytermesztéssel, mely utána épületszigetelési célokra lenne felhasználható. A talaj kimerülése csökken, és sok tápanyag marad a talajban a termesztése során, ugyanakkor a gyékényfelületek ritka növények és állatok élőhelyeként is jelentősek. Tehát a gyékény nem csak ipari alapanyagként lenne fontos, de környezetvédelmi célokat is szolgálna a termesztése. Emellett a növény könnyen feldolgozható” – hangsúlyozta a kutató.

A leveleket vízszintesen rúdszerű részecskékre választják le, majd a megfelelő hosszúságban, körülbelül hét centiméterre lerövidítik. Ezután egy dobban környezetbarát ásványi ragasztókkal permetezik be, és fűtött présbe teszik.

A hínár is jó alternatíva…

Neptuk golyó, hínárok a prton
Neptuk golyó, hínárok a prton
Fotó: wikipedia
Sok tengerparti lakos számára a partra mosott hínár csak kellemetlenséget okoz. Ez a nyersanyag azonban bebizonyította, hogy képes jól szigetelni az épületeket.

-„Ősszel, télen és tavasszal a mediterrán strandokat a Posidonia oceanica növényből, közismertebb nevén Neptun fűből származó hínárlevelek apró golyói tarkítják. Bár ezeknek a Neptun-golyóknak a természetes anyagát hulladéknak tekintik, és általában szemétlerakókban végzik, ez a könnyen és bőségesen megújuló anyag túlságosan értékes ahhoz, hogy kidobjuk. Számos olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelyek érdekessé teszik az építőiparban: a hínár gyakorlatilag nem gyúlékony, ellenáll a penésznek, és vegyi adalékok nélkül használható szigetelőanyagként. Használható ferde tetők szarufái közötti szigetelésként, belső falak szigetelésére, vagy az épületburkolatokon keresztüli hőveszteség csökkentésére.

A szálak pufferként működnek, elnyelik a vízgőzt, és újra kiengedik anélkül, hogy rontanák az épület szigetelésének képességét. A mindössze 0,5-2 százalékos sótartalomnak köszönhetően pedig a Neptun golyókból olyan szigetelőanyagot lehet előállítani, amely nem rohad el”- említették a kutatók.

A tisztítása kihívás

A hínárról nem könnyű eltávolítani a rátapadt homokot. Emellett az az egyes szálak könnyen megtapadnak bármiben, beleértve egymást is, és gyorsan új csomókat képeznek, mind a feldolgozás során, mind később, amikor szigetelést igénylő helyekre fújnak.
A Fraunhofer Institute for Chemical Technology megfelelő módszereket dolgozott ki a Neptun-golyók szigetelőanyaggá alakítására. A projektnek a célja az volt, hogy olyan szigetelőanyagot állítsanak elő, amely betömhető, vagy befújható a kívánt helyre. Miután az összes homokot eltávolították a golyókról, egy szállítószalag szállítja azokat a forgácsoló malmokba, ahonnan 1,5-2 centiméteres rostok sértetlenül távoznak.
Az így előállított laza szigetelőanyag jelentős mennyiségű energiát képes megtartani. Ez azt jelenti, hogy a rostos anyag nyáron hűvösen tartja az épületet, télen pedig nem engedi ki a hőt.

Töltelék vagy fújás?

A szálas anyag a tetőszerkezetek, falak és födémek üreges tereibe tölthető, majd kézzel szorosan tömöríthető. A nehezen hozzáférhető helyekre célszerű géppel fújni a szigetelést.

A projekt feladata egy olyan speciális fúvó gyártása is is volt, amely biztosítja, hogy a szigetelés minden résbe eljusson. A tervek között szerepel a hínárból készült szilárd, környezetbarát lemezek kifejlesztése annak érdekében, hogy átfogó rendszert kínáljanak a tetők, a külső homlokzatok, a belső falak és a pincefödémek szigetelésére.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nőtt az orosz mezőgazdasági termelés

Oroszország mezőgazdasági termelése 2022-ben 10,2 százalékkal nőtt - derült ki az orosz szövetségi statisztikai szolgálat (Roszsztat) által szerdán közölt adatokból.

Kevesebb műanyagba csomagolják a sonkákat is

Újabb 14 százalékkal csökkenti a csomagoláshoz felhasznált műanyag mennyiségét a Pick Szeged Zrt., január végétől a szeletelt Pick szalámik után már a Herz sonkák is kisebb tálcaméretben és megújult csomagolásban kerülnek a polcokra - tájékoztatta a Bonafarm csoporthoz tartozó élelmiszeripari cég szerdán az MTI-t.

Csak az a vízmennyiség adható át, amely nem szükséges a magyar területen

Erről tájékoztatott az Országos Vízügyi Főigazgatóság, miután megkérdeztük, mi a véleményük a Duna Charta januárban nyilvánosságra hozott közleményéről, amiben az osztrák mezőgazdaság Szigetközből származó vízellátása ellen tiltakozik.

Február 2.: a vizes élőhelyek világnapja

Bár kevesen tudják, de február másodika a vizes élőhelyek világnapja. Ez 1971. óta van így, annak emlékére, hogy ezen a napon kötöttek nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek, elsősorban az ott élő madárvilág védelméért. Idén, 2023-ban ráadásul, pont egy vízi élőhelyi madár, a nádasokban, gyékényesekben élő barkós cinege lett az év madara.

„A vetőmag köztulajdon”

Az élelmiszertermelés genetikai alapjainak köztulajdonként kezelését tűzte a zászlajára a La Via Campesina nevű globális gazdaszervezet a berlini Zöld Hét idején zajló nagy tüntetésen. Mint fogalmaztak, az élelmiszer-önrendelkezés alapja, hogy ne adjuk át másnak a vetőmagtermelés feletti kontrollt.

Reménykeltő ősziek, romló piacok

Mi lesz most a gabonával? Erre felelj, de őszintén, jön a további biztatás, mert elhangzott a tv-ben, hogy a liszt ára 5 százalékkal fog csökkenni. Az mit jelent a búza esetében, és azt is jó lenne tudni, hogy mennyivel lesz olcsóbb a kenyér? Érdemes az egésznek utánaszámolni, mielőtt az ember bármit mondana, vagy olyan szaktekintélyt megkérdezni, akinek a szavára eddig minden körülmények között adhattunk.

Némileg csökkenhetnek egyes élelmiszerek árai

Ez év második negyedévében várhatóan megáll az élelmiszerárak drasztikus mértékű növekedése, egyes termékpályacsoportoknál akár még fogyasztóiár-csökkenés is előfordulhat a MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága elemzőinek prognosztizálása szerint.

Van környezetszennyezőbb a kapszulás kávénál

A kutatók azt vizsgálták, hogy összességében a kávé teljes életciklusát figyelembe véve melyik változat a legjobb és legrosszabb hatással a környezetre.

Önként vonult állatkertbe egy medve

Vélhetően túl korán ébredt fel a téli álomból, és élelemkeresés közben mászott át a Marosvásárhelyi Állatkert kerítésén.

Gombák vizsgálatához nyert pályázatot az SZBK kutatója

A gombák soksejtűségének és morfogenezisének genetikai szabályozását vizsgálja tovább Nagy László, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biokémiai Intézetének tudományos főmunkatársa az Európai Kutatási Tanács (European Research Council - ERC) támogatásával - közölte honlapján az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó intézet kedden.